Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-27 / 120. szám, szerda
14 Régió - duna, vág, garam és ipoly mente ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 27. www.ujszo.com AMATŐR MŰVÉSZETI EGYÜTTESEK 1996-ban alakult újjá az 1950-ben alapított Szivárvány kórus Párkány. A Szivárvány énekkar egyidős a Cse- madok párkányi alapszervezetével. A kórus 1950-ben alakultTóth Kálmán vezetésével. A nyolcvanas években működése szünetelt. 1996-ban alakult újjá. GULYÁS ZSUZSANNA A kórus történetében jelentős fordulatot jelentett, amikor 1964-ben Lengyelfalusy Miklós vette át a vezetését. A próbák rendszeressé váltak, a repertoár klasszikus és modern művekkel bővült. Népdalokat és - a kor követelményeinek megfelelve - mozgalmi dalokat is énekeltek. A kórusnak ekkor 30-35 tagja volt. Ebben a felállásban 1979-ben Érsekújvárban, az országos énekkari fesztiválon léptek utoljára színpadra. „Lengyelfalusy Miklós pedagógusként a karéneklés lelkes támogatója, a közösség motorja volt. Az alapiskola gyermekkórusát is ő vezette. Nemcsak a népdalokat szerettette meg velünk, hanem közösséggé is kovácsolt minket. Felnőttként a gyermekkórus jubüeumi koncertjére készültünk, amikor felmerült az ötlet, Rendszeresen részt vesznek a Dorogi Nemzetközi Kórustalálkozón (Képarchívum) Várják a fiatalokat is „Életkortól és zenei előképzettségtől függetlenül szívesen látunk mindenkit, aki kedvet érez a közös énekléshez. A fiatalok érdeklődésére és jelentkezésére is számítunk, szeretnénk, ha a húszas-harmincas korosztály is képviseltetné magát a csoportban” mondta Mihályi Magdolna. Az emlékezetes fellépések és pillanatok között tartják számon a Dorogi Nemzetközi Kórustalálkozót, a köbölkúti Duna Menti Fesztivált és a garamkö- vesdi Gyurcsó István Emléknapot. 2001-ben Nagyboldogasszony ünnepén az esztergomi bazilikában a szent korona előtt is énekelhettek, és sikeresen szerepeltek a Mária Valéria híd átadási ünnepségén is. Rendszeresen részt vesznek a március 15-i emlékünnepségeken. Emlékezetes esemény a kórus karácsonyi koncertje is. (guzsu) hogy folytassuk az éneklést. Egykori karvezetőnket kértük fel, hogy álljon a csapat élére” - mesélte Mihályi Magdolna, a kórus jelenlegi vezetője. Lengyelfalusy Miidós eleget tett a felkérésnek, 1996-ban hosszabb szünet után - újjáalakult a Csemadok Szivárvány kórusa. Az alapító tagok is lelkesen bekapcsolódtak a munkába. A kórus vezetését 1998-ban Janošovičné Csömör Erika vette át, aki 2010-ben Mihályi Magdolnának adta át a kórus irányítását. „Repertoárunkban énekkari művek, népdalfeldolgozások és egyházi művek is szerepelnek.. Hetente kétszer - hétfőn és csütörtökön - próbálunk. A kórustagok nagyon lelkesek, és már nem riadnak meg a komolyabb, három-négy szólamú kórusművektől sem” - nyilatkozta Mihályi Magdolna. A műveket hallás útján, kotta nélkül tanulják meg. Szeretik a gömöri, a Zo- bor-vidéki, a csallóközi és a Duna menti dalokat és feldolgozásokat is. „Minden évben egy felvidéki zeneszerző művével vagy népdalfeldolgozásával igyekszünk bővíteni repertoárunkat. Évente tíz-tizenöt fellépésünk van Párkányban és környékén” - mondta Mihályi Magdolna, aki 2014-ben átveI Janošovičné Csömör Erika Mihályi Magdolna hette a Csemadok Magyar Kultúra Ápolásáért díját. Ugyanekkor tevékenységéért a kórust is kitüntették. A vegyes kórusnak jelenleg harmincegy tagja van. „A mai rohanó világban az együtt- éneklés öröme és a tartalmasán eltöltött kellemes órák tartják életben a csoportot. Babits Mihállyal hisszük és valljuk, hogy mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban, és akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek” - állítják a kórustagok. Szivárvány kórus Alapítás éve: 1950 Újjáalapítás éve: 1996 Kórusvezetők: Tóth Kálmán, Legközelebb a lakszakállasi VaLAKik tánccsoportot mutatjuk be. Emlékév az érsekújvári múzeumban, folyamatosan bővítik a programot Thain János személyes leveleit is bemutatják Minden hónap első szombatján érdekes program várja az érdeklődőket Családi napok az esztergomi múzeumokban Az esztergomi Uzsiceli Hadzsi Ibrahim Dzsámit a Víziváros középkori városfalára, a kapu fölé építették (Képarchívum) SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Thain János múzeumalapító születésének 130. évfordulója alkalmából emlékévet hirdetett a megyei fenntartású intézmény. A Thain János Emlékév 2016. február 28-ig tart. A múzeum első igazgatója, a jeles néprajzos, képzőművész és gimnáziumi tanár tiszteletére előadást, tanulmányi sétát, kiállítást és versenyt rendeznek a járási székhelyen. Varga Zsuzsa, a múzeum dolgozója elmondta, az emlékév kezdetén berendezték a Thain János emléksarkot. Személyes levelezését, egy harmincas évekből származó kiállítási meghívót, a sokoldalúságáról, kapcsolatairól árulkodó névjegykártyákat nemrég helyezték át a Hónap műtárgya vitrinbe. Az érsekújvári tanulóknak rajzversenyt hirdettek, szeptember végéig várják a pályamunkákat, decemberben, a Thain-emlékkiállítás megnyitóján lesz az eredményhirdetés. Thain János nyomában címmel őszi sétákat terveznek, és előadásokat tartanak a múzeum első igazgatójának életéről és munkájáról. Varga Zsuzsa elmondta, a programot folyamatosan bővítik az év folyamán, ezért az előadások időpontjáról a múzeum honlapján és a sajtóban tájékoztatják az érdeklődőket. Thain-emlékestet várhatóan szeptemberben tartanak a múzeumban. Thain János 1885. szeptember 5-én született Érsekújvárban, a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán szerzett rajztanári oklevelet, később az érsekújvári gimnáziumban tanított. A városi múzeumot 1935-ben alapították, a kiállított tárgyak jelentős része Thain magángyűjteményéből származott. Thirring Viola színész, Thain János unokája hároméves volt, amikor édesapja meghalt a háborúban, és ők édesanyjával és öccsével együtt a nagyszülőkhöz költöztek. A nagyapa komoly támaszt jelentett a családnak. A múzeum dolgozói elmondták, szeretnének ismét kapcsolatba lépni Thirring Violával, a Budapesten élő színésznővel, rendezővel és drámaíróval, hogy segítségével bővíthessék a személyes tárgyak múzeumi gyűjteményét. Az emlékév szervezői azt szeretnék, ha az érdeklődők az évforduló kapcsán még több figyelmet szentelnének Thain életútjának és alkotásainak. ,ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Esztergom. Minden hónap első szombatján családi napokra várják az érdeklődőket az esztergomi múzeumok. Az első családi napot az esztergomi Dzsámiban tartották. A kezdeményezés célja Esztergom történetének bemutatása az egyes múzeumok profilján keresztül. Az ötlet, amelyhez a Dzsámi, a Keresztény Múzeum, a Vármúzeum, a Duna Múzeum, a Balassa Múzeum és a Babits Mihály Emlékház is csatlakozott, három múzeum- pedagógustól (Szakálos Éva, Prantner Ivett, Vereckei András) származik. Szombatonként minden múzeum saját profiljába illő tematikával és játékos foglalkozásokkal várja a családokat és a baráti társaságokat. A szervezők szerint a játék jó lehetőség a közösségépítésre és egyfajta kedvcsináló a múzeumoktól idegenkedőknek. A múzeumok bemutathatják szórakoztató arcukat, a látogatók pedig rácsodálkozhatnak azokra a kulturális értékekre, amelyek mellett nap mint nap elhaladnak. A Dzsámiban májusban a török hódoltság időszaka elevenedett meg. Az érdeklődők kipróbálhatták a porcelánfestést, megismerkedhettek a török motívumokkal, a dráma- pedagógiai foglalkozások révén ízelítőt kaptak a török hódoltság korából, és rendhagyó tárlatvezetésen vehettek részt. A gyerekek a középkori játszótéren kipróbálhatták a korabeli játékokat, a szünetekben megkóstolhatták az ayrant és az arab tejpudingot is. Június első szombatján a Vármúzeum a Szent Korona Napjára vátja az érdeklődőket, júliusban a Keresztény Múzeum Isten emberei - Segítő és gyógyító szentek címmel tart foglalkozásokat. Augusztusban a Malom-bástya elfoglalásának évfordulóján a Dzsámiba várják a családokat. Szeptemberben a Vármúzeumban az Árpád-kor és Vitéz János palotája jelenik meg. A Duna Múzeum októberben Esztergom vízi történelméről ad képet, novemberben a Balassa Múzeum a Látványtár hajógyűjteményét állítja középpontba. A sort a Keresztény Múzeum decemberi adventi készülődéssel zárja, (guzsu) Az érsekújvári Thain János Múzeumba látogatók láthatják a múzeumalapító személyes tárgyait (A szerző felvétele)
