Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-08 / 130. szám, hétfő
4 Vélemény És háttér ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 8. www.ujszo.com KOMMENTAR Drámai végjáték S1DÓ H. ZOLTÁN „Valódi háborúról van szó. Nem vetnek be ugyan tüzérséget, sem katonaságot, de minden olyan modem módszert igen, ami az agresszív kapitalizmus rendelkezésére áll” -jó esetben ilyet egy ultrabalos, maoista kézikönyvben olvashatnánk. A valóság lehangolóbb, az idézet a hitelezőiből mumust gyártó, az utolsó centjeit éppen összesöprő Görögország munkaügyi miniszterétől származik. A múlt héten két, éjszakába nyúló tanácskozáson foglalkoztak az EU döntéshozói a görög helyzettel. Valamelyest enyhítettek Athén hiteltörlesztési feltételein, azonban - mint aki nem érezné a probléma súlyát - a gépiesen vigyorgó Alekszisz Ciprasz görög kormányfő pénteken a parlamentben abszurdnak nevezte a hitelezők pénzért reformokat követelő j avaslatait . „Nemcsak mi futunk ki az idő- ből, hanem mindenki” - mondta Ciprasz, amivel azt a látszatot kelti, mintha a mentőcsomagot nyújtó Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a halódó Hellásszal egy súlycsoportban volna. Szerencsére az unió már felismerte, hogy a görögökkel bizony törököt fogtak, az athéni színészkedés és áltatás magasiskoláját egy uniós tisztségviselő a hétvégén úgy kommentálta: „Tudjuk, hogy ez részben színház, de nekünk nem kell szerepelnünk a dráma összes jelenetében.” Lassan már minden jelző elcsépeltté válik. Az év elejétől szinte minden hónapban felreppent a hír, nincs tovább, Athén vagy tovább halad a pénzügyi takarékosság útján, vagy összeomlik. Ehhez képest még mindig tart az egyensúlyozás a szakadék felett, sőt, a politika bűvészkalapjából újabb mutatványt húztak elő. A baloldali Ciprasz-kormány előbányászta azt a történetet, amikor az IMF az 1980-as években Zambiának megengedte, hogy összevonja az adott hónapra vonatkozó törlesztési kötelezettségeit, és az összeget egy tételben fizesse ki. A szemfüles görögök - hiába, régi kultúmemzet - e lehetőséggel élve pénteken nem fizettek ki egy 303 millió eurós részletet, mondván, majd a hónap végén egyszerre leszurkolnak 1,5 milliárdot. Ragyogó jó pár napot nyertek. Ám van egy kis gond: az Európai Unió mentőcsomagjának meghosszabbított határideje szintén június 30-án jár le, s ha addig nem egyeznek meg a takarékossági csomag folytatásában, akkor Görögország elesik a csomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletétől. Ráadásul ez a bő 7 milliárd még arra se elég, hogy az augusztus végéig esedékes finanszírozási igényeket fedezze. Magyarán újabb, sorrendben immár harmadik pénzügyi mentőövet kellene dobni a görögöknek. Persze, valahol érthető a balos áramlatokból összetákolt Szi- riza ódzkodása az adóemelésektől, a kormányzati kiadások lefaragásától. A párt szélsőbalos szárnyának már az se tetszik, hogy a kormány egyáltalán szóba áll az ún. népnyúzó hitelezőkkel. Azzal érvelnek, hogy nem megszorításokra, hanem jóléti intézkedésekre kaptak mandátumot. Ezzel voltaképpen azt sugallják, hogy az EU állja tovább a hanyag hellén költekezés számláját, s ha kell, újabb parlamenti választást írnak ki, legalább azzal is megy az idő - a kampány hevében pedig jó vaskosakat mondhatnak az unióra, s egyáltalán, az egész gonosz pénzvilágra, amely hagyta őket fülig eladósodni; Voltaképpen az unió és az eurózóna fél attól, hogy mit okozhat Görögország kényszerű kihullása a rendszerből, milyen láncreakciót vált ki az unióban eddig példátlan államcsőd. A görögök viszont a vakló bátorságával söpörnek le mindenja- vaslatot az asztalról, elvégre rutinosak az államcsőd témájában. Az 1830-as évek, azaz Görögország újbóli függetlensége óta a mediterrán állam hatszor omlott össze pénzügyileg, S ha már itt tartunk, említsük meg, hogy a történelem első feljegyzett krachja is az ókori Hellász területén következett be - valóban gazdag a görög történelem. 