Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-29 / 122. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 29. www.ujszo.com Vida Gergely költő kapta az idei Forbáth Imre-díjat Demóverzió című tematikus verskötetéért A múltba visszaküldött kameraszem „Alkotóként igazán élvezem a felejtést" (Nagy Attila felvétele) mm JazzLasszó a kávéházban Dunaszerdahely. Vasárnap 19 órától mutatják be az aznapi műhelymunka eredményét azok a zenészek, akik jelentkeztek a JazzLasszó zenei workshopra. A kezdeményezés lényege a műfaj megismertetése és népszerűsítése ismert magyar dzsesszelőadók részvételével. Helyszín a Symbol Café (régi Arthe Café), ahol a helyi muzsikusok Márkus Tibor zongoraművész, Erkel Fe- renc-díjas zeneszerző, zenepedagógus és Bágyi Balázs dobos, zeneszerző, zeneoktató, a Magyar Jazz Szövetség elnökének társaságában lépnek közönség elé. A koncertre a belépés ingyenes, (juk) 2014 legjobb mexikói filmje Mexikóváros. Egy, az 1999-es diáksztrájkok idején játszódó fekete-fehér roadmovie-t ismertek el a legjobb filmnek járó Ariel- díjjal Mexikóban. Alonso Ruizpalacios rendezőnek a tavalyi Berlinálén a legjobb első filmnek járó díjjal elismert, Güeros című filmjét 12 kategóriában jelölték a Mexikói Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMACC) díjára, ezekből végül ötöt nyert el a szerda esti gálán, köztük a legjobb rendezésért járót. A filmben két testvér, Sombra és Tomás veszi a nyakába Mexikóvárost az 1999-es diáksztrájkok idején, egy apjuk által bálványozott zenészt keresve. A rendező szerint filmje azzal a szándékkal készült, hogy a néző ne csak lásson, hanem képzeletével ki is töltse a cselekmény hézagjait. (MTI) Transilvania Filmfesztivál Kolozsvár. Magyar filmeket is vetítenek a ma kezdődő kolozsvári 14. Transilvania Nemzetközi Fümfesztiválon, amelynek egyik kiemelt meghívottja Nastassja Kinski színésznő. A június 7-ig tartó fesztiválon a szerdai nap lesz a magyar filmeké. A programban szerepel egy különlegesség, a Kolozsvári Magyar Operában levetítik Kertész Mihálynak (Michael Curtiz) az 1914-ben forgatott A tolonc című filmjét, amelynek egyetlen másolatát 2008-ban találtak meg a New York-i Magyar Intézet alagsorában. Az idei fesztivál - amelynek versenyszekciója is van - az argentin és a norvég filmekre fókuszál. (MTI) A Szlovákiai Magyar írók Társaságának választmánya minden évben Forbáth Imre-díjjal jutalmazza az általuk legjobbnak tartott, előző évben megjelent verskötet szerzőjét. Idén - immár második alkalommal - Vida Gergely vehette át az elimserést. Demóverzió című, 2014-es kötetében gyermekkori emlékeit idézi fel. JUHÁSZ KATALIN A kötet verseit olvasva először a hiány és az emlékezet szavak jutottak eszembe. Minden vers egy-egy konkrét, személyes történetből vagy emlékfoszlányból indul ki, ám ez nem a gyermeki tudat rekonstrukciója, hanem a felnőtt tudat sajátos stilizá- ciója. Mit keresett ebben a kötetben? Az emlékezés - természetéből adódóan - eleve hiányt termel, hiszen a dolog leglé- nyegéhez hozzátartozik a felejtés is. Az írásművek még jobban felerősítik ezt a kettős mozgást, hiszen a tudatmunka szavakba öntése csak jelentős deficittel valósulhat meg. Ebben az értelemben alkotóként igazán élvezem a felejtést, hogy valami mindig bent marad, szóval hogy nem tudom kihozni a gyerekszobából. S talán éppen ez az, amit találtam: a „demóverziót”, hogy a múlt elsajátítása eleve kudarc, csak próba, kidolgozatlan felület, zaj. De úgy gondolom, mindez Komárom. Megalakulásának harmincötödik évfordulóját ünnepli