Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-07 / 104. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 7. Vélemény és háttér 7 Sokat nyomhat a latban a 4 millió külföldi származású szavazó, akik már állampolgárságot kaptak A brit választás itteni szemmel KOMMENTAR Fico és Tsai. Mentőöv Rt. MÓZES SZABOLCS Stadion kellene? Nincs rá pénzed? Vágyván, de nem akarod elkölteni rá? Miért is tennéd, amikor itt az állam bácsi! A Fico és Társai Mentőöv újabb oligarchát ment meg. Hétfőn Ivan Kmotrík ismert nagy- vállalkozó szomorúan elnyüszítette, hogy neki már elege van a pozsonyi nemzeti stadion nevű projektből, és kedden a kormány már mentőövet is dobott neki. Ha az oligarcha nem akar stadiont építeni, akkor majd megteszi az állam. A pozsonyi stadion építése egy évtizede húzódik és számtalan variáció felmerült: állami, önkormányzati, magánfinanszírozás és mindezek ötvözete. Ami biztos: méltatlan, hogy a fővárosban nincs egy normális focistadion, ám hol máshol, ha nem a szlovákiai mércével nagyon gazdagnak számító Pozsonyban lenne rá lehetőség, hogy nagyrészt vagy telj es egészében magánpénzből épüljön fel? A városban több első osztályú fociklub is tevékenykedett, a legtöbb bajnoki címmel dicsekvő Slovan mindig a leggazdagabb honi klubok közé tartozott. Most is az egyik legtehetősebb oligarcha pénzeli - bár a csapat teljesítményén ez egyáltalán nem látszik -, ám ennek ellenére az állam fogja felépíteni a stadionját. Persze hivatalosan nemzeti stadion lesz, ám a mérkőzések több mint 90%-át az égszínkék galeri játszhatja benne. Aprópénzért. S mivel nemzeti stadionról van szó, hazai mércével mérve jó drága is lesz - ez pedig ismét bicskanyitogató a nem fővárosiak számára. És utóbbiakból van Szlovákiában sokkal több. Kmotrík csapata tehát kap egy ultramodern stadiont, amiért szinte semmit sem kell fizetnie. Máshol, más városokban pedig vagy marad a lepukkadt, szoci sportpálya, vagy az önkormányzatnak, klubtulajdonosnak kell pénzt áldozni a fejlesztésre, amit az állam bácsi legfeljebb pár millióval egészít ki. Kmotrík állítja: nem amiatt akarja lepasszolni a beruházást, mert nincs rá pénze, hanem mert az önkormányzat és az ügyészség akadékoskodik. S ha az állam lesz a beruházó, ez valószínűleg másképp lesz. Ez a gondolkodásmód két problémára is rámutat: egyrészt azért az „akadékoskodás”, mert Kmotríkék éveken keresztül erőből, az érintettek véleményét figyelmen kívül hagyva, tipikusan közép-európaiasan próbálták elfogadtatni a befektetést. Másrészt azt mutatja, hogy sokan - köztük a pénzember is - úgy vélik: ha az állam csinálja mindezt, akkor a hivatalok szemet hunynak a nem megfelelő paraméterek, a hiányzó véleményezések és más egyéb mulasztások felett. Kmotríkot annak idején a ligetfalui klub tulajdonosaként ismerhette meg a szélesebb nyilvánosság. Ligetfalun felépített egy bajnokcsapatot, felújított egy stadiont, majd az egészet becsukta és hagyta az enyészetnek, ugyanis merészebbet álmodott. Megvette a Slovant, majd lebontotta a stadionját, hogy újat építsen. Most pedig bedobta a törülközőt. A nagy- vállalkozó után így eddig két tönkretett stadion maradt. Nem baj, mi összedobunk neki egy új arénára. FIGYELŐ A mai brit választás a külső szemlélőnek három szempontból is különösen izgalmasnak ígérkezik, ebből kettő pedig minket is húsbavágóan érinthet. FELEDY BOTOND A két meghatározó párt - Konzervatívok (toryk) és a Munkáspárt (Labour) - fej fej melletti eredményt érhet el, ám a korábbiaknál gyengébbet. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos erőkkel szemben szkeptikusabbak a választók, a kisebb pártok is kezdenek életképesnek tűnni a brit választók szemében. A felmérések alapján az is lehetséges, hogy újszerű koalícióra lesz szükség, mert egyik nagy erő sem tud egyedül, sem az eddig a mérleg nyelvének számító liberális demokratákkal kormányzó többséget alkotni. Az unión kívül tágasabb? A többi 27 uniós tagállam számára hajmeresztő, hogy a kis fölénnyel vezető konzervatívok azzal kampányolnak, hogy népszavazást rendeznek az EU-ból való kilépésről. A Munkáspárt szerint viszont az EU-tagság egyértelműen kifizetődő az Egyesült Királyságnak. David Cameron konzervatív vezetőt bátoríthatja, hogy a skót függetlenségi kérdést sikerült levennie a napirendről a népszavazással. Lehet, hogy az uniós tagság kérdésében is hasonlóan gondolkodik, és arra számít, hogy a tagság népszavazáson történő megerősítése ellehetetlenítené az ezzel kampányoló pártokat, különösen a Nigel Faragé vezette EU- és bevándorlóellenes UKIP-ot. De egyelőre bizonytalan, hogy egyáltalán lesz-e erről népszavazás. A szavazókat igazából más dolgok érdeklik, össztársadalmi szinten az első helyen a gazdasági helyzetet említik, a másodikon az egészségügyi ellátást, a harmadikon a bevándorlást. Ha a személyes gondjaikról kérdeVissza a parlamentbe KOCUR LÁSZLÓ Képzeljük el, hogy a nyári szünet alatt megdézsmáljuk aspájzbana nagyi főzőcsokiját, mire ő nemcsak megdicsér bennünket, hanem meg is bíz: felügyeljük kisebb unokatestvéreinket, nehogy ők is ugyanezt tegyék. Kevéssé valószínű forgatókönyv, ugye? Ugyanennek lehetünk szemtanúi most, a nagypolitika játszóterén. Pavol „Sógoromataka- rító” Pavlis volt gazdasági mizik őket, a sorrend módosul, a bevándorlás a negyedik helyre szorul vissza, mert megelőzi a nyugdíjakkérdése. A szlovákiai magyarok és általában Közép-Európa számára érzékeny téma a brit bevándorláspolitika, hiszen a szigetország az első számú célpont. London a második legnépesebb magyar város a háromszázezres magyarországi közösséggel. A 2014-es elérhető statisztika szerint - ez még nem a teljes év! - közel 300 000 új letelepedni szándékozó érkezett a szigetországba, 160 ezren az unióból. Ami érdekes trend, hogy a brit népességet tekintve egyébként erősödik a kivándorlás, vagyis az agyelszívás még ezen a szinten is működik. Kell aggódniuk a vendégmunkásoknak? Retorikájukban a konzervatívok erősítették bevándorlásel- leneségüket, de a konkrétumok szintjén már nem akkora héják, holott már a mostani mandátumukat is úgy kapták a választóktól, hogy a bevándorlás csökkenniszter az olykor etikai jellegű ügyekben is eljáró mandátumvizsgáló és mentelmi bizottság mellett a - ki nem találnák! - gazdasági bizottságba is bekerült. Azaz, egy parlamenti bizottság tagjaként fogja felügyelni egykori munkahelyét. Pavlis ügye kb. annyira banális, mint ha a boltból fizetés nélkül ki szeretnénk tolni egy telepakolt bevásárlókosarat, aztán csodálkoznánk, hogy elkap a biztonsági őr. Pavlis nem bérelt strómanokat, nem hozta létre zavaros hátterű garázscégek bonyolult láncolatát, csak simán lepasszolta a sógornak a minisztérium kezelésében levő Tehelná rendelőintézet takarítását, L03 ezer euró értékben. Lehet, hogy be se mentek a minisztétését ígérték. A szociális juttatásokat nyirbálnák meg - csakúgy, mint a Munkáspárt -, s ez érintheti akelet-európai munkavállalókat is. Például a vendégmunkásnak nem járna családi pótlék, ha gyerekeit nem vitte ki magával, különböző adókedvezmények csak később lennének elérhetők, és mindkét nagy párt határozottan küzdene az illegális bevándorlás ellen, a hatóságok létszámának emelésével. Vita folyik arról, hogy valamilyen kvótát vezessenek be a külföldi diákok számára. A UKIP pedig inkább a volt gyarmati területekről hozna jól képzett munkaerőt a kelet-európaiak helyett. Az unióban a személyek szabad mozgása a négy alapszabadság egyike, az alapító szer- ződésekrögzítik. Ennek ellenére a konzervatívok egészen a brit uniós tagság szintjén tárgyalnák újra e jog korlátozását. Viszont ezt egyoldalúan nehezen tehetik, a többi tagállam aligha nyúl hozzá ehhez. Ráadásul a brit politikai retorikában szerencsétlenül összemossák a menekülteket, az uniós munkavállalókat és az illegális bevándorlókat. riumba, hogy üzemanyagot, áramot és tintát takarítsanak meg az adófizetőknek, hanem otthon, egy vasárnapi ebéd után firkantották alá. Elvégre családban marad, nemde? Na de, spongyát rá, lemondott, menjen isten hírével. Erre ő visszaült a parlamentbe. Emlékszem, Komáromban, valamikor a rendszerváltás után az egykori Vág üzletben lefényképezték a bolti tolvajokat. A személyiségi jogokkal nem túl kompatibilis intézkedésnek megelőző jellege is volt, mindenki tudta, ki a tolvaj, így az a továbbiakban remélhetőleg messzire elkerülte az üzletközpontot. Ami azonban kispályán működik, a nagyon nem mindig. Azt, hogy ki Pavol Pavlis valójában, már egy egész ország tudja. Ezek Magyar feleség Érdekes színfolt Craig Mac- kinlay esete, aki a bevándorlásellenes Nigel Faragé pártjában kezdte pályafutását, majd átlépett a konzervatívokhoz, most egy dél-angliai választó- körzetben indul. Mackinlay korábban szigorúbb határellenőrzésért kampányolt, viszont kiderült, hogy magyar felesége van, aki az angolmelo.com oldalt működteti hosszú évek óta, amely magyarokat hív dolgozni a szigetországba. A konzervatívok számára figyelmeztetés, hogy akár 70 olyan körzet is lehet, ahol a külföldi születésű állampolgárok (vagyis akik már megkapták a brit állampolgárságot és szavazhatnak) voksai dönthetik el az adott körzetben az eredményt. A választók közel 10 százaléka külföldi hátterű, nagyjából 4 millió főről beszélünk. Viszont főleg az egykori gyarmatokról származnak, nem az unióból. Az ő elriasztásuknak még súlyos következménye lehet a konzervatívok számára. után csak a közéletből való távozás lehetett volna az egyedüli elfogadható megoldás. A simlis extárcavezető ehelyett a választásokig hátralevő tíz hónapot a parlamentben fogja eltölteni, ahol a választások előtti periódusban egyébként sem kell megfeszülni a munkától. Azt már lassan megszokjuk, hogy a közös európai intézményekre a posztszocialista térségben kádertemetőként tekintenek, Pavlis „visszavonása” a parlamentbe azonban a törvényhozást is egy új funkcióval ruházta fel. Amolyan javítóintézetet csináltak belőle a csak kicsit sáros, de egyébként nem köztörvényes káderek számára. Aztán csodálkoznak, hogy olyan az intézménybe vetett bizalom, amilyen. Magyar távolmaradás Megkezdődtek a lengyel- országi Gdanskban a második világháború befejezésével kapcsolatos megemlékezések a ciprusi, a litván, az észt, a román, a horvát, a bolgár, az ukrán és Miloš Zeman cseh elnök, valamint Robert Fico szlovák kormányfő, továbbá Horst Köhler volt német elnök, a lett és a spanyol házelnök, illetve a francia védelmi miniszter részvételével. Jelen van Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is. Magyarországot csupán Mátrai Márta háznagy képviseli. A gdanski megemlékezéseket Lengyelország a szombati moszkvai parádéval párhuzamosan szervezi. Januárban Bronislaw Komorowski elnök jelezte: Európa „optimális alternatívád’ keres, hogy május 9-én ne a Kremlben ünnepelje a világháború végét. A Rzeczpospolita napilap örvendetesnek tartja, hogy a gdanski megemlékezéseken részt vesznek a kelet-európai államfők, de rossz hímek nevezi, hogy a nyugati országok valamint Magyarország alacsony szinten képviselteti magát. A lap diplomáciai forrásra hivatkozva azzal magyarázza ezt, hogy az európai kormányok egy része úgy ítélte meg, az ünnepségeknek választási jellegük van. Lengyelországban ugyanis vasárnap tartják az elnökválasztás első fordulóját, melyen Komorowski elnök újra indul. A másik magyarázat, hogy a Varsóval baráti viszonyban lévő kormányok úgy ítélték meg, elegendő kiállás a részükről Oroszországgal szemben a moszkvai ünnepségekre szóló meghívás elutasítása, nem akarták hivalkodó módon elfogadni a gdanski meghívást, amit az oroszok ellenük irányuló provokációnak tekinthettekvolna. (MTI) GLOSSZA