2400 évvel ezelőtt 10 görög város nem tudott fizetni hitelezőjének, a Délosz szigetén lévő Apollón-templomnak. Az EU végre közzétehetne egy B tervet, melyben világosan megmondaná, ha Görögország csődöt jelent, akkor milyen módon zárják ki az eurózónából. Ha Athén le akar ugorni a szakadék széléről, ám tegye, de ne rántsa magával a többi eu- rózónatagot. Minden dráma véget ér egyszer. Függöny. FIGYELŐ Nem lesz halálbüntetés Az Európai Néppártnak eszében sincs kizárni a Fideszt - mondta Monika Hohl- meier bajor EP-képviselő a Magyar Hírlapnak. „A frakció nevében ugyan nem beszélhetek, de azt elmondhatom, eszünkben sincs kizárni a Fideszt. Tényleg csak egy-két emberről van szó, aki ilyesmit szorgalmaz” - mondta Hohl- meier, és hozzátette: nagyon örülök, hogy a magyar kormányfő többször egyértelműsítette, hogy nem vezetik be a halálbüntetést. (MTI) Csak kell egy partner - és a Smer a jövő évi választások után is folytathatja a kormányzást Parlamenti előmatematika Hatpárti parlament alakulna, ha most tartanák a választásokat, derül ki a legfrissebb, május végén végzett, és a múlt pénteken közzétett közvélemény-kutatásból. KOCURLÁSZLÓ Bár a fülünkbe csenghet Kovács László volt MSZP-elnök, külügyminiszter és európai biztos a magyar politikai közgondolkodásban és publicisztikában örök érvényt szerző mondata, mely szerint nem közvélemény-kutatásokat kell nyerni, hanem választásokat, így, bő háromnegyed évvel a nagy csata előtt már érdemes odafigyelni a releváns ügynökségek méréseire. Ha megalakulna ez a „közvélemény-kutatott” parlament, a Smernek 66, a Siet’nek 19, a kereszténydemokratáknak 16, az Egyszerű Embereknek és a Hídnak 14-14, a nemzetieknek 12, az MKP-nak pedig kilenc képviselője lenne. A választópolgárok politikusokból való kiábrándultságát mutatja, hogy a még mindig toronymagasan vezető Smeren kívül csak a Sieť tudott sovány, kétszámjegyű eredményt elérni, 10,5 százalékot, ahol az a fél százalék akár mérési hiba is lehet. Az is egyértelműen látszik, hogy a hatalmi pozíció erodálja a Smert. Hol van már a 2012-es, magabiztos, 44,41 százalékos eredmény... Egyelőre úgy fest, a botrányok túlharsogják a közösből bőkezűen osztogatott szociális csomagokat. Kell tehát legalább még egy koalíciós partner, vagy akár kettő is, bár a technokrata Smer valószínűleg az egyszerűbb megoldást fogja keresni, tehát az egypartnerest. Ez - függetlenül attól, hogy Be- rényiék mit szeretnének - az (éppen öt százalékon mért, tehát nagyon bizonytalan pozíciójú) MKP-t eleve kizárja, mert kettejüknek csak 75 képviselője volna. A többiek partiképesek. És - az SNS-t kivéve - valamennyien a Smer leváltására építik kampányretorikájukat, de olykor azért kilóg a lóláb. Bár a Híd csepüli a Smert, Bugár Béla a dél-szlovákiai falvakban Robert Kaliňákkal lejt násztáncokat a tűzoltóautók körül, holott sem a belügyminisztériumhoz, sem a tűzoltósághoz semmi köze,*nem is parlamenti tisztségviselő. Sima jó- fejség a Smertől, hogy elviszi őt a haknijaira. Hogy aztán ez önzetlenül történik-e, azt csak ők tudják. A KDH-ban világok harca zajlik a Smert (látszólag) elutasító felső vezetés, és a hatalomra éhes regionális struktúrák között, amelyeknek a Smer legutóbbi parlamenti izmozása ellenére sem kellene kétszer felkínálni a kormányzati szerepvállalást. Az Egyszerű Emberek anarchistái nem alkalmasak kormányzati munkára, a Sieť pedig kezdettől fogva a Fi- co-ellenességre épít. így az SNS, és a szűk többség az, ami kézenfekvőnek tetszik. Azt, hogy Smer nélküli kormány alakul, nehéz elképzelni, de azért próbáljuk meg: ha mindenki elhajtaná Robert Ficót, Andrej Kiska államfő második körben a második legerősebb pártnak adna kormányalakítási megbízást. Az összes többi - öt - pártnak összesen van 84 képviselője. Azaz csak egy össznépi, népfrontos kormány alakulhatna, amelyben a magyar pártok az SNS-szel lépnének koalícióra, és ott lennének az Egyszerű Emberek kormányzati munkára alkalmatlan anarchistái is. Nem, ennek a kormánynak a működését inkább mégsem akarjuk elképzelni. Putyin-interjú egy olasz lapban: Oroszország nem jelent fenyegetést a Nyugat számára „Beteg képzelődés egy orosz támadás” MT1-F1GYELŐ Oroszország nem jelent fenyegetést a Nyugat számára - szögezte le Vlagyimir Putyin orosz elnök abban az interjúban, amelyet olaszországi látogatása küszöbén adott a Corriere della Sera olasz napilapnak. „Csak egy beteg ember képzelődhet arról, hogy Oroszország váratlanul megtámadja a NATO-t, az is csak álmában” - mondta az orosz elnök, hozzátéve, Moszkva csak a külső fenyegetések ellen védekezik. Azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy az ilyesmivel való ijesztgetés célja az ellenségkép építése, amivel vezető szerepét szeretné bebetonozni a világban, az ukrajnai konfliktus pedig Washington kontár akcióinak a következménye. Felszólította Ukrajnát és az EU-t, hogy tegyenek többet a Donyec-medencei válság enyhítéséért, és nyújtsanak nagyobb pénzügyi támogatást Kijevnek. „Az önhatalmúlag kikiáltott népköztársaságok vezetői kijelentették, hogy a minszki megállapodások megvalósítása esetén készek megvizsgálni a lehetőségét annak, hogy Ukrajna kötelékében maradjanak” - mondta. Feltételeik között van az alkotmánymódosítás az autonómiát biztosító jogokkal, valamint az önálló határ menti kereskedelem lehetősége Oroszországgal -tette hozzá. Az ukrajnai vezetés feladata békés eszközökkel meggyőzni az embereket az országban maradás előnyeiről - mondta Putyin. „Lehetetlen fegyverek segítségével meggyőzni őket.” Az orosz elnök ismét oroszel- lenességgel vádolta a Nyugatot. A NATO mind közelebb kerül egy atomhatalom határaihoz - mondta. Norvégiában olyan rakétákat telepítettek, amelyek 17 percen belül elérik Oroszországot -magyarázta. Az Európában tervezett amerikai rakétavédelmi pajzzsal kapcsolatban kijelentette, országa előrehaladást ért el abban, hogy veszély esetén ezt a rakétapajzsot semlegesíteni tudja. Putyin szerint az EU önző politikát folytat, amikor nem veszi tekintetbe Oroszország érdekeit az Eurázsiái Gazdasági Unió kiépítésében. „Ha Európa országai egyesülnek, az normális dolog, de ha mi a posztszovjet térségben ugyanezt tesszük, megpróbálják úgy magyarázni, hogy Oroszország valamiféle birodalom újjáépítésére törekszik. Azt szeretném mondani önöknek, hogy nincs miért félniük Oroszországtól” - hangsúlyozta. A bajorországi G7-csúcstalál- kozó után Olaszország az első a vezető ipari államok csoportjából, ahová Putyin ellátogat. Szerdán megtekinti a milánói világkiállítást, majd Rómába utazik, ahol tárgyal Matteo Renzi olasz kormányfővel, és fogadja őt Ferenc pápa is. 1------...3—I---------------------------------------------mM----■---------------I I I ________________I_____________________» ' » -* ■ ■■■■■» .v- - r.- • • - Egy igazi szociális kormány nem nézné napokig tétlenül, hogy ilyen kutya meleg van! (Peter Gossányi rajza)