a komáromi Concordia Vegyes Kar a hétvégén; az ünnepi hangverseny vasárnap 17 órakor kezdődik a Duna Menti Múzeumban. Vendéget is hívott a jubiláló énekkar - az Országos Széchényi Könyvtár Kórusát Budapestről. A műsor első részében a vendégek mutatkoznak be, majd a Concordia fellépése következik: Claudio Monteverdi Cantate Domino című műve után Tóth Péter Pénteki imáját, Bartók Béla Négy szlovák népdalát, Ádám Jenő Somogyi nótáit és Karai József Estéli nótázását hallhatja a közönség. A szünet után Georg Friedrich Händel Ode for the Birthday of Queen Anne című kórusműve csendül fel a két énekkar közös előadásában. A Concordia olyan ünnepi műsort állított össze, amely hűen tükrözi a három és fél évtized alatt kialakított és magáénak vallott profilját: különböző korszakokból származó egyházi és világi művek mellett elsősorban a kórusirodalom jeles magyar képviselőinek daaz irodalmi megszólalásról általában is elmondható. A kötetben ez a tapasztalat egyébként elégikusabbra, szorongó- sabbra lett hangszerelve. A gyermeki én itt valami múltba visszaküldött kameraszem. Ez a hasonlat azért is lehet találó, mert érzésem szerint a látvány, a nézés központi kérdése a kötetnek. Nemcsak hogy a felnőtt figyeli egy képzeletbeli féreglyukon keresztül az elidegenített gyermek-önmagát, hanem mintha e gyermek számára is amolyan látványként jelenne meg saját kora. Ez utóbbi persze megint egy újabb elidegenítő effektus, a szorongás ebből az elválasztottságból, a többszörös takarásokból és elfojtásokból, a megérteden pletykákból és családi történetekből áramlik rá a szövegekre. A felnőtti nézőpont tehát ki van szolgáltatva annak a látványnak, amelyet figyel. A kettő közt állandó az oszcilláció. Beszélhetünk identitásversekről, illetve a saját nyelvi és egyéb identitás keresésének szándékáról is? Persze - de kinek az identitása? Arra a felvetésre, hogy esetleg rátaláltam volna a saját költői nyelvemre, nem igazán tudnék mit mondani. Az is lehet, hogy ez már korábban megtörtént, de erre még nincs rálátásom. Az meg, hogy a versekben megszólaló hang mennyire köthető az íróhoz, olvasói szempontból nem releváns. Úgy is mondhatnám: magánügy, ennél azért több kell. Innentől persze igen a válasz: az identitás megkonstruálásának nyelvi kérdései nagyon is foglakoztattak. rabjait, magyar népdalfeldolgozásokat visznek közelebb a közönséghez. „Egyfajta visszatekintés ez a műsor, hiszen amit megtanultunk, hosszan, éveken keresztül kísér minket” - jegyezte meg Stubendek István karnagy, a vegyes kar alapítója, aki a programból a szlovák nyelvű Bartók-művek mellett Tóth Péter kortárs zeneszerző Pénteki imáját emelte ki. Emlékezetes darab ez az énekkar történetében: a közelmúltban elhunyt - komáromi születésű - neves néprajzHogyan születtek a kötet versei? Folyamatos átírás, javítgatás közepette, vagy többnyire egy szuszra? És valóban tekinthetjük őket az előző, Horror klasszikusok című kötet prequeljének, ahogyan az a kiadói ismertetőben szerepel? Már a horroros kötetben is vannak olyan versek, melyek valamiképp a gyermekkort próbálják ldfaggatni. Persze ott azért más a kontextus. A Demóverzió anyaga tehát már aktudós, folklorista Erdélyi Zsuzsanna által gyűjtött archaikus népi imádságokon alapuló alkotást először a Concordia énekelhette a kortárs kórusművek rendszeresen megrendezettbemutatóján. Emellett is van mire emlékezni a jubileum alkalmából. Komáromban, ahol nagy hagyománya volt a kórusmuzsikának, a második világháború után néhány évtizedes szünet következett. A hiányt Stubendek István töltötte ki, aki zene szakos tanárként és tapasztalt kortájt alakulgatott, de csak később tudatosult bennem, hogy tematikus értelemben amolyan előtörténet lehet. Pro- fanizálva a kérdést: miféle gyermekkor az, amelyből mondjuk a horrorhoz való, „perverz”, megkésett vonzódás kinő? Ebben az értelemben a Demóverzió mint prequel stimmel, annál is inkább, mert egy általam írt fogalmazványból származik. Igaz, marketingszempontból nem tartom kórusvezetőként 1979-ben a Bodrogközből költözött Komáromba. 