Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-06 / 103. szám, szerda
CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2015. május 6., szerda 9. oldal AKTUÁLIS Nagymegyert IV. Béla király 1268-ban kelt oklevelében komáromi várföldként említi, s ebben az oklevélben villa Meger néven szerepel (A szerző felvétele) Nagymegyerből Čalovo, majd Veľký Meder lett Nagymegyer az Alsó-Csalló- köz egyik leggazdagabb múltú települése. Történelmét a levéltári okiratok, a lejegyzett szájhagyományok, templomai, temetői, és egyre szaporodó köztéri szobrai és emlékművei őrzik. Huszonöt éve egy népszavazás után kapta vissza a Veľký Meder hivatalos szlovák nevet - a Čalovo helyett ismét a tükörfordítás használata lépett érvénybe. A város területe már a honfoglalás idején lakott volt, nevét a monda szerint Árpád fejedelem egyik alvezérétől, Megeréről kapta, aki a Csallóközben telepedett le. Egy 1268-as oklevélben Megerként említik, 1369-ben Megereként, 1379-ben Megyer néven szerepel, 1471-től pedig a Nagymegyer és a Megyer nevek váltakoznak. 1918 után Veľký Meder lett a város hivatalos neve, 1938-ban, amikor visszacsatolták a területet Magyarországhoz, Nagymegyerként szerepelt. A második világháború után Čalovóra keresztelték, 1990-ben ismét Veľký Meder lett a település, (szcs) A községi pecsét jelképe került a címerre A Szent Korona Hodos címerében A Hódossyak birtoka volt Hodos község múltjáról kevés az adat. A települést először 1245-ben említik egy oklevélben a pozsonyi vár birtokaként. A 13. századtól a Hódossyak tulajdonába került a település, főként földművelők lakták. Hodos lakosai jellemzően reformátusok, a község református temploma 1786- ban épült, tornya pedig 1796 és 1797 között. Egy képviselő leváltaná Galánta főellenőrét, a többiek jutalmazzák Alapfizetést kap Galánta polgármestere ÖSSZEFOGLALÓ Hodos. Hodos gyorsan és látványosan fejlődő település Csallóközben, Dunaszerdahely tő- szomszédságában. A községet először a 13. század közepén említik egy hivatalos okiratban. A címerükben már több száz éve használják a Szent Korona ábrázolását. A Szlovák Köztársaság Bel- ý ügyminisztériumának Címerta- i ni Bizottsága leírása alapján \ Hodos község címere vörös címerpajzsban ezüst, arannyal szegélyezett és három összeolvadó bojttal díszített párnán arany-, ezüstgyöngyökkel és drágakövekkel díszített nyitott korona. A település kettős „fecskefarok” vágású zászlaján is ezek a színek dominálnak: vörös, arany és fehér (ezüst). Hodos község címerének kiemelkedően érdekes és pompás történelmi jegye van - írja Peter Kartous, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Címertani Bizottságának elnöke. A település 1913 júliusáig egy 1854-ből származó községi pecsétet használt, amin egy párnán elhelyezett királyi korona látható. A körpecséten a Nemes Hodos Helység Pecsétje felirat és az 1854-es évszám olvasható. A pecsétlenyomatok 1892-ből és 1893-ból származó iratokon láthatók, a pecsétet jelenleg az Állami Körzeti Archívumban őrzik. Ennél régebbi községi jelképről nem találtak eddig említést. Hodos község a jelképet Szent István koronájának tartotta, ezt egy 1910-es Budapestre címzett levél is alátámasztja. ,A levélből A település kettős „fecskefarok" vágású zászlaján is ezek a színek dominálnak: vörös, arany és fehér (ezüst). megtudhatjuk, hogy a hodosiak, akiket 1287-ben nemesi rangra emeltek, és ezután a király zászlaja alatt harcoltak, már több száz éve saját szimbólumként használják a szent koronát” - olvasható Peter Kartous leírásában. Más feljegyzés azonban nem bizonyítja, hogy 1854 előtt is használták volna ezt a jelképet a hodosiak. A község a 19. század elején kérvényezte a pecsét további használatát, de Budapesten úgy határoztak, a köztársasági szimbólumot nem használhatja más, a Szent Korona helyett egy általános címerkorona szerepelhet a település címerében. Hodos elfogadta a döntést, és 1913. július 23-án átvette a címeres pecsétet, amelyre ez a felirat került: Pozsony vármegye Nemeshodos község 1910. Ape- csétnyomót és pecsétet Felsenfeld Ignác budapesti rézmetsző készítette, (szcs) Legközelebb Bodrogszerda- hely címerét mutatjuk be. Galánta. A múlt heti képviselő-testületi ülés témája volt a polgármester és a főellenőr fizetése. Peter Paška alapbérért vezeti a várost, Pallya Gábor, Galánta főellenőre a fizetéséhez közel 25 százaléknyi jutalmat kap. ÚJ SZÓ-HÍR A polgármesterek bére a nemzetgazdasági átlagkeresettől függ, ezért évente változik. A városok és falvak vezetőinek fizetése az átlagbér - tavaly 858 euró volt - és a lakosság számának megfelelő szorzó összege. Galánta a 10 001 és 20 000 lakosú városok közé tartozik, az átlagbér 2,53-szorosa illeti meg a polgármestert, a képviselők legfeljebb a fizetés hetven százalékával jutalmazhatják. Márciusig 2085 euró fizetést kapott Peter Paška, Galánta polgár- mestere. A testület múlt heti határozata alapján májustól havonta 2171 euró fizetést vihet haza, a plénum nem jutalmazza a novemberben megválasztott polgármestert. A főellenőrök fizetését ugyanezen elv alapján határozzák meg, az ellenőrző szerv bérének szorzója alacsonyabb, mint a polgármesteré, a főellenőr bére az átlagbér 1,96 szorosa. Pallya Gábort tavaly harmadszor választották újra a képviselők. A főellenőr megbízatása hat évre szól, Pallya tizenhárom éve tölti be a posztot. František Gaulieder független képviselő idén megpróbálta leváltani a főellenőrt, de a plénum nem támogatta a beadványát. Pallya alapbére 1615 euró lenne, a képviselők 24,8 százalékos jutalmat szavaztak meg neki. A képviselők egyszerre szavaztak a két szerv fizetéséről. František Gaulieder az ülés végén kifogásolta az eljárást, szerinte külön kellett volna határozni a polgármester és a főellenőr béréről. Ellenvetésével nem foglalkozott a testület, mivel a szavazás előtt helytelenítette az ügymenetet. (béva) A polgármestert nem jutalmazzák a képviselők (A szerző felvétele)
