Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)

2015-05-26 / 119. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 26. Régió-hirdetés 5 Felszedik a két éve lerakott burkolatot, mert a várhídon a felújítás után is kicsapódik a penész A várhidat újraburkolják, a vártornyot újravakolják A tavaly felújított vártorony vakolata a nedvesség miatt maliik (Miriam Hojčušová felvétele) Nyitra. Nincs szerencséje a püspökségnek a vár felújításával, a toronyról pereg a vakolat a híd pe­dig megint penészes. Az első esetben hanyag­ság a másodikban szak­mai hiba okozta a bajt, de a felelősségre vonás itt is, ott is elmarad. VRABEC MÁRIA Az 1780-ban befejezett ba­rokk várhidat 2012-ben építet­ték újra a tartópillérek nedve­sedése miatt. Mivel a téglák kö­zé szivárgott víz és a lerakodott só annyira megrongálta a híd szerkezetét, hogy az alapokon kívül semmit nem lehetett megőrizni belőle, a téglából ra­kott boltíveket szétbontották és az eredeti tervek szerint újjá­építették. A statikusok azt ígér­ték, a másolat felépítésével a problémákat is sikerül kikü­szöbölni, ám a boltívek alatt fo­lyamatosan nedvességfoltok je­lennek meg, a külső falon pedig a habarcsból kicsapódott fehér mészréteg vonja be a téglákat. A hidat emiatt máig sem vakol­ták be, az építő cég, a Jomak- stav, speciális technológiával próbálta a tartópilléreket kiszá­rítani, majd miután ez nem si­került, felbontotta a burkolatot és árkot ásott. Azt remélte, az árok legalább a várudvarról le­folyó vizet elvezeti, de nem így történt, a hídon továbbra is ki­csapódik a penész, emiatt máig sem vakolták be. Mostanra ki­derült, hogy a szigetelőanyag­ként használt bentonitban van a hiba, pontosabban abban, hogy nem megfelelően vastag rétegben alkalmazták. „A nyá­ron felszedjük a híd burkolatát és megvizsgáljuk, mit lehet tenni. Az Európai Uniótól és a Norvég Alaptól kapott 698 ezer eurós támogatásból kőlapokra cseréljük a vár alatti parkoló aszfaltburkolatát, ezzel együtt a hidat is megcsinálhatnánk, mert ha nagyobb területen dol­gozunk, olcsóbb a munka” - vé­lekedik Martin Štofko, a püs­pöki hivatal közgazdásza. A hídra addig nem kerül va­kolat, amíg a nedvesedési prob­lémát legalább részben meg nem oldják. Arra, hogy a felső rész az útról lefolyó esővíz mi­att mindig nedves lesz, számí­tanak, ezt az építészek szerint a legmodernebb szigetelőanya­gokkal sem lehet kiküszöbölni. A felújított hídon kicsapódó mész- és penészréteg ügyében tavaly a műemlékvédelmi hiva­tal is vizsgálatot végzett, és ar­ra a következtetésre jutott, hogy az építő cég nem követett el hibát. A tavaly felújított vártorony vakolata ugyancsak a nedves­ség miatt mállik - a torony kö­rüli kilátó kőpadlóját ugyanis tavaly felszedték, de a tél beáll­ta előtt már nem érkeztek fel­újítani. A repedéseken leszi- várgó víz a falba került, és a fagy hatására a friss vakolat da­rabokban hullott le a toronyról. „Bár ez nem az építő cég hibája, az mégis kész kijavítani a hibá­kat, amint a kilátó kőpadlója elkészül” - mondta Martin Štofko. A püspökség a várto­rony lépcsőit, kőszobrait, kor­látját, valamint az ablakok fa­redőnyeit is rendbe hozatta, és újraaranyoztatta a toronyórát. A teljes felújítás 60 ezer euróba került. A tervek szerint május végéig rendbe teszik a tornyot, és június 5-én fogadhatja az el­ső látogatókat. A belépés csak csoportosan, idegenvezetővel lesz lehetséges, az 5 eurós be­lépőjegy ellenében a látogatók a vár kazamatáit és a vármúze­umot is megtekinthetik. A hagyomány az 1800-as évek elejéig vezethető vissza, jellemző volt az egész Csallóközre Hungarikummá nyilvánítanák a gútai sortáncjárást Az egész várost bejárták a táncosok (A szerző felvétele) BORKAROLAND Guta. Pünkösdi sortáncjá- rással ünnepeltek a fiatalok va­sárnap Gútán. A Csemadok he­lyi alapszervezete a második vi­lágháború után újította fel a te­lepülésen ezt az egyedülálló hagyományt. Mintegy harminc táncos énekelve, csujogatva táncolta végig a várost, közben a házaknál megállva megtán­coltatták a házigazdákat. Lovas kocsin ülve kísérték őket a ze­nészek, az utat a csőszök mu­tatták. Idén is a Kikelet Nép­táncegyüttes fiataljai vették nyakukba a várost, a talpaláva- lót a Pósfa zenekar húzta. A gú­tai Vermes törzs lovasai is kí­sérték a menetet, ami a Nagy­boldogasszony Egyházi Iskola- központtól indult, megálltak az idősek otthonánál, a panzió­nál, az iskoláknál is. A fiatalok megtáncoltatták a városházán dolgozókat is, élükön a pol­gármesterrel, Horváth Árpád­dal, aki verssel köszöntötte őket, valamint a római