Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)

2015-05-05 / 102. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 5.

Közélet-hirdetés 3

Elemzők szerint a teljes felvétel politikailag már nem sokat árt a Sietnek

Nyilvános Matovič felvétele

Behálózva? (TASR-felvétel)

Kotleba előretörésétől tartott a két politikus

Nincs értelme új pártot alapítani - vélte Procházka

Pozsony. Elolvasható és meghallgatható Igor Matovič és Radoslav Procházka tavaly februári teljes beszélgetése - a felvételt az Egyszerű Emberek vezetője készítette.

Az újabb szivárogtatást senki sem akarja magára vállalni. Elemzők szerint a felvétel nem okoz újabb károkat a Sietnek.

ÖSSZEFOGLALÓ

2014. február 18-án, 25 nappal az államfőválasztás első fordulója előtt Igor Matovič bepoloskázta az Egyszerű Emberek frakciójának parlamenti irodáját, majd fogadta benne Radoslav Procházka köztársa- ságielnök-jelöltet, akinek akkor már kevés esélyt adtak a közvélemény-kutatások. A két politikus több mint egy órán át beszélgetett, a baráti hangulatú eszmecsere végén Procházka a Matovič reklámújságjában elhelyezendő hirdetéseiről tárgyalt az OĽaNO vezetőjével. Azután, hogy megvitatták, mi és mikor kerüljön a lapba, a fizetési feltételekre tértek. Matovič rákérdezett, hogy számla nélkül is fizetne-e a jelölt - aki így a be nem fizetendő áfán spórolhatna -, Procházka pedig bólintott. Mint utólag kiderült, végül a teljes árat fizette ki.

Az első rész

Március 15-én Procházka 21,2%-ot szerezve majdnem meglepetést okozott, de lemaradt az elnökválasztásban továbbjutást jelentő második helyről. Májusban Sieť néven pártot alapított, amelynek támogatottsága rakétarajtot vett, nyár elején 15-17%-otismértek neki, a kutatások alapján választóinak bő harmada az OĽaNO táborábóljött.

Június 2-án Matovič bombát robbantott: azt mondta, felvétele van róla, hogy Procházka adót akart csalni. A felvétel egy része néhány nap múlva kiszivárgott, az eredmény: a Sieť támogatottsága 12% körülire esett vissza, Procházká- ék azóta is a 10-12% közötti sávban mozognak. Az Egyszerű Emberek megtartotta választóit, ám népszerűsége nem nőtt.

Nem sokat árt már

Tegnap nyilvánosságra került az egész, 70 perces felvétel. Ebből az adócsalással kapcsolatban gyakorlatilag semmi új nem derült ki. Azt nem tudni, ki hozta nyilvánosságra a

felvételt. Matovič Procházkára és a Smerre mutogat, mondván, ő ezt a 2016-os választások előtti hetekben tette volna csak fel az internetre, mivel akkor többet ártott volna vele. Procházka tagadja, hogy feltette volna - egy időben gyanúsított volt az ügyben, így másolatot készíthetett a bizonyítékként lefoglalt felvételről -, ám szerinte sem Matovič a hunyó.

Elemzők szerint a teljes felvétel politikailag már nem sokat árt a Sieťnek. Grigorij Mesežni- kov politológus szerint paradox módon Procházka még jól is kijöhet belőle, mivel a felvétel alapján egyértelmű, hogy nem álltak mögötte oligarchák. „Ha a politikusok tiszták lennének, akkor ártana neki, ám ezt senki sem gondolja róluk” - véli Rastislav Tóth politológus. Ján Ba- ránek, a Polis ügynökség vezetője úgy véli, Matovičnak kellene magyarázkodnia. „Megmutatta azt, amit a kormánypárti és ellenzéki politikusok is a szemére vetnek, hogy megbízhatatlan és hajlamos a manipulálásra” - tette hozzá a politikai elemző. (MSz, SITA)

ÖSSZEFOGLALÓ

Pozsony. Még mielőtt Igor Matovič és Radoslav Procházka az akkori elnökjelölti kampányhirdetésére tértek volna rá, közel egy órán keresztül politikai témákról pletykáltak. Ritkán adódik rá lehetőség, hogy a nyilvánosság betekintést nyerhessen két vezető politikus félig-meddig őszinte beszélgetésébe. Azért félig-meddig, mivel a felvételt készítő Matovič tudta, hogy egyszer nyilvánosságra kerül az eszmecsere, ám Procházka azt hitte, valódi négyszemközti beszélgetés zajlik.

Procházka szerint Andrej Kiska megvette a Focus közvélemény-kutató ügynökséget és a Smeben is volt „újságírója”. A Sieť elnöke tegnap azt mondta, ezekben a dolgokban tévedett, és ezért már bocsánatot is kért a köztársasági elnöktől. „Ezek értelmetlen ügyek, amelyekért Procházka úr pár hónappal ezelőtt már személyesen bocsánatot kért az államfőtől” - erősítette meg Roman Krpelan, Kiska szóvivője.

Procházka a felvételen arról beszél, hogy Kiskát az alapítványán keresztül akarják majd lejáratni - vélhetően a Smer -, azzal, hogy állítólag a Jó Angyalnak befizetett pénzből repül a magángépén és vacsorázik drága éttermekben. „Személyesen hallottam, hogy vannak valami papírjaik erről. Ők állatok, bármire képesek. A legrosszabb, hogy azt hallottam egy belső embertől, hogy Hrušovský csapata engem akar lejáratni és egy kicsit Kiskát is” - fejtette ki Procházka. A két politikus a felvételen Iveta Radičováról is szót ejt. „Rá már senki sem kíváncsi” - mondta Procházka. Matovič szerint Radičová addig-addig kerülte a politikát, hogy már senkit sem érdekel a véleménye.

Procházka tavaly februárban még úgy nyilatkozott, hogy ha elveszti az elnökválasztást, nem alapít saját pártot. „Nem tudom elképzelni, hogy egy újabb kalandba kezdjek” - mondta, majd két hónappal később megalapította a Sieťet. Elemzők szerint az elnökválasztást arra használta, hogy felépítse saját népszerűségét. „Őszintén megmondom neked: eléggé ki vagyok merülve, és nem látom értelmét. Igor, hányán vagyunk most?” - kérdezte Matovičtól, utalva arra, hogy már így is túl sok a jobboldali párt a palettán.

A két politikus többek között Marián Kotlebáról is szót ejtett. Az ő esélyeit mind a ketten túlbecsülték, szerintük, ha a többi párt nem kezd valamit Kotleba témáival, akkor a szélsőséges megyeelnök 2016-ban bekerül a parlamentbe. Az utóbbi hónapok felmérései alapján Kotleba pártja 1-2%-on stagnál.

Nem csak Kotleba esetében tévedett a két ellenzéki politikus: Fico elnökválasztási esélyeit is mérlegelték. Ha a kormányfő bukna - ez következett be -, Procházka azt jósolta, hogy nem marad miniszterelnök. „De, maradna, és nagy gonoszságokat tenne. Megváltoztatnák a választási törvényt. Mindent átcsinálnának, olyan szörnyű dolgokat művelnének” - jