Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-05 / 128. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 5. www.ujszo.com Nem biztos, hogy az Andrássy úton vonulhatnak Pride: Budapesten lesz, Pozsonyban idén elmarad ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony/ Budapest. Idén elmarad a pozsonyi melegfelvonulás, a szervezők szerint ugyanis a társadalomban még mindig érezhető a téli „családvédő” népszavazás hatása. „Szeretnénk, ha a Pride-ot a büszkeség nyugodt, kellemes és kulturált kifejezésének tekintenék, szemben azzal a gyalázattal, amit az LMBT-embe- rek az életük során kénytelenek megélni” - magyarázta a döntést Martin Macko, a szervezők egyike, az Iniciatíva Inakosť igazgatója. A felvonu1 Bukarestben május végén vonultak (TASR/AP-fotó) lás helyett inkább több kisebb rendezvényt és kampányt szerveznek. Ilyen például az Élettárs platform, melynek keretében meleg párok valós történetének közreadásával akarják bemutatni a meleg párok életét. Jövőre azonban lesz Pride Pozsonyban is, a szervezők már most megkezdték az ötletek gyűjtését. . Budapesten azonban úgy tűnik lesz melegfelvonulás, még ha ez a város főpolgármesterének, Tarlós Istvánnak nem is tetszik. Tarlós már többször is kifejezte ellenérzéseit a Pri- de-dal kapcsolatban, tegnap kijelentette, hogy az „egész jelenség a véleménye szerint nem természetes és visszataszító”. A főpolgármester „nem egészen” érti, mire jó a felvonulás, és attól tart, hogy „ez a dolog nem méltó az Andrássy út történelmi környezetéhez”. Hanzli Péter, a Budapest Pride szóvivője felelőtlennek, felháborítónak és homofóbnak nevezte a főpolgármester kijelentéseit. Hangsúlyozta: nem megengedhető, hogy egy politikus akarja megmondani, a törvényesen bejelentett rendezvények számára melyik helyszín a méltó és melyik nem. (lpj, nol.hu) RÖVIDEN Hudák lesz az új miniszter Pozsony. Vazil Hudák, a pénzügyminisztérium egyik államtitkára lehet a befutó a gazdasági minisztérium élére a SITA hírügynökség információi szerint. Robert Fico kormányfő a napokban már utalt arra, hogy a gazdasági minisztérium élére az egyik államtitkára esélyes. Ficót azonban egy külföldi vállalat már megelőzte, 2016 januárjától kellene elfoglalnia új munkahelyét. A kormányfő azért vár Hudák kinevezésével, mert az államtitkár állítólag haladékot szeretne kérni, hogy a választásokig a kormány tagja maradhasson, (ie) Látogatás a miniszternél: mégis kevesebb lesz a magyarórák száma az első évfolyamban Draxlert nem érdekli a petíció Pozsony. Fogadta Juraj Draxler oktatásügyi miniszter a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) és a kisebbségi oktatásügyért indított petíció képviselőit, de nem közeledtek az álláspontok. ÚJ SZÓ-HÍR A magyar pedagógusok képviselői az anyanyelvi írás-, olvasásórák és a szabadon választható órák növelését, valamint a magyar történelem oktatásának bővítését szerették volna elérni a miniszternél. Választ szerettek volna kapni arra a kérdésükre is, hogy mi lesz szeptembertől azokkal a kisiskolákkal, amelyekben az előírt létszámnál kevesebben tanulnak. Az óraszámokkal kapcsolatban a miniszter kijelentette, hogy még 2013-ban kellett volna véleményeznie az SZMPSZ- nek az ekkor előkészületben lévő miniszteri rendeletet. „Mi ezt meg is tettük, akkori javaslatunkban hét magyarórát - írás- és olvasásórákat - javasoltunk magyarázta lapunknak Jókai Tibor, az SZMPSZ elnöke. - A miniszter most azt mondta, hogy már nem tud semmit tenni ez ügyben, a törvény érvényes. Ez azt jelenti, hogy szeptembertől heti 5 magyar- és 5 szlovákóra lesz az első osztályban, míg a szlovák iskolákban 9 órában tanulhatnak meg írni-olvasni a kiselsősök.” A minisztérium szerint viszont a magyar iskolákban a szabad órákból pótolható a magyarórák száma - az elsőben 3 ilyen óra van -, ezzel viszont veszélybe kerülhet az iskola oktatási programja. A kis tanulólétszámmal működő iskolák esetében lesz egy apró javulás: a parlament júniusi ülésén tárgyalja majd azt a javaslatot, amely szerint megmaradhatnak azok az oktatási intézmények is, amelyek nem teljesítik az előírt minimális létszámot, ha a működéshez hiányzó összeget a fenntartó önkormányzat előteremti. „Ez egy kis előrelépés, ahol az ön- kormányzat megengedheti magának, hogy saját költségvetéséből finanszírozza az iskolát, akkor az megmenekülhet, 8-9 gyerekkel is működhet” - magyarázta Jókai. Szerinte előny az is, hogy két évfolyam helyett négyet is összevontan oktathatnak. Draxler nyitott a párbeszédre, a petíciót viszont, amelyet több mint 26 ezer ember írt alá, úgy értékelte, hogy ezzel politikai síkra terelték az ügyet. „Elmondta azonban, hogy a szakmai párbeszédre továbbra is készen áll” - kommentálta a tegnapi találkozót Jókai. (lpj.ie) A szervezetnek 147 ezer eurót kell visszafizetnie októberig a kulturális tárcának Nyakig ül az adósságban a Matica slovenská ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Október közepéig közel 150 ezer eurót kell visszafizetnie a Matica slo- venskának egy sikertelen európai uniós pályázat miatt. A szervezet tavaly anyagi gondjai miatt komoly hitelt vett fel, Marián Tkáč igazgatót munkatársai élesen bírálják és perrel fenyegetik. A Matica slovenská 2013-ban több mint 4 millió euró uniós támogatást kapott archívuma digitalizációjára. De a közbeszerzési hivatal törvénysértés miatt két közbeszerzési pályázatát is megszüntette. Újabbat már nem írhattak ki, mert a megvalósítási határidő márciusban lejárt. Marián Tkáč azt állítja, a szervezet gazdasági igazgatói miatt úszott el a pályázat. A volt és a jelenlegi igazgató is visszautasítja a vádakat, Katarína Pacnerová kész feljelentést tenni Tkáč ellen. A füstbe ment pályázatra 147 ezer eurót kapott eddig a kulturális minisztériumtól, melyet október 10-ig vissza kell fizetnie a szervezetnek. Jelenleg azonban pénze sincs a szervezetnek. A Matica évi 1,5 millió eurót kap a működésére az államtól. Tkáč azt állítja, részletekben fizetik vissza a pénzt, egy részét az állami támogatásból, másik részét pedig saját forrásaikból. Az állami támogatást azonban csak működésükre, kutatói és tudományos munkára, illetve kulturális aktivitásokra fordíthatják. Vagyis ebből nem fizethetik vissza a pályázatra kapott 147 ezer eurót. Tavaly a szervezet anyagi gondok miatt elbocsátotta néhány munkatársát. Pontos anyagi helyzetét még az igazgatótanács tagjai sem ismerik. (Sme, ie) A Híd szerint a második Fico-kormány legtöbb konszolidációs intézkedése az adók, a járulékok és az illetékek folyamatos emelésében merül ki Idén június 4. az adószabadság napja - az állam a fizetés felét elviszi ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Idén két nappal többet dolgozunk az államra, mint tavaly - derül ki a Szlovákiai Adófizetők Szövetsége (ZDPS) és a Hayek Alapítvány tegnap közzétett elemzéséből. Tavaly június 2-án volt az adószabadság napja, idén pedig már június 4-én, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy tegnap délig az államra dolgoztunk, az év hátralevő részében pedig már magunkra. Az adófizetők szövetsége 1999 óta vizsgálja a lakosság adóterheit, a könnyebb érthetőség kedvéért vezették be az adószabadság napját. Minél inkább kitolódik a dátum, annál több pénzt visz el tőlünk az állam. A legalacsonyabb adóterhek ebből a szempontból 2008-ban voltak, amikor az adószabadság napja május 22-ére esett. Az adószabadság napjának a meghatározásánál a Hayek Alapítvány a közkiadások mértékét hasonlítja össze a bruttó hazai termékkel. „Ezek szerint tavaly a megtermelt javak 41,38 százaléka vándorolt az államkasszába, idén pedig már a 41,80 százaléka, vagyis minden egyes megtermelt euróból az állam nagyjából 42 centet vesz el” - nyilatkozta Matúš Pošvanc, a Hayek Alapítvány igazgatója. Kell a pénz a szociális csomagra Az idei romlás - Martin Reguli, a Hayek Alapítvány elemzője szerint - részben a bruttó hazai termék (GDP) számítási módszereinek a módosulásával magyarázható. Ennél sokkal fontosabb azonban, hogy a Fico- kormánynak továbbra sem sikerült megállítania az állami kiadások növekedését. „Az államháztartási hiány csökkentését a bevételek növelésével sikerült elérni. Ugyanekkor azonban nőtt a Szociális Biztosítóra fordított összeg, nem beszélve a Fico-kabinet által beharangozott szociális csomagokról” - mondta Reguli. „Az adószabadság napjának az eltolódása azt bizonyítja, hogy a jelenlegi kormány az adópolitika esetében nem képes rendszerszintű intézkedéseket hozni” - állítja Bugár Béla, a Híd elnöke. Szerinte a második Fico-kormány legtöbb konszolidációs intézkedése az adók, a járulékok és az illetékek folyamatos emelésében merül ki. „A társasági adó kulcsa nálunk a legmagasabb az Európai Unió új tagállamai között. Nem beszélve arról, hogy a vállalkozókat a veszteségadó, a kisvállalkozókat pedig a magasabb járulékok terhe is sújtja” - figyelmeztet Bugár. Ivan Švejna, a Híd alelnöke szerint Szlovákiának az adó- és járulékterhek csökkentésére, egyszerűbb adórendszerre lenne szüksége. „Támogatjuk az egykulcsos adórendszerhez való visszatérést, valamint lehetőség szerint, az adók további csökkentését. A személyi jövedelemadó esetében az egykulcsos rendszer a legoptimálisabb megoldás” - nyilatkozta Švejna. Az átlagbér több mint fele az államé A Hayek Alapítvány elemzői idén azt is megvizsgálták, hogy mekkora összeget fizetnek ki az államnak azok, akik a statisztikai hivatal által jelzett 880 eu- rós bruttó havi átlagbért kapják. „A bruttó 880 eurós átlagbér esetében a munkáltató teljes bérköltsége egy alkalmazottra számítva 1189 euró. Ha ebből levonjuk a bruttó bért, megkapjuk azt az összeget, amit a munkáltató az alkalmazott után járulékként fizet az államnak. Az alkalmazottak az említett 880 euróból is fizetnek adót és járulékot, végül így csak 677,50 eurót kapnak nettó bérként. Ezzel azonban még nincs vége, hiszen az állam a vásárlást is megadóztatja. Ha ezeket a közvetett adókat is leszámítjuk, az alkalmazottnak a fizetéséből ténylegesen csak 574,64 euró marad. Mindezt figyelembe véve az állam az alkalmazott által megkeresett pénzösszeg, vagyis a teljes bérköltség több mint felére teszi rá a kezét” - tette hozzá Reguli. A járulékok a teljes bérköltség 36 százalékát viszik el, 7 százalék jut a jövedelemadóra, 9 százalék pedig a közvetett adókra, az alkalmazottnak így csak a teljes bérköltség 48 százaléka üti a markát. A Hayek Alapítvány mellett az M. R, Štefánik Konzervatív Intézet is évente kiszámolja az adószabadság napját, ez azonban későbbre esik. A nagyjából 20 napos eltérés azzal magyarázható, hogy más képletet alkalmaznak. (mi) Az adószabadság napja 1999-ben június 4. 2000-ben június 9. 2001-ben június 4. 2002-ben június 4. 2003-ban június 4. 2004-ben június 3. 2005-ben június 7. 2006-ban júniusi. 2007-ben május 25. 2008-ban május 22. 2009-ben június 3. 2010- ben június 7. 2011- ben június 3. 2012- ben júniusi. 2013- ban június 3. 2014- ben június 2. 2015- ben június 4. Minél későbbre esik az adószabadság napja, az adott évben annál nagyobbak a lakosság adóterhei. (Forrás: Hayek Alapítvány) ^--------------------------------------------------------------------------------—__ — j.. -.... :. ,J..... w::,—...- _________ ■ Szep tembertől heti 5 órában tanulhatnak ími-olvasni (Képarchívum
