Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)

2015-05-05 / 102. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 5. Kultúra 13 Jo Nesbo nemcsak remek bűnügyi regényeket, hanem szórakozta­tó gyerekkönyveket is ír (Képarchívum) Holnap dedikálja könyveit a norvég sztárszerző Jo Nesbo Pozsonyban ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Jo Nesbo krimiíró­val találkozhatnak a rajongók holnap Pozsonyban: a világhírű norvég szerző 16 órától a Posta utcai Panta Rhei könyvesbolt­ban dedikálja regényeit, majd 20 órától a Martinus Széplak utcai könyvesházában vesz részt exkluzív író-olvasó talál­kozón. Azok, akik nem jutnak el (illetve be) a helyszínre, a szer­vezőknek köszönhetően online, egyenes adásban követhetik az eseményeket. (Bővebb tájékoz­tatás a http://www.martinus. sk/nesbo/ oldalon érhető el.) A 55 éves norvég sztárszerző elsősorban a Harry Hole-soro- zattal vált ismertté; bűnügyi re­gényeinek erőssége - a skandi­náv irodalom legjobb hagyo­mányaihoz híven - a társadalmi háttér, az összetett karakterek megrajzolása, a mondanivaló, meg persze a duplacsavaros cse­lekmény. Nesbo nem utolsó­sorban szórakoztató gyerek­könyveket is ír, ebből a sorból az első 2007-ben jelent meg, ma­gyarul Doktor Proktor pukipora címmel olvasható. Szlovákul a Slovart és az Iron Libri jelenteti meg a Doktor Proktor-szériáda- rabjait: a negyedik kötet megje­lenéséhez kapcsolódik az író pozsonyi látogatása, (as) Bosszúállók 2: a nagy látvány N. JUHÁSZ TAMÁS A Marvei szuperhősei visszatértek a vászonra, hogy ismét megmentsék a világot - és tényleg, ez a záróakkordja a sorozat második darabjá­nak. Vasember (Robert Dow­ney Jr.) és társai az első Bosszúállók-filmben az ide­genek (chitaurik) inváziója ellen vették fel a harcot, ezút­tal viszont a bennük lakozó félelmekkel kell szembenéz­niük - erre játszik rá a sok kö­zeli beállítás is. A képregény­világ mozgóképre vitt hősei csupa jó szándéktól hajtva maguk teremtik meg a cím­szereplő Ultront (hangja Ja­mes Spader), ám az öntudat­ra ébredő mesterséges intelli­gencia a történet főgonoszává válik: úgy akar békét hozni a világba, hogy elpusztítja az emberiséget. A készítők ezúttal is fontos szerepet szántak a karakterdi­namikának, ami ennyi hős mellett meglehetősen nehéz feladat. Egyes figurák egy­értelműen nem kaptak elég reflektorfényt (például Vízió), ugyanakkor ez a film két órája alatt nem igazán válik szem­beötlő problémává, mivel akad itt minden más: rivalizá­lás, romantika és karakterfej­lődés is. Ahogy azt már meg­szokhattuk, Stan Lee (az ő képregényei alapján készültek ezek a filmek) is megkapja a maga aprócska kameóját. A történet az előző részekhez hasonlóan remekül pörgeti az eseményeket, az akciókat egy- egy humorosabb betoldás erő­síti fel, amelyek sok esetben az események kommentjéből származnak. Ezek a poénok remekül működnek, és még élvezetesebbé teszik a filmet. Akinek lehetősége van rá, a Bosszúállók: Ultron korát mindenképp moziban nézze meg: elsősorban a grandiózus jelenetek miatt lehet ez a film a nyárelő egyik legszórakozta- tóbb, igazán nagy látványt nyújtó popcornmozija. Érde­mes kivárni a vége főcímet is, hiszen ezt követően utalást kapunk, mi vár ránk a folyta­tásban. Az újabb kaland pedig még idén nyáron elkezdődik, a Hangyaember című filmmel. Bosszúállók: Ultron kora (Avengers: Age of Ultron). Rendezte: Joss Whedon. Amerikai akciófilm, 142 perc, 2015. Minden idők második legnagyobb