katoli­kus templom előtt a híveket. Még Marián atya is táncra per­dült. A nap végén a táncházban ropták tovább a fiatalok. A pünkösdi sortáncjárás ha­gyománya az 1800-as évek ele­jéig vezethető vissza. Jellemző volt az egész Csallóközre, mára már csupán Gútán él ez a nép­szokás. Hogy továbbra is meg­maradjon, a gútai önkormány­zat lépéseket tett, 'hogy a sor­táncjárást hungarikummá nyilváníttassa. Akárcsak egy másik gútai jellegzetességet, a paprikás kattancsot, amivel egyébként a sortáncj árason résztvevőket is megkínálták. Hasznos tanács az Új Szóban! TÉMA: A tavalyi rezsiköltségek éves elszámolása Ez a lap jár Önnek! ÚJMK1Ü I : . JM aomb i A Lévai és az Érsekújvári járás is csatlakozott Indul az Alsó-Garam menti kerékpártúra GULYÁS ZSUZSANNA Zalaba. Holnapig még lehet jelentkezni az idei Alsó-Garam menti kerékpártúrára, melyet május 30-án, szombat rendez­nek meg. Szervezői az Alsó-Ga­ram menti fejlesztési partner­ség és Zalaba önkormányzata. A negyedik túrának hét útvo­nala lesz. Több Lévai és Érsekúj­vári járáshoz tartozó település csatlakozott az akcióhoz. Egy- egy túraútvonal hossza harminc kilométer, amit a kevésbé edzett kerékpárosok is teljesíteni tud­nak. A végállomás Zalaba, ahol a résztvevőket gulyásleves, gaz­dag tombola, kulturális műsor és hajnalig tartó utcabál váija. Sáróról (Tőre), Csatáról, Nagysallóról, Csekéről (Fakó- vezekény), Ebedről, Kőhíd- gyarmatról és Helembáról is indulnak csapatok. A gyüleke­ző minden településen a közsé­gi hivatal előtt lesz. A kerékpá­rosok 9 órakor indulnak Zala- bára, ahová a tervek szerint 12 órára érkeznek meg. A kerék­párosok kötelező felszerelés (reflexmellény és bukósisak) nélkül nem indulhatnak el. A túra tervezett útvonalai: Sáró (Tőre)-Hontfüzesgyarmat­Fegyvemek-Nemesoroszi-Pesz­ektergenye-Garamsalló-Kisöl­ved-Zalaba (30 km); Csata­Oroszka-Lekér-Zselíz-Peszek­tergenye-Garamsalló-Kisöl- ■ ved-Zalaba (30 km); Nagy­salló-Málas-Nyírágó-Zselíz-Le kér-Kisölved-Zalaba (32 km); Cseke (Fakóvezekény)-Famad-Nagyölved-Kural-Kéty-Csa­ta-Zalaba (32 km); Ebed-Muzs­la-Béla-Libád-Kéménd-Ga­rampáld-Kisgyarmat-Zalaba (34 km); Kőhídgyarmat-Nána­Párkány-Garamkövesd-Ki­csind-Garampáld-Kisgyar­mat-Zalaba (32 km); Helem­ba-Garamkövesd-Bajta-Ipoly­szalka-Ipolykiskeszi-Ipolypász tó-Zalaba (30 km). Részletes információk a köz­ségi hivatalokan és az Alsó-Ga­ram menti fejlesztési partner­ség zselízi irodájában. Jelent­kezni ugyanitt személyesen, te­lefonon vagy e-mailben (administrativa@drp.sk) lehet. HASIČI Közös fotó Ekelen az új tűzoltókocsival (A szerző felvétele) Újabb négy település kapott tűzoltókocsit Jubilál az önkéntes tűzoltószervezet V. KRASZN1CA MELITTA Ekel/Szilas/Szentpéter/ Perbete. Négy komáromi já­rásbeli település - Perbete, Szentpéter, Ekel és Szilas - ön­kéntes tűzoltószervezete ka­pott új tűzoltókocsit a belügy­minisztériumtól; a járműveket Robert Kaliňák belügyminisz­ter adta át Bugár Béla, a Híd el­nökének társaságában. A községek már évek óta kérvényezték a szaktárcánál a műszaki felszerelés korszerű­sítését; a szilasiaknak eddig nem volt tűzoltókocsijuk, az ekeliek egy 42 éves Tátrával jártak bevetésre, a szentpéteri- ek Aviája csupán személyszállí­tásra volt alkalmas. Ezért min­denütt nagy örömmel fogadták az új, illetve felújított kocsikat. Robert Kaliňák köszöntőjében arról beszélt, hogy a tárca régi adósságát törleszti azzal, hogy folyamatosan újítja fel az ön­kéntes tűzoltók járműparkját szerte az országban. „Szlováki­ában közel 100 ezer önkéntes tűzoltó tevékenykedik. Van köztük 35 ezer szakszerűen ki­képzett személy, akikre baj ese­tén bármikor számíthatunk. Nekik is köszönhető, hogy az ország nagyobb károk nélkül úszta meg a 2013-as nagy árvizet” - hangsúlyozta a mi­niszter. Egyben azt kívánta, minél kevesebb alkalommal kelljen igénybe venni az új járműveket, azok inkább a ga­rázsban rozsdásodjanak. Az érintett község közül két helyen is jubileumot ünnepel­nek idén: Ekelen 125, Szüason 130 éves az önkéntes tűzoltó­egyesület. „Az eddigi legna­gyobb tűzvész 1823-ban sújtot­ta Ekeit, akkor leégett az egész falu, a lakosok a szomszédok településeken találtak mene­déket. Talán ez a súlyos csapás volt az oka annak, hogy 1890-ben elődeink megalapí­tották az önkéntes tűzoltószer­vezetet, amely a község legré­gibb szervezete” - tájékoztatta lapunkat Fekete Iveta, Ekel polgármestere. Tóth Péter, Szi­las polgármestere pedig elárul­ta, a jubileumi alkalomból jú­nius 5-én Szent Flórián-szobrot avatnak a községben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents