Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)

2015-05-26 / 119. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 26. Kultúra-hirdetés 17 A 68. cannes-i filmfesztiválon Jacques Audiard filmjének ítélték az Arany Pálmát - a magyar alkotást több díjjal jutalmazták Nemes Jeles László kapta a Nagydíjat Jacques Audiard francia rendezőnek a párizsi külváros erőszakos vilá­gával szembesülő Srí Lanka-i tamil menekül­tekről szóló alkotása, a Dheepan kapta a legjobb filmnek járó Arany Pál­mát a 68. cannes-i film- fesztiválon vasárnap es­te. Nemes Jeles László első nagyjátékfilmjét, az auschwitzi koncentráci­ós táborban játszódó Sa­ul fiát a zsűri Nagydíjával tüntették ki. ÖSSZEFOGLALÓ Jacques Audiard az Arany Pálmával Nemes Jeles László a zsűri Nagydíjával (TASR/AP-felvételek) Nemes Jeles László filmje a Nagydíjon, vagyis a fesztivál második legjelentősebb díján kívül elnyerte a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének (FIPRESCI) díját és a Francois Chalais-díjat is. A magyar film érdemelte ki továbbá a Vulcain elnevezésű technikai díjat, me­lyet Zányi Tamás a Saul fia ki­emelkedő hangmémöki mun­kájáért kapott meg. A Saul fia június 11-én kerül a magyarországi mozikba. Szlo­vákiában több, Cannes-ban dí­jazott filmmel együtt a Film Eu­rope Media Company fesztivál­ján, az október 7. és 14. között zajló Be2Can című szemlén lát­hatjuk. Otthon maradt az Arany Pálma Jacques Audiard a versenybe meghívott öt francia alkotó kö­zül az egyetlen nemzetközileg is elismert rendező, A próféta című filmjével 2009-ben el­nyerte a zsűri Nagydíját. Hete­dik fümje három Srí Lanka-i menekültről - egy volt tamü lá­zadóról, Dheepanról, egy fiatal nőről és egy kilencéves kislány­ról szól, akik a franciák előtt egy családnak adják ki magu­kat. Egyikőjük sem beszél fran­ciául, de Dheepannak egy drogbandák által uralt veszé­lyes párizsi külvárosban sikerül házmesteri állást kapnia. A zsűri díját Jorgosz Lanti- mosz görög rendező The Lobs­ter (A homár) című alkotása érdemelte ki, a legjobb rendező pedig Hu Hsziao-hszien, a taj­vani újhullám vezéregyénisége lett a The Assassin (A gyilkos) révén. A forgatókönyvért Mi­chel Francót, a Chronic című alkotás íróját és rendezőjét ju­talmazták. A 35 éves mexikói filmes munkája egy haldokló betegekkel foglalkozó ápolóról szól. A színészi alakítás díjai A zsűri Rooney Mara ameri­kai és Emmanuelle Bercot francia színésznőnek megoszt­va ítélte oda a legjobb női alakí­tás díját. Előbbi az 1950-es években, New Yorkban játszó­dó Carol című leszbikus sze­relmi történet egyik főszerepé­ért, utóbbi pedig Mainwenn­nek egy házaspár viharos kap­csolatáról szóló, Mon roi (Kirá­lyom) című filmjében nyújtott alakításáért részesült az elis­merésben. A legjobb férfialakí­tás díját a francia Vincent Lin- don érdemelte ki Stéphane Bri- zé francia rendező La Lói du marché (A piac törvénye) című dokumentarista stílusú alkotá­sában mutatott játékáért. A legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmát libanoni alkotás, a Waves '98, a legjobb első nagy- játékfilmért járó Arany Kamerát pedig Cesar Augusto Acevedo kolumbiai rendező La tierŕa y la sombra című filmje kapta. Zsűritagok a magyar filmről A Saul fia lenyűgöző film, so­ha nem láttam még ilyet - mond­ta Sophie Marceau francia szí­nésznő. „Teljesen új jellegű a film. A holokauszt témáját már nagyon sokszor feldolgozták, de ebben a filmben nagyon külön­leges módon nyúltak hozzá. Fontosnak tartottuk, hogy dí- jazzuka fiatal tehetséget.” A zsűri sajtótájékoztatóján Xavier Dolan kanadai rendező elmondta: őt leginkább a Saul fia érintette meg a versenyfil­mek közül. Jóllehet a fesztivál elején vetítették, a zsűri tagjai végig nem felejtették el, több­ször igen mély beszélgetések születtek a mű kapcsán. Sienna Miller brit színésznőre „elképesztő hatással” volt a Saul fia. Szavai szerint sosem látott még ilyen jó filmet a holokauszt témájában. Úgy tudott meg ren­geteget róla, hogy tulajdonkép­pen nem mutattak meg direkt- ben semmit. Ez szerinte „léleg­zetelállító teljesítmény” egy el­sőfilmestől. (MTI, ú) NEMES JELES LÁSZLÓ GONDOLATAI Megrázó érzés a semmiből a filmes világ közepébe kerülni, de az volt a legfontosabb, hogy beszéljenek erről a filmről. Tel­jesítettük ezt a feladatot - mondta Nemes Jeles László. „Nagyon komoly dolog, hogy a zsűrinek is ennyire tetszett a film, hogy a fesztiválon sok szó esett róla, és hogy el tudtuk adni mindenhol a világban. Ráadásul a Sonynak (az ame­rikai forgalmazónak) nagyon nagy tervei vannak vele.” A rendező szerint Európát a mai napig kísérti a holokauszt emléke a zsidó lakosság el­pusztítása miatt. „Ez az érzés minden nap velünk van, Ma­gyarországra pedig ez különö­sen igaz. Onnan deportálták a legtöbb embert: nyolc hét alatt csaknem félmilliót, ebből mintegy százezer gyermeket, többségüket egyenesen a gáz­kamrákba. Ez pedig a mai na­pig nincs feldolgozva” - emel­te ki Nemes Jeles László. A film új nézőpontjáról meg­jegyezte, hogy a fiatal generá­cióknak akart érthetően be­szélni a holokausztról, mert nekik már nincs lehetőségük a túlélőktől megtudni az igazsá­got. „Ez a film nem a túlélésről szól” - tette hozzá. Elmondta: filmje készítésekor elsősorban az érdekelte, hogy az alkotás mennyire tud a kortársaihoz szólni. A cannes-i szereplés ér­zése szerint azt bizonyítja, hogy a Saul fia képes rá. (MTI) DÍJAK A VERSENYBŐL Magyar sikerek Cannes-ban ♦ 1964-ben Páger Antal el­nyerte a legjobb férfialakítás díját Ranódy László Pacsirta című filmjében. ♦ 1965-ben technikai nagydíjat nyert Banovich Tamás Az életbe táncoltatott leány című alkotása. ♦ 1967-ben Kosa Ferenc kapta a legjobb rendezés díját első filmjéért, a Tízezer napért. (A hivatalos versenyprogramban 1955-ben Makk Károly a Lili- omfival, 1969-ben Sára Sándor a Feldobott kővel, idén pedig Nemes Jeles László szerepelt elsőfilmesként.) ♦ 1970-ben a zsűri díját nyer­te el Gaál István Magasiskola című munkája. ♦ 1971-ben a zsűri díját kapta Makk Károly Szerelem című filmje. + 1972-ben Jancsó Miklós kapta a legjobb rendezés díját Még kér a nép című filmjéért. ♦ 1976-ban Törőcsik Marit a legjobb női alakítás díjával tün­tették ki Maár Gyula Déryné, hol van? című filmjében ját­szott szerepéért. ♦ 1979-ben Jancsó Miklós életműdíjat kapott. (A rendező Szegénylegények című alkotá­sát 1966-ban vetítették a feszti­válon, s bár a kritika magasztal­ta, semmilyen díjat nem kapott.) + 1981-ben Szabó István és Dobai Péter a legjobb forgató- könyvért járó díjat vehette át a Mephisto című filmért. Az alko­tás elnyerte a filmkritikusok (FIPRESCI) díját. ♦ 1982-ben Makk Károly Egymásra nézve című alkotása lett FIPRESCI-díjas, a film egyik főszereplője, a lengyel Jadwiga Jankowska-Cieslak elnyerte a legjobb női alakítás díját. ♦ 1984-ben Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című filmje kapta a zsűri Nagydíját. ♦ 1985-ben Szabó István Redl ezredes című munkáját a zsűri díjával jutalmazták. ♦ 2008-ban Mundruczó Kor­nél Delta című filmje FIPRES- CI-díjas lett. (MTI) Kristóf György Out című, készülő filmjéhez keresett világforgalmazókat a cannes-i fesztiválon „Hozzánk jöttek a potenciális partnerek” JUHÁSZ KATALIN A kassai Kristóf György Out című filmtervével vett részt a cannes-i filmfesztiválon: egyike volt annak a 15 fiatal alkotónak, akiket meghívtak a LAtelier fó­rumra. Ez az a szekció, melyben a kiválasztott rendezők bemu­tathatják elképzeléseiket a kül­földi producereknek, terjesz­tőknek, tévéknek, támogatá­sokról döntő szervezeteknek. Nem mellesleg: most először válogattak be szlovákiai projek­tet a rangos szakmai fórumba. Hogyan képzeljük el ezt a szekciót? A LAtelier a készülő filmek szekciója. Úgy mentünk oda, hogy nagyjából készen állunk a forgatásra. Leginkább világfor­galmazókkal akartunk találkoz­ni, és mivel volt érdeklődés, be­széltünk lehetséges koproduce- rekkel is - leginkább az utómun­ka terén vannak még nyitva a le­hetőségek. A LAtelier-nek volt egy pavilonja, ott rendezték be a mi bázisunkat, oda szervezték nekünk a találkákat. Más filmes seregszemléken általában úgy van, hogy mi akarunk valamit tő­lük, Cannes-ban fordított a hely­zet: hozzánk jöttek a potenciális partnerek, akik akkorra már ol­vasták a forgatókönyvet, és ők akartak valamit tőlünk. Sikerült nemzetközi támo­gatókat találniuk a nyáron kezdődő forgatáshoz? Svájci, lengyel és svéd lehe­tőségek merültek fel a filmes utómunkákhoz. A világforgal­mazókkal amolyan első szemé­lyes meetingjeink voltak, köny- nyebb majd lépni, ha leforgat­juk a filmet. Magával az Out előkészíté­sével is tudtak foglalkozni? Igen, mivel az összes kopro- ducer ott volt, lezajlottak a végső tárgyalások, megszület­tek a végső döntések. Ilyen sűrű porgram mellett maradt egyáltalán ideje arra, hogy megnézzen néhány fil­met a fesztiválon? Próbáltam minden nap fil­met is nézni. A LAtelier szer­vezte nekünk a jegyeket, illetve Cannes-ban nem jegyek van­nak, hanem névre szóló meg­hívók a vetítésekre. Naponta rendeztek koktélpartikat és fo­gadásokat, lehetett networkol- ni, beszélgetni, tapasztalatot cserélni a többi rendezővel. 0,8° €!* Május 30-án újS~s°kná,! ť-O»» l'mľ'J T I >«■!> *A rejtvényújság nem része az előfizetésnek és nem előfizethető, csak standon kapható az Új Szóval együtt! Kristóf György a cannes-i fesztiválon (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents