Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)

2015-05-06 / 103. szám, szerda

18 Régió - kelet- és közép-szlovákia ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 6. www.ujszo.com AMATŐR MŰVÉSZETI EGYÜTTESEK Sémi Holsen - a zenekar, ami nincs Királyhelmec. A Sémi Hol­sen zenekar 2009 máju­sában alakult Királyhel- mecen. Alapítótagja az ex-Waterfall-os Nádasi Péter (ének) és Kóbori Dávid (dobok), valamint Szabó Nándor (gitár, vo­kál) volt. LECZO ZOLTÁN Még ugyanabban az évben csatlakozott hozzájuk Oravec Gábor (basszusgitár). Első fel­lépéseik ebben a felállásban va­lósultak meg. A zenekar Kobák Olivér (gitár, midi controller) csatlakozásával vált teljessé 2010 májusában. Jó pár bizta­tó, sikeres fellépés és koncert után a Sémi Holsen úgy dön­tött, valamilyen tehetségkutató versenyen is próbára teszik magukat. Három ilyen vetél­kedőn vettek részt: 2011-ben megnyerték a nyíregyházi Backstage Live versenyt, mely­nek eredményeként négy dalt rögzíthettek a TLS zeneház­ban. 2012-ben a budapesti Pul­zuson harmadik helyezést ér­tek el, és októberben elérték eddigi legnagyobb sikerüket, győztesen térhettek haza a Hangfoglalás országos tehet­ségkutató versenyről, szintén Budapestről. A zenekar a me­lodikus alternatív rock képvise­lője. Dalaikat angol és magyar nyelven adják elő. Először a zenekar melodikus alternatív „Jsem tý holce...” Miért Sémi Holsen? Egy televíziós tehetségku­tató verseny „tehetségje­löltje” egy cseh zeneszer­ző, Michal David: Cólu, pi­jeme Cólu című dalát adta elő sajátos dalszöveggel. A refrén eredeti szövegé­nek első sora így szól: „Jsem tý holce nejspíš k smíchu...” (Annak a lány­nak valószínűleg nevetsé­ges vagyok). Önjelölt sztárunk pedig ekképp énekelte el: „Semiholsen lejspišksmichu...” (Íz) rockként fogalmazta meg stílu­sát, majd egy interjú alkalmá­val az énekes elektronikus rockként jellemezte zenéjüket, vagy ahogy Lovas Tibor (a Golddies zenekar gitáros frontembere) definiálta a tár­saság stílusát: ,A zenekar a sa­ját szerzeményeit játssza és a szigetországbeli (vagy british) rock hangzás hazai művelője. Gitárcentrikus zenét játszanak, jellegzetesen melodikus basz- szushangzással és az artrockra jellemző agresszív ritmizáció- val, melyben feltűnnek az elektronikus zene minimál- elemei.” Nádasdi Péter, az együttes énekese elmondta, a zenekar most épp meglehető­A szakma és a közönség is szereti a zenéjüket sen sajátságos helyzetben van, ugyanis egy ideje - mivel a ta­gok egy része külföldön él - nem létezik, ám első nagyle­mezük épp a napokban jelenik meg. „Olivér Prágában, Dávid Pesten él, Gábor Perbenyikben, Nándi Királyhelmecen lakik, én pedig az időm nagy részében Kassán tartózkodom. Közös zenélésre mostanság nincs le­hetőség, de korábban följát- szottuk egy album anyagát, melynek megjelentetéséhez épp most nyertünk támogatást. A dalokat Marián'Čekovskýnál, Kassán játszottuk fel, ő jelezte, volna igény a zenekar fellépé­seire is. Paradox módon erre azután került sor, hogy a Forr a bor című sorozatban játszott szerepem kapcsán ismertebb lettem, de fellépéseket egy­részt a forgatás miatt, másrészt a már említett okokból nem tudtunk vállalni. Rövidesen beszélnünk kell arról, hogyan legyen tovább. Úgy tűnik, egy cég még a támogatásunkat is vállalná, és azt hiszem, a tagok többsége folytatni szeretné a zenélést. A Waterfall zenekar­(Képarchívum) ral is az volt az egyik legna­gyobb bajom, hogy úgy érez­tem, bármilyen sokan szeret­nek bennünket, és akármilyen sikereket érünk el - nem tudjuk »eladni« a zenénket. A Sémi Holsen ezért is jött létre, mert itt csupa jó értelemben vett »megszállott« került egy csa­patba, akik annak ellenére, hogy meglehetősen őrült fazo­nok, a kezdetektől komolyan vették a projektet. A távolság és a különböző élethelyzetek, a munkahelyi feladatok komoly gondokat okoznak, de kár len­1 A megalakulás éve: 2009 Tagok: Nádasdi Péter (ének), Kóbori Dávid (dobok)’ Szabó Nándor (gitár, vokál), Oravec Gábor (basszusgitár), Kobák Olivér (gitár, midi controller) Díjak: i ' Backstage Live (Nyíregyháza, 2011) -1 helv • Pulzus (2012, Budapest) - 3. hely Hangfoglalás (2012, Budapest) -1. hely ne veszni hagyni mindazt, amit közösen elértünk, és azt hi­szem, a közönségünknek is tar­tozunk azzal, hogy folytatjuk a zenélést. A Sémi Holsené ugyanúgy, mint minden más, amihez eddig kezdtem az éle­temben, elég kaotikus történet, de a legtöbb pozitív eredmé­nyeket hozott, úgyhogy most is ebben bízom. A hogyan tovább kérdésére azonban közösen kell megtalálnunk a választ. Még mindig hiszek a zenekar­ban, és szerencsére ezzel nem vagyok egyedül. A hazai zenei piac több befolyásos szereplő­jétől kaptunk megerősítést ar­ról, hogy jó, amit csinálunk, és az ember felelősséggel is tarto­zik azért a tehetségért, ami benne lakozik - főleg úgy, hogy a kibontakoztatásához a kellő teret is megkapta már.” Legközelebb a nagykaposi Fabotó citerazenekart mutatjuk be. Világháborús emlékmű épülhet az újhelyi kórház eredeti helyén Egy katonai kórház történetét tárta fel a hobbitörténész Főiskolai tanulmányait képzőművészet szakon kezdte, de a zene vonzotta Kassai magyar énekes lett az operaverseny harmadik helyezettje ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Újhety (Slovenské Nové Mesto), Száz évvel ezelőtt, az első világháború kezdetekor számos olyan kórház létesült, ahol a frontról érkezett katoná­kat kezelték. Ilyen kórház volt Újhelyben is, amelyről Gabriel Jurčo kistárkányi hobbitörté­nész készített pontos leírást. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén, az első vi­lágháború idején összesen ti­zennégy olyan áthelyezhető ka­tonai megfigyelőállomást és kórházat hoztak létre, ahová a sebesült katonákat szállították. Ilyen kórház a mai Szlovákia te­rületén Kassán, Rózsahegyen, Zsolnán, Trencsénben, Besz­tercebányán, Nyitrán és Loson­con volt, de Jurčo tíz éven át tartó kutatása szerint Újhely­ben is. A nyugdíjas vasúti épí­tészmérnök 1943-ban született Sátoraljaújhelyen, pontosan azon a helyen, ahol annak ide­jén az a kórház állt, melyről ku­tatásai előtt csak páran tudtak. „2005-ben kezdtem a munkát, először a Sátoraljaújhelyi Mú­zeumban, később Miskolcon, majd a budapesti Hadtörté­nelmi Levéltárban kutattam. A 48 barakkból álló, közel 440 embert foglalkoztató katonai kórházat 1914-ben létesítették, 1919-ben megszüntették, majd áthelyezték Székesfehérvárra. Öt év alatt rengeteg sebesült ka­tona fordult meg a hatalmas, mintegy 3100 férőhelyes, az osztályok közt közlekedő kis- vasút-hálózattal felszerelt kórházban.” Jurčo szerint a ko­rabeli technológiához képest az újhelyi volt a legmodernebb és leghatalmasabb katonai kórház az országban, ennek ellenére sehol sincs említés róla. Miután sikerült kidolgoznia egy átfogó, képekkel és dokumentációkkal alátámasztott leírást, pontos, méretarányos makettet készí­tett az objektumról. A makettet bemutatta az újhelyi polgár- mesternek. A község egy első vi­lágháborús emlékmű felállítá­sát tervezi a helyi temetőben. A magyar, szlovák és német nyelvű felirattal ellátott emlék­mű az itt ápolt sebesültekről tenne említést, valamint a nyugdíjas kutató által készített makettet ábrázolná. „Tíz hosszú évembe került kidol­gozni és összeállítani ezt a le­írást, remélem, sikerül megva­lósítani a terveket. Az emlék­művet az újhelyi önkormány­zattal, európai uniós támogatá­sokból építenénk fel” - zárta Gabriel Jurčo. (nr) NÉMETI RÓBERT Kassa. Harmadik helyezést ért el a kassai születésű Kovács Márton operaénekes a Verebé- lyen (Vráble) megrendezett Iuventus Canti Nemzetközi Operaversenyen. A huszonkilenc éves magyar fiatalember főiskolai tanul­mányait képzőművészet sza­kon kezdte. „Huszonhárom éves voltam, amikor a Buda­pesti Képzőművészeti Egye­tem hallgatójaként elkezdtem énekórákra járni. Ezután visszaköltöztem szülőváro­somba, és hatodéves hallgató­ja vagyok az Exnár utcai konzervatóriumnak” - nyilat­kozta lapunknak Kovács Már­ton. A operaénekes a Kassai Ál­lami Színház szabadúszó éne­kese, elmondása szerint na­gyon nehéz volt bekerülni a teátrum társulatába. „Emlék­szem, rengetegszer bementem a színház igazgatójához, és szó szerint bekönyörögtem ma­gam. Ez a pálya már csak azért is nehéz, mert egyre kevesebb színház van az országban, egy­re kevesebb a hely az éneke­sek, a táncosok és a színészek számára” - tette hozzá Kovács Márton. Az operaénekes leg­utolsó nagy megmérettetése a Verebélyen megrendezett öt­napos Iuventus Canti Nemzet­közi Operaverseny volt, mely­nek ő volt az egyetlen magyar díjazottja. Az énekes kínai, lengyel, orosz, szlovén és ro­mán ellenfeleit megelőzve végzett a harmadik helyen. Pavel Unger szlovák operakritikus is megdicsérte Kovács Mártont (A szerző felvétele A makett két hónapon át készült (Képarchívum'

Next

/
Thumbnails
Contents