Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-09 / 131. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 9. Kultúra-hirdetés 17 A tegnap véget ért 86. Ünnepi Könyvhéten és 14. Gyermekkönyvnapokon jártunk Könyvek bűvöletében A könyvhét központi helyszíne, a budapesti Vörösmarty tér idén is olyan volt öt napon át, mint egy hatalmas, forró, nyüzsgő piac, ahol különös kofák kínálják portékájukat. A standok csak úgy roskadoztak a könyvektől, a vásárlók pedig a tömött nejlon- zacskók és hátizsákok súlya alatt. JUHÁSZ KATALIN „Vajon miből telik nekik könyvekre? Egy hétig nem esznek?” - tette fel nekem a kérdést az idei könyvhetet megnyitó Sárközi Mátyás szombat este, amikor végre be tudtunk ülni a légkondicionált kávézóba egy kis beszélgetés céljából. A Londonban élő író igencsak „képben van” a magyarországi fizetéseket illetően, és tudja, hogy általában az a réteg szomjazik leginkább a könyvek által kínált élvezetekre, amelyik igencsak szerényen él. Én a magam részéről legalább két hétig vajas kenyéren fogok élni, válaszoltam, gyorsan hozzátéve, hogy mindezt csakis, és kizárólag saját mohóságomnak köszönhetem, mivel két óra alatt tizenhárom könyvet kiválasztani még nálam sem átlagos teljesítmény. Mentségemre szolgáljon, hogy csak a könyvhétre 329 kötet jelent meg idén. A kiadók a karácsonyi piac mellett ezekre a napokra időzítik az általuk legfontosabbnak tartott könyveket, és a szerzőket is rábeszélik, hogy üljenek ki a térre dedikálni, a forgalmat élénkítendő. Legtöbbjük nem is igényel különösebb noszogatást, hiszen azon ritka alkalmak egyike ez, amikor személyesen találkozhatnak az „olvasóval”. Sokan régebbi köteteket is magukkal cipelnek, a népszerűbb írók műanyag asztala előtt tekintélyes sorok kígyóznak. (Idén Spiró György aratta a legnagyobb sikert, Dia- volina című új regényéből csak a Vörösmarty téren több mint ötszáz példány fogyott el két és fél nap alatt). 1989-ben még „csak” 7000 cím jelent meg Magyarországon, tavaly már 18 ezer. Ezek 20 százaléka tankönyv volt, a fele pedig szépirodalom és gyerekkönyv, ami európai viszonylatban is ritkaság. A magyarok tehát igenis, szeretnek olvasni, a vészmadárkodás feleslegesnek tűnik, legalábbis a számok tükrében, illetve ott, a téren, a tömegben araszolva. Még a kamaszokat és a tinédzsereket sem kell félteni: ami érdekli őket, azt egy nap alatt elolvassák, ami viszont nem, az hiába kötelező olvasmány. A leghosszabb sorok egyike például fiatal lányokból állt, akik nem egy popsztárra vártak, hanem a számomra ismeretlen Mami Bates íróra. Kiderült, hogy ő a LOL-sorozatban megjelenő könyvek legnépszerűbb amerikai szerzője, áld a Móra Könyvkiadó gondozásában magyarul megjelent öt kötetét dedikálta. Parti Nagy Lajos sört csapol Nagy Bandó András: Magamat ajánlom Megvan a zsákmány! Utcabál a Vörösmarty téren (A szerző felvételei A filatal olvasók után essék szó a fiatal írókról is. Rég nem övezte ekkora szimpátia a pályakezdő írókat, mint az idei könyvhéten. Kiemelt pódiumbeszélgetéseket szerveztek nekik az oroszlános kút melletti központi színpadon, sőt maguk a fiatal írók is vezettek beszélgetéseket. Aztán ott nyüzsögtek a slammerek, akiket, úgy tűnik, többé már Magyarországon sem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. A slam poetry, ez a dalszöveg és a „magas” költészet között elhelyezkedő, igazán csak élő szóban működő műfaj tömegeket vonz. És ezek a szövegek sorra jelennek meg kötetekben is. A mi nagy büszkeségünkre a tavalyi országos bajnokság harmadik helyezettje egy füleki fiatalember, Laboda Róbert lett, akire gyorsan le is csapott az Athenaeum Kiadó. Túlzások címmel most jelent meg a kötete. És a kiadó főszerkesztője szerint az egyébként csoportos könyvbemutatón Robi lopta el a show-t, ő aratta a legnagyobb közönség- sikert. A slammerek szerintem nagy szolgálatot tesznek az irodalomnak azzal, hogy felkeltik a fiatalok érdeklődését a poézis iránt. Egyébként sokan mondják, hogy az utóbbi tíz évben felnőtt a Harry Potter-generáció, azok a gyerekek, akik a kis va- rázslótanonc történeteinek köszönhetően szerették meg az olvasást. De hogy azért ne legyünk ennyire optimisták, jegyezzük meg halkan, hogy a népszerűség keresése a színvonalas kiadókat is a szórakoztatás felé terelte az elmúlt években. Mert a könyvkiadás nemcsak jó szolgálat, hanem bizony kenyérharc is. Illusztris példája ennek a kenyérharcnak az Ulpius Ház bedőlé- se, amely kiadó - sarkítva és egyszerűsítve a történetet - rossz üzletpolitikájának köszönheti bukását. Az Alexandra gazdasági ügyeiről szintén heteken át cikkezett a magyar sajtó, azt a kérdést is pedzegetve, vajon megingathatják-e ezek a csődök a magyar könyvpiac egészét. Nos, reméljük, nem, hiszen ha egy gátfutó elvágódik, még nem fújják le az egész versenyt. Végezetül jöjjön néhány (számomra) felejthetetlen pillanat a Vörösmarty térről, a könyvek ünnepéről. Parti Nagy Lajos, az egyik legnagyobb élő magyar nyelvművész sört csapol olvasóinak a Magvető standjánál. Tőzsér Árpád Kossuth-dí- jas költő mosolyogva szalad de- dikáltatni a fiatal Krusovszky Dénessel annak friss kötetét, amelyet aznap vásárolt meg. Egy nyolc év forma kisfiú meggyőzi a nagymamáját, hogy ne menjenek fagyizni, inkább vegyenek meg még egy könyvet. Huzella Péter olyan szeretettel társalog a hőségtől sistergő aszfalton álló maroknyi közönséggel két megzenésített vers között, hogy lassan több a felnőtt a színpad körül, mint a gyerek. A szombati utcabálon az idősödő egyetmi professzor pólóban és szandálban ropja egy ismeretlen hölggyel... RÖVIDEN Borbély Szilárd szlovákul Pozsony. A tavaly elhunyt Borbély Szilárd Nincstelenek című kötetének szlovák fordítását mutatják be ma 17 órától azon a kétnyelvű rendezvényen, amelyet a magyar kulturális hét keretében szervez a pozsonyi magyar nagykövetség. A szerző utolsó műve életrajzi fikció, amely egy világtól elzárt szatmári falu tereit és alakjait és hiedelmeit mutatja be egy gyermek szemszögéből. Az elbeszélő egy tíz év körüli kisfiú, aki nem tesz mást, mint figyeli a körülötte zajló eseményeket, megkísérli egy rendszer részeként felfogni és értelmezni, vagy legalább tudatosítani őket. A Kalligram Kiadónál megjelent könyvet Pavel Vilikovský író és Csehy Zoltán költő mutatja be, a beszélgetést Zora Bútorová vezeti, (juk) Szemtanúk - kiállításmegnyitó Pozsony. A Több mint szomszéd elnevezésű magyar kulturális hét keretében holnap 17 órakor nyitják meg a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában a Szemtanúk 1914-1918 című kiállítást, melynek témája: az 1. világháború a képzőművészetben. Az első világháborúban képzőművészek is rögzítették az eseményeket. Harctéri tudósítóként a frontvonalban vagy közvetlenül mögötte rajzolták, festették a katonákat, a sebesülteket, az ütközeteket, vagy csak a tájat örökítették meg. A kiállítást Kubička-Kucsera Klára művészettörténész, a tárlat kurátora nyitja meg. A Szemtanúk 1914-1918 című tárlat szeptember 30-ig tekinthető meg a Brámer-kúriában. (tb) Az Argó 2 Dunaszerdahelyen Dunaszerdahely. A Családi Könyvklub és a városi művelődési központ szervezésében június 11-én, 18 órakora vmk mozitermében vetítik Árpa Attila Argó 2 című akció-víg- játékát. Az első részből megismert Balog Tibi és bandája tíz év után sem lett okosabb. Továbbra is pitiáner, suttyó bűnözők, akik nagymenőknek hiszik magukat és a nagy lóvéra vágynak. Egy japán szindikátus ámyékembere balszerencséjére pont Tibiéket bízza meg egy felbecsülhetetlen értékű adathordozó megszerzésével. A vetítés után beszélgetés kezdődik a film alkotóival, szereplőivel, (ú) Kollár Árpádé és Lakatos Istváné a szerzői díj Az év gyerekkönyvei MTl-HÍR Budapest. Átadták szombaton az Év gyerekkönyve díjakat Budapesten, a 86. Ünnepi Könyvhét és 14. Gyermek- könyvnapok keretében: a legjobb gyerekkönyvíró Kollár Árpád, a legjobb ifjúsági könyv írója Lakatos István lett. Kollár Árpád az elismerést a Csimota Kiadó gondozásában megjelent, Milyen madár című verseskötetéért érdemelte ki. Szepesi Nikolett kritikus véleménye szerint „Kollár Árpád annyira bátran és elemien határoz meg egy fiktív nézőpontot, hogy abban már nem keressük a sokszor hiányolt gyerek szemszöget, és nem kérhetjük rajta számon a felnőtt olvasó elvárásait sem, hiszen e kettő egyszerre érvényesül”. Lakatos István Óraverzum (Tisztítótűz) című regényéről, amely a Magvetőnél látott napvilágot, Gombos Péter egyetemi oktató, a zsűri tagja úgy vélekedett: a jó sci-fik szinte minden erénye megvan a kötetben, s „a regény annyira friss, annyira szellemes s mindamellett oly mértékben előzmény nélküli a magyar ifjúsági irodalomban, hogy kétségkívül megérdemli a díjat”. A Cerkabella Kiadónál megjelent Bibedombi szörnyhatározó illusztrátori munkájáért Hanga Réka vehette át a legjobb illusztrátornak járó díjat. A legeredetibb könyv díjat Dániel András Mit keresett Jakab az ágy alatt? című, a Pozsonyi Pagony Kiadónál megjelent kötete kapta: a szerző egész kis világot teremtett a kuflikkal, ezekkel a bumfordian aranyos és humoros lényekkel; a kiadvány egyszerre mesekönyv, böngészőkönyv, interaktív képeskönyv. A legjobb fordító Nádori Lídia lett, a Kolibri Kiadónál megjelent, Torzonborz újabb gaztettei című kötet magyar nyelvre ültetéséért. A DOBOZI ÁROS SZEMZŐJÉNEK ť J KÖNYVE Mi mapáR