1980 májusában 17 taggal indultak az első próbák, őszre 40 főre duzzadt a társaság, a következő évben pedig a Concordia már eredményesen szerepelt a galántai Kodály Napokon. A kórus az évek során hazai és nemzetközi fesztiválokon, versenyeken mérettette meg tudását. A Kodály Napokon többszörös nyert aranykoszorús minősítést, és méltón helyt állt számos nemzetközi kórus- versenyen, egyebek mellett Butúl szerencsésnek, hogy éppen ezt a kiragadott állítást használták fel ajánlónak... Vannak olyan versek a kötetben, amelyek a Horror klasszikusok néhány fragmentumának továbbgondolt változatai. Jelentősebb alakítások inkább a végső fázisban történtek: amikor már tisztábban láttam a koncepciót. Egy esetben írtam át azért a szöveget, mert utólag egyszerűen szentimántálisnak és rossznak találtam. Ez a díj remélhetőleg ráirányítja az olvasók figyelmét a kötetre. Ön szerint mekkora a presztízse manapság a költészetnek kis hazánkban? Egyáltalán, érdekli önt alkotás közben a majdani olvasó reakciója, vagy privát ügynek tekinti a versírást? A költészetnek alacsony a presztízse, ahogy egyébként a magas irodalomnak is. De például a vers azért van így is hátrányban a regénnyel szemben, mert az olvasót nem ajándékozza meg egy történetbe való be- lehelyezkedés kényelmével. Egy verseskötet fragmentál- tabb, újra- és újratölt, ott ismétel, ahol nem kellene, satöbbi. Sokkal inkább tereli a figyelmet saját anyagszerűségére, mint az epikus próza. Ezért sem írható például pop-vers: az úgynevezett minőségi szórakoztató irodalom mindig regény vagy novella. Ebben az értelemben nincs szórakoztató líra, csak rossz vagy dilettáns. Ezekből viszont annál több van. Ilyen értelemben alkotás közben nem igazán izgat a potenciális olvasó reakciója, de ha van, annak utólag nagyon örülök. dapesten, Prágában, Krakkóban vagy Lorettóban. 2000-ben az USA-ban hangversenykör- úton vettek részt. 2010-ben, majd 2013-ban az énekkarnak önálló CD-je jelent meg. „A jubileum alkalmából végigkérdeztem a tagokat, számukra melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatok az elmúlt években - mesélte Stubendek István. - Volt, aki Amerikát említette: 18 koncertet adtunk az ottani magyaroknak, nagy élmény volt. De ugyanilyen élmény például Rozsnyón - vagy bárhol másutt, ahol »vékonyabb« a magyarság - elénekelni a Szózatot vagy a Himnuszt a szentmise végén. A Kodály Napok is fontos állomás, a hazai megmérettetést mindannyian mérvadónak tartjuk. És mindig nagy pillanat az első megszólalása a műnek, akár csak a próbateremben is, amikor először összeáll a harmónia. Igaz, még nincs teljesen kifaragva a szobor, még nem tökéletes, de már tudjuk, mit akart megszólaltatni a zeneszerző. Igazán transzcendens pillanat, a magasságba visz. Végső soron: ez a kórusmuzsika értelme.” (as) Megalakulásának harmincötödik évfordulóján, vasárnap ünnepi hangversenyt ad az énekkar a Duna Menti Múzeumban Bartóktól Händelig: ünnepel a Concordia Vegyes Kar ELŐZETES A Concordia a tavalyi Kodály Napokon (Képarchívum)