bemutatóhétvégi bevételä hozta a Bosszúállók: Ultron kora az észak-amerikai mozikban - 187,8 millió dollárért váltottak rá jegyet. A film csak az el­ső Bosszúállókat nem tudta megelőzni. (Képarchívum) Roman Polák és Eszenyi Enikő szorosabbra fogta a Szlovák Nemzeti Színház és a Vígszínház kapcsolatát Budapestre tart a Kárpáti thriller Csaknem egy évvel az után, hogy Hanoch Levin Átutazók című darabjával Pozsonyban vendégsze­repeit a Vígszínház, hol­nap Eugen Gindl Kárpáti thrillerével a Pesti Szín­házban lépnek közönség elé a Szlovák Nemzeti Színház művészei. SZABÓ G. LÁSZLÓ Eszenyi Enikő és Roman Po­lák, a két társulat igazgatója ezzel a cserejátékkal újítja fel a két színház évtizedek óta tartó kapcsolatát, így a magyar kö­zönség szerdán Eugen Gindl szlovák újságíró, játékfilmes és televíziós forgatókönyvíró első drámáját láthatja, amelynek 2013-as ősbemutatója az év színházi eseménye volt. Tizenöt esztendővel koráb­ban a szerző, még oknyomozó riporterként, egy korrupciós ügyet próbált feltárni. Az eset Vladimír Mečiar kormányzása idején történt, amikor Szlová­kia egyre inkább „fekete lyuk” volt Európa térképén, ahogy Madeleine Albright amerikai külügyminiszter fogalmazott. A korrupció valósággal virágzott az országban, Gindlnek pedig olyan írásos bizonyítékok kerül­tek a kezébe, amelyek az egész­ségügyben zajló megvesztege­tési ügyet dokumentáltak. Mi­vel a média hátat fordított Gindlnek, a parlamenti képvise­lők pedig egyáltalán nem voltak hajlandók foglalkozni az ügy­gyei, a szerző úgy döntött, szín­Petra Vajdová, Zuzana Fialová, Dušan Jamrich és Milan Ondrík az előadásban (Képarchívum) darab formájában dolgozza fel személyes tapasztalatait. így született meg Zuna, a darab hő­se, az egykor jeles oknyomozó újságírónő, aki ma reklámügy­nökséget vezet, munkáját azonban nagyon is megnehezí­tik a politikai pártokhoz közel álló multinacionális cégek. „Mivel Szlovákia, Csehor­szág és Magyarország politikai problémái hasonlók, a sajtó pe­dig mindhárom országban újabb és újabb korrupciós ügye­ket tár fel, úgy gondoltuk, Gindl darabja a magyar közönség számára is érdekes lehet - mondja Peter Kováč, a Szlovák Nemzeti Színház fődramaturg­ja. - Én kezdettől fogva hittem a szerző provokatív művében, amely bátran mutat rá azokra az antidemokratikus játszmák­ra, amelyek rombolják a még mindig fiatalnak számító de­mokráciát. Nemrég elhunyt dramaturgtársammal, Martin Porubjakkal, akihez közel har­mincéves baráti és munkakap­csolat fűzött, sokat csiszoltunk Gindl művén. A Kárpáti thriller ugyanis az első színdarabja, és íróként egy teljesen új helyzet­ben kellett bizonyítania. Sze­rencsére minden beavatkozá­sunkat elfogadta, s a társulat va­lóban értékes munkát végzett. Roman Polák, a darab rendező­je olyan, vegyes műfajú elő­adást hozott létre, amely meg­lepő módon ötvözi a legkülön­bözőbb színházi formákat és stí­lusokat. A bemutató 2013 de­cemberében volt, és olyan ko­moly érdeklődést váltott ki a nézők körében, hogy több mint fél évig alig lehetett jegyet kap­ni az előadásra. Még ma is telt ház előtt játsszuk. Eleinte sokan úgy vélték, hogy Gindl történe­te régi ügy, később azonban ki­derült: modellhelyzet, általá­nos érvénnyel. Csehország és Magyarország példája is azt bi­zonyítja, amit Szlovákiában ta­pasztalunk, hogy a rendszervál­tás óta itt erős korporációs ál­lamok formálódnak, amelyek­nek nincs sok közük a demokrá­ciához. Érdekcsoportosulások­ról, a gazdaság és a politika kü­lönös összefonódásáról, az oli­garcha hatalmáról kell be­szélnünk.” Gindl dokumentumdrámája a kortárs politikai színház kere­tei között szól egy globális, nemzetközi céghálózat korrupt játszmáiról és a „szürke gaz­daság” égető témájáról. Zuna, a darab főhőse, akit Zuzana Fia­lová formál meg (épp Eszenyi Enikő pozsonyi rendezésében, az Ahogy tetszikben indult a pá­lyán 1996-ban), nyilvánosságra akar hozni egy eddig jól leple­zett ügyet, amelyben egy multi­cég folyamatosan korrumpálja a politikusokat, a versenytár­gyalások résztvevőit, a médiát, sőt még a politikai pártokat is. Csakhogy a cég a legrafináltabb és legkegyetlenebb módszerek­kel vág vissza, amelyek között a megfélemlítés is szerepel. Rej­tett kamerával intim felvétele­ket készítenek Zunáról és lesz­bikus barátnőjéről, a dokumen­tumfilmet pedig levetítik a tele­vízióban. Zuna, aki pár évvel ezelőtt már teljesen értelmet­lennek gondolta újságírói mun­káját, most bátran kimondja: „Tíz év múlva ugyanez lesz a helyzet, ha nem rosszabb. Egyik mutáns a másik után. Mečiar mutánsa. Dzurinda mutánsa. Fico mutánsa. A mutánsok or­szága leszünk.” A Kárpáti thriller, ahogy az előadás egyik szlovák kritikusa írta: „Felkavarta a közügyek iránt érzett letargia állóvizét, és a politikumot bevonta a színházi illúzió világába.” Ennek tanúja lesz most a bu­dapesti közönség. Elhunyt Michael Blake Tucson. Meghalt Mi­chael Blake, a Farkasokkal táncoló című regény írója, az azonos című film forga­tókönyvének írója - utób­biért 1990-ben Oscar-dí- jat kapott. Az amerikai író hosszú betegség után, 69 éves korában szombaton hunyt el az arizonai Tu- csonban levő otthonában. Blake 1988-ban írta Far­kasokkal táncoló című re­gényét, amely több mint 3,5 millió példányban kelt el, és 15 nyelvre fordítot­ták le. A regényből készült film - Kevin Costner ren­dezésében és főszereplé­sével - 1990-ben nyolc Oscart nyert. Blake leg­utóbbi hollywoodi megbí­zása Karl May Winnetou című klasszikus regénye forgatókönyvének meg­írása volt. (MTI) A láthatatlan fiú „ifidíja” A láthatatlan fiú című olasz film nyerte az Euró­pai Filmdíjak közül a Fiatal Közönség Díját, amelyről 25 ország diákjai - köztük magyar és szlovák fiatalok - szavaztak vasárnap. A láthatatlan fiú (II Ragazzo Invisible) című film fősze­replője, Michele egy csen­des, vízparti városban él, nem népszerű az iskolá­ban, semmiben sem emel­kedik ki, de ez nem zavar­ja, mert minden gondolata Stella nevű iskolatársa kö­rül forog, aki viszont leve­gőnek nézni. Michele mo­noton életét egy váratlan felfedezés töri meg: rájön, hogy láthatatlan. így kez­dődik élete legnagyobb ka­landja. Az Európai Film- akadémia (EFA) szervezte programban három jelölt­re szavazhattak a diákok: az alkotásokat szakmai zsűri választotta ki azon európai egész estés pro­dukciók közül, amelyek célközönsége a 12-14 éves korosztály. A díj célja, hogy népszerűsítse a fiata­lok körében a mozizást mint közösségi élményt, valamint segítse őket ab­ban, hogy tudatos filmfo­gyasztóvá váljanak. (MTI) Főszerepben a swing Pozsony. Koncerttel ünnepli nyolcadik szüle­tésnapját a Swing Society Orchestra csütörtökön az Sznf tér 2. szám alatti Véčko klubban. Az estet a blues ihletésű zenét játszó Jerguš Oravec Trio kezdi 20.30-kor. A Swing Soci­ety Orchestra 21.20-kor lép színpadra, több vendégművész (például Katka Korček, Samuel Hősek és Tomáš Palonder) társaságában, (juk) MOZIJEGY

Next

/
Thumbnails
Contents