Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-26 / 119. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 26. www.ujszo.com Felhalmozott adósságok, majd Fico közbelép Váhostav: így történt ÚJ SZÓ-KRONOLÓGIA A Fico-kormány eddigi egyik legnagyobb botrányának tömör kronológiája: ♦ 2012. december - a Váhostav 6,6 millió euró veszteséggel zárta az évet. + 2014 -ben 13,5 millió eu- róra növelte veszteségeit, miközben a tartozásai mára saját tőkéjének a 244 százalékára nőttek. ♦ 2014. február - a Váhostav hónapok óta nem fizet az alvállalkozóknak. ♦ 2014. október - a vállalat csődvédelmi eljárást kért maga ellen. ♦ 2014. december 18. több alvállalkozó elégedetlen a csődvédelmi eljárással, csalást sejtenek a háttérben. ♦ 2015. március 27. - Robert Fico kormányfő elismerte, jogsértően járhatott el a Váhostav, de tagadta, hogy bármi köze lenne Juraj Širokýhoz. Elutasította, hogy az állam beavatkozzon a Váhostav'csőd- védelmi eljárásába. ♦ 2015. április 7. - a Fair- Play Szövetség információi Szerint a 25 éves Petra Gabrišová csődbiztos kapcsolatba hozható a Váhostav egyik offshore hitelezőjével. ♦ 2015. április 14. - Robert Fico kormányfő Ján Figel volt közlekedési minisztert teszi felelőssé a Váhostav fizetés- képtelensége miatt. ♦ 2015. április 15. - rendkívüli parlamenti ülés a Váhostav miatt, Fico bejelenti az állam közbelép és megvásárolja a beszállítók kintlévőségeinek 50 százalékát. ♦ 2015. április 30. - a Váhostav hitelezői megszavazták a csődegyezséget. ♦ 2015. május 22. - a Váhostav csődvédelmi eljárását felügyelő bíró jóváhagyja a csődegyezséget, (ie) A rejtélyes eladó 100-200 millió eurót kaphat Visszavette a Penta a Dôvera felét Širokýtól ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. „A Penta végérvényesen megszerzi a Dôvera egészségbiztosító részvényeinek 100%-át” - adta hírül a Penta befektetői csoport a saját Twjtter-csatomáján. A második legnagyobb egészségbiztosító felét a Penta, a másik felét a Pref- to Holdings Limited nevű ciprusi cég birtokolta. Háttér-információk alapján a ciprusi offshore cég mögött Juraj Široký Smer- közeli vállalkozó állt. A Penta még az első Fico- kormány idejében adta el a Dôvera részvényeinek 50%-át az ismeretlen hátterű cégnek, sajtóértesülések alapján ezzel biztosították, hogy a Smer békén hagyja őket - Ficóék ugyanis többször azzal fenyegettek, hogy államosítják az egészség- biztosítókat. A Penta azóta sem kommentálta, hogy ki állhat a Prefto mögött, Široký pedig nyilvánosan sosem vállalta, hogy az ő érdekeltségébe tartozna a cég, ám a vállalat környékén felbukkanó személyek hozzá voltak köthetők. A Penta már 2012-ben bejeTeljes egészében a Pentáé (Gabriel Kuchta felvétele) lentette, hogy vissza akarja vásárolni a cég részvényeinek 50%-át - erre elővásárlási joga van -, ám eddig nem sikerült megegyezniük a másik féllel. Eddig amiatt nem tudtak megegyezni, mert a Prefto el akarta adni a Döverát az államnak, míg a Penta ezt ellenezte. A Sme információi alapján 100-200 millió eurót fizethettek a „ciprusiaknak” a csomagért. Az üzletet még jóvá kell hagynia a Gazdasági Verseny- hivatalnak (PMÚ) és az Egészségügyi Felügyeleti Hivatalnak (ÚDZŠ) is, ám ez várhatóan formalitás lesz. (MSz) RÖVIDEN Kaliňák gyanús bizniszei Pozsony. Versenypályázat nélkül több mint 73 ezer euróért vette bérbe a belügyminisztérium a Vienna Invest cégtől az IKEA régi pozsonyi épületét. Robert Kaliňák tárcavezető itt alakítaná ld az ESŐ közigazgatási reform egyik központi ügyfélirodáját. Néhány héttel később a tárca újabb, mintegy 5,2 millió eurós szerződést kötött a Vienna Investtel az épület felújítására. Versenypályázatot a többmilliós megbízás ellenére most sem írtak ki, holott ilyen összegnél már a nemzetközi szabályok szerűit kell eljárni. Miroslav Beblavý (Sieť) szerint a minisztérium szándékosan megkerülte a vonatkozó jogszabályokat. Ráadásul a szerződés alapján, a belügy hét év múlva piaci értékéért vásárolhatja meg az épületet, ha nem tart rá igényt, akkor a felújított épület a Vienna Investté marad, az állam pedig nem kérhet kompenzációt a befektetett milliók után. (ie) A Váhostav nem megy csődbe, és tovább versenghet a zsíros állami megrendelésekért Megmenekült Široký cége Pozsony. A bíróság jóváhagyta a Váhostav csődvédelmi egyezségét. Az óriásvállalat a közel 105 millió euró tartozásából kevesebb mint 44 millió eurót fizet vissza beszállítóinak és hitelezőinek. Miközben a kisvállalkozók pénzüknek csak töredékét kapják meg, addig a Váhostav tiszta lappal tovább versenghet a többmilliós állami megbízásokért. IBOS EMESE Katarína Bartalská, a Pozsonyi Kerületi Bíróság bírája a Denník N értesülései alapján mindent törvényesnek talált Juraj Široký óriásvállalata körül, így rövidesen életbe lép a csődegyezség, melyet április végén hagytak jóvá a vállalat hitelezői. Ez alapján összesen 19,6 millió eurót kapnak az óriásvállalat alvállalkozói. Kisemmizett beszállítók Ez a kinnlevőségüknek mindössze 18,75 százaléka, melyet a Váhostav öt év alatt fizet ki, törleszteni azonban csak jövőre kezd. Široký vállalata összesen 104,7 mülió euróval tartozik, az eljárás során mindössze 43,85 millió eurót fizet vissza, ennek többségét - 24,2 millió eurót - a bankok kapják. Bár az állam kifizette Juraj Širokýnak az autópálya-építésekért járó pénzt, viszont a vállalat alvállalkozóinak már nem fizetett. Ha a bíró valóban mindent rendben talált, akkor tartozása 85 százalékát már nem is fogja kifizetni. A csődvédelmi egyezség jóváhagyása azt jelenti, hogy Bartalská nem talált összefüggést a Váhostav és a hátterében levő offshore cégek, az offshore cégek és Široký tulajdonos, valamint a tapasztalatlan csődbiztos között. A Váhostavnak ciprusi és belizei offshore cégek 20 millió euró hitelt adtak fedezet nélkül, holott a vállalat már akkor súlyos anyagi gondokkal küzdött. A gyanú szerint azért nem kérhettek fedezetet, mert Široký a cégeken keresztül saját magának adott hitelt. Ha valóban így van, akkor Široký manipulálta a csődvédelmi eljárást, mivel a legnagyobb hitelezők döntötték el, kinek, milyen összeget fizet ki a Váhostav. Offshore lovagok Bartalská a cég hátterének felderítése érdekében a Főügyészséghez és a Speciális Ügyészséghez fordult. Az egyelőre nem világos, hogy 20 nap alatt mennyi releváns információt tudott begyűjteni a Váhostav hátterében álló offshore cégek pókhálószerű kapcsolatáról, és milyen egyértelmű bizonyíték támasztja alá, hogy a Váhostav jelenlegi igazgatója, Marián Moravčík pártatlan és nem dolgozik össze a tengerentúli cégekkel, miközben korábban évekig az egyik „hitelező cég” alkalmazásában állt. A bíróban nem keltett kétséget az sem, hogy az építkezési óriásvállalat mindössze 25 éves, tapasztalatlan csődbiztosa, Petra Gabrišová összefüggésbe hozható a cég hátterében álló egyik offshore céggel. Nem találta törvénytelennek azt sem, hogy Gabrišová vitathatóan sorolta be a vállalat hitelezőit. Martin Buňák, a Váhostav igazgatótanácsának egykori tagja háromhavi lelépőjét igényelte a csődvédelmi eljárásban. Belső emberként a hitelezők táborába került, ezzel a csődbiztos megsértette a hatályos jogszabályokat. Iga?, Buňák időközben lemondott követeléséről, azonban a Fi- nasist és a Lomark offshore cégek besorolása is vitatható. A SIS-vezér nője volt Az összefüggések itt nem érnek véget, sajtóértesülések szerint ugyanis Bartalská bíró élettársi viszonyban élt Ján Váltóval, az SIS igazgatójával. Váltó kinevezéséről Robert Fico miniszterelnök döntött. Az ellenzék többször arra figyelmeztetett, hogy az SIS könnyen tájékozódhatott volna a Váhostav tulajdonosi hátteréről. Kérdés, hogy a Smer mecénásaként számon tartott Široký vállalatának leleplezését mennyire szorgalmazta Robert Fico. Az ellenzéki pártok az évszázad csalásának minősítették a Váhostav csődvédelmi egyezségét. Bartalská döntését a bíróság csak azt követően kommentálja, hogy az megjelent a cégbírósági közlönyben, ez maximálisan 15 napot vehet igénybe. A minisztérium elismerte: tényleg lehet, hogy az ingyenvonatozás drágább lesz a vártnál RegioJet: drágább lesz az ingyen vonat ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Míg Robert Fico kormányfő azt állítja, hogy az ingyenvonatozás bevezetése sikeres volt, s mindez legfeljebb 13 millió euróba fog kerülni, addig a magánkézben levő RegioJet képviselői szerint ezért a kormány első szociális csomagjában bevezetett intézkedésért minimum 36 millió eurót fogunk fizetni. Radirti Janóira, a RegioJet főnöke tegnap kijelentette, az adófizetők 2015 végén21 millió eurót fizetnek majd azért, hogy a gyermekek, a diákok és a nyugdíjasok egy évig ingyen vonatoztak. További 15 millióba kerül majd annak azúj 105 járatnak az üzemeltetése, amit a 17 százalékkal megnövekedett utasfor- galommiattvezettekbe. Janóira szerint saját társaságának árbevétele a Pozsony-Komárom vonalon 2015 első negyedévében, az Mégsem lett olcsó mulatság ingyenvonatozás' bevezetése miatt 23 százalékkal csökkent. Meggyőződése, hogy az állami vasútnál ez a kiesés még jelentősebb, akár 30 százalékos is lehet, ami körülbelül 21 millió euró mínuszt jelent, ilyen (TAS R/A P-f e I véte I) kompenzációt kell majd fizetnie az államnak. „Felszólítom a minisztériumot, hogy negyedévente közöljön egy részletes jelentés arról, hány állampolgár utazott ingyen és ezért milyen kompenzációt fog az állam fizetni a vasútnak” - mondta a RegioJet főnöke. A közlekedési minisztérium továbbra is állítja, hogy az ingyenvonatozás 13 millió eurót fog elnyelni az állami költség- vetésből, Janóira tegnapi kijelentésére reagálva viszont a tárca szóvivője, Martin Koňa már kilátásba helyezte, hogy ez az összeg módosulhat. „Ha több pénzre lesz szükség, akkor készek vagyunk azonnal tárgyalóasztalhoz ülni a pénzügyminisztérium képviselőivel, hogy megtaláljuk a kellő összeget. Jelenleg viszont elhamarkodott arról beszélni, mi lesz a helyzet az év végén” - állítja Koňa. A RegioJet adatait kommentálni nem akarta, mondván, nem tudja, milyen számítások alapján jutottak a szóban forgó összegre. Ha a kompenzáció 13 mülió euró maradna, akkor abból egyet kapna a Regiojet, 12-t pedig az állami vasút, (dem, SITA) A háttérember, aki mindig jól jár, ha a Smer van kormányon
