Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-09 / 131. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 9. Közélet-hirdetés 3 A szlovák parlament mellett a kétkamarás Szövetségi Gyűlésbe is küldtünk képviselőket 25 éve választottunk először Eredményváró az FMK székhazában (Lőrincz János felvétele) Negyed századdal ezelőtt ezekben a napokban zárult le a bársonyos forradalom -1990. június 8-9-én tartották az első szabad parlamenti választásokat a fordulat után az akkori Csehszlovákiában. Három magyar párt is indult, mindegyik képviselői helyeket szerzett. ÖSSZEFOGLALÓ Bő fél évszázad után először tartottak szabad és demokratikus választásokat az akkori Csehszlovákiában. A szlovák médiában az 1946-os választást szokták az utolsó szabadként említeni, ám akkor az állam- polgárságuktól megfosztott magyarok és németek nem voksolhattak, így az utolsó valóban demokratikus választás 1935- ben volt, még a két világháború közötti Csehszlovákiában. A több évtizedes „kihagyás” és a bársonyos forradalom által kiváltott lelkesedésnek köszönhetően a választási részvétel 96-97 százalékos volt, amire azóta sem volt példa, és várhatóan már sosem lesz. A korabeli tudósítások szerint nagyobb fennakadások és botrányok nélkül, békésen zajlott le a választás, amely szinte mindenben más volt, mint az utóbbi évek parlamenti választásai. Három voks, három százalék A voksolás egy nap helyett két napig tartott: péntek délután kezdődött és szombaton zárult. A polgárok kétharmada már pénteken leadta szavazatát. Mivel akkor még létezett a szövetségi Csehszlovákia, egy helyett három szavazólapot kaptak a polgárok. Az egyikkel a nemzeti parlamentbe (Szlovákia esetében a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanács) lehetett képviselőket juttatni, ennek akkor is 150 tagja volt. A prágai székhelyű Szövetségi Gyűlésnek két kamarája volt, mindkettőbe külön szavazólapon választottak képviselőket. Mindkét háznak 150 tagja volt, ám míg a Nemzetek Kamarájába egyforma arányban (75:75) küldhetett képviselőt mindkét tagállam, addig a Népi Kamara esetében a lakosságszámot is figyelembe vették: ide 101 csehszlovák Nemzeti Tanács, 1990 párt szavazat % mandátum VPN 991285 29,4% 48 KDH 648782 19,2% 31 SNS 470984 13,9% 22 KSS 450855 13,4% 22 Együttélés-MKDM 292 636 8,7% 14 DS 148 567 4,4% 7 Zöldek Pártja 117871 3,5% 6 országi és 49 szlovákiai képviselő ülhetett be. Az új parlamenteket csak két évre választották, a bejutási küszöb pedig 3 százalékos volt. Ha ma ilyen alacsony lenne, közel egytucatnyi párt jutna a pozsonyi törvényhozásba. Győztek a rendszerváltók A választásokat a rendszer- váltó pártok nyerték meg: Csehországban a Polgári Fórum (OF), Szlovákiában a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN). Közös a két mozgalomban, hogy egy évvel a választások után szétesett és gyakorlatilag megszűnt. Szlovákiában sokáig a KDH vezette a felméréseket, ám végül meg kellett elégednie a második hellyel - igaz, a párt jelenlegi vezetői valószínűleg nagyon örülnének az akkori 19 százaléknak. A választások egyik negatív meglepetése az SNS előretörése volt: a Csehszlovákia szétverése mellett kardoskodó, magyarellenes pártra közel 14 százaléknyian voksoltak. A parlamentbe jutó KSS már csak a nevében volt kommunista, nem sokkal később már Süliként tevékenykedett. A magyarlakta járásokban az országosnál némiképp alacsonyabb volt a részvétel, ám így sem volt olyan járás, amelyben ne ment volna el szavazni legalább az emberek 90 százaléka. Szlovákiában a VPN, a KDH és a DS koalíciós kormányt alakított, a kabinet része lett a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) is. A parlamentbe bejutó Együttélés-MKDM koalíció ellenzékbe került, ám az 1991-es változások (Vladimír Mečiar lemondatása, a HZDS megalakulása, a VPN szétesése) után a koalíciónak szüksége volt az ő külső támogatásukra is. (MSz) Bugár, Csáky, Duray és Világi is képviselő lett Öt párt listájáról jutottak be a magyar képviselők ÖSSZEFOGLALÓ Közös az 1990-es és a jelenlegi helyzetben a szlovákiai magyar politikum megosztottsága. Valójában, ha a (cseh)szlováldai magyarság szűk százéves történetét nézzük, inkább kivételnek számított a közös magyar lista, mintsem szabálynak. Három párt harcolt a magyar voksokért 25 évvel ezelőtt három párt alakult, az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) koalíciót alakított ki a választások előtt, mivel félő volt, hogy külön-kü- lön nem ugorják meg a bejutáshoz szükséges - akkor még alacsonyabb - 3%-os küszöböt. Az első magyar politikai tömörülésként még 1989. november 16-án létrejövő Független Magyar Kezdeményezés (FMK, később Magyar Polgári Párt) a szintén rendszerváltó VPN-nel közösen indult. A magyarok túlnyomó többsége az MKDM és az Együttélés koalícióra szavazott, így volt ez egyébként 1992-ben és 1994-ben is. A választások titkossága miatt csak következtetni lehet az arányokra - a járási szintű nemzetiségi arányok, valamint a hasonló bontású párteredmények alapján: ezek szerint a Komáromi és a Kassa-vidéki járásban volt a legmasszívabb a magyar koalíció támogatottsága (kb. 90% a magyarok között), míg az FMK-s jelöltek Pozsonyban kapták arányaiban a legtöbb szavazatot (itt a koalíció csak kb. minden második magyar voksát szerezte meg). A három magyar párt mind a három akkori törvényhozásban képviseltette magát, több ma is aktívan tevékenykedő politikus akkor kezdte pályáját. Bugár Bélát (MKDM) a prágai Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájába választották be, az Együttélés színeiben ugyanitt nyert mandátumot Duray Miklós is. A prágai Szövetségi Gyűlésben összesen 15 magyar nemzetiségű képviselő szerzett mandátumot: a Népi Kamarába az MKDM-EPM koalíció listájáról négyen, a VPN-FMK listájáról pedig egy képviselő, Világi Oszkár. O már nem politizál, jelenleg a Slovnaft vezérigazgatója és a DAC futballklub klub- tulajdonosa. A Nemzetek Kamarájába az MKDM-EPM listájáról heten jutottak be, míg három FMK-s szerzett ugyanott mandátumot. Magyar jelöltek a szlovák pártok listáin Míg a 90-es évek második felétől mostanáig szinte kivételnek számítottak a magyar jelöltek a szlovák pártok listáján, addig 1990-ben még öt ilyen volt. A 150 tagú pozsonyi parlamentben (akkori nevén a Szlovák Nemzeti Tanácsban) összesen 23 magyar nemzetiségű képviselő tehette le esküjét. 13-an az Együttélés-MKDM listájáról, öten az FMK színeiben szereztek mandátumot. Négy magyar képviselő a KSS (Paulicky Péter, Vatjú János, Zselenák József és Kardos Ferenc), míg egy a KDH listáján (Hamerlik Rudolf) jutott be a pozsonyi parlamentbe. Érdekesség, hogy az Együttélés listájáról mandátumhoz jutott a ruszin Mikuláš Hirjakis. 1990-ben a szlovák parlamentben kezdte pályafutását Csáky Pál (MDKM), Bauer Edit, Hama István (Együttélés), valamim Zászlós Gábor és A. Nagy László (FMK) is. Berényi József a liberális FMK színeiben nyert pótmandátumot. (MSz) hívások külföldön v- ‘ ’ ' ■■■■■■■ Lassan itt a nyaralás időszaka, s vannak, akik felteszik a kérdést, mihez kezdjenek mobiltelefonjukkal külföldön. Fogadni a hívást vagy sem, nem telefonálni, nem küldeni SMS-eket, kikapcsolni a készüléket? Erre a dilemmára részleges megoldást kínálnak az uniós előírások, amelyek az elmúlt években hozzájárultak ahhoz, hogy üdülés után ne kapjunk sokkot a telefonszámlánktól. A múltban rendkívül drága volt a telefonálás, az adatátvitel külföldön. Az Európai Bizottság néhány évvel ezelőtt elfogadott egy rendeletet, melynek értelmében fokozatosan csökkeni kezdett a telefonálás, az üzenetküldés és az adatátvitel ára. A barangolási díj tarifáit 2008-tól évente módosítják. Az előrelépés hatalmas. A telefonálás és az SMS-ek ára 80 százalékkal csökkent. Az adatátvitel pedig 91 százalékkal. Ennek eredménye, hogy az EU-ban az adatátvitel használata, az internetezés külföldön, 2008-tól 1500 százalékkal megőtt. Az elmúlt három évben jelentősen csökkentek az árak. Bevezették, hogy a mobilszolgáltatók kötelesek SMS-ben tájékoztatni ügyfeleiket, amint azok átlépték országuk határát, mennyibe kerül ott a telefonálás, SMS-küldés és az adatátvitel. A távközlési vállalatok jelenleg érvényes árpolitikájuk miatt mégis 300 millió mobiltelefon-használótól esnek el. A barangolási díjak miatt azon applikációk fejlesztői is veszteséget könyvelnek el, akik turistáknak kínálnak tippeket, fényképeket, navigációt, térképeket. Ez a munkahelyteremtés szempontjából is nagy kár, hiszen az elmúlt öt évben a mobilapplikációk ágazatában 800 000 új munkahely jött létre. Az elmúlt évben készítettünk egy felmérést, melyben azt kérdeztük az állampolgároktól, mi a véleményük a barangolási díjról. Az eredmény azt igazolja, van min javítani. Aki külföldön üdül, azok 94 százaléka a barangolási díj miatt nem használja a Facebook közösségi portált. A válaszadók 41 százaléka soha nem internetezne mobiltelefonján az EU más tagállamában, s csak a tíz megkérdezettből egy használná e-mailjét úgy, mint otthon. Ráadásul, a megkérdezettek több mint negyede kikapcsolja a mobiltelefonját az EU-ban való utazás során. Emberek milliói inkább SMS-t küldenek, minthogy fizetniük kellene a tárcsázott vagy fogadott hívásért. A rendszeresen utazó polgárok 33 százaléka még mindig kikapcsolja mobiltelefonján az adatátvitelt. A barangolási díj mellett az embereket zavarja az emelt díjas telefonálás külföldre, a magasabb ár miatt 70 százalékuk kevesebbet telefonál az EU más tagállamába. Aztán itt van a hívás árának kérdése, hazai hívásoknál is. Az EU egyes tagállamai közt 774 százalékos különbség van, a legalacsonyabbak a tarifák Litvániában, a legmagasabbak Hollandiában. A társadalomban általánosan elfogadott tény, hogy a külföldre való telefonálás drága, szabadságon pedig nem éri meg fogadni a hívást. Holott, ahogy már említettük, a barangolási díjak elfogadható szinten vannak. Sok szolgáltató előnyös tarifákat kínál az EU-ban való telefonálásra. Tehát már nem olyan nehéz tartani a kapcsolatot barátainkkal, ha külföldön vagyunk. S van még egy jó hír, a barangolási díj eltörlése az Európai Bizottság egyik prioritása. Régóta tervezik. A tervezett egységes digitális piac részét képezi. Azt akarjuk elérni, hogy mindenütt helyi tarifákért lehessen telefonálni. A„külföldön úgy, mint itthon"jelszó alapján. Ez szabadságon nagyon praktikus lenne. Viszont már ma is elfogadható áron tarthatja a kapcsolatot családjával vagy barátaival, ha külföldön üdül. A www.vasaeuropa.eu oldalon további praktikus információkat talál, nem csak a barangolási díjról. Az oldal magyar nyelven is elérhető. MP150061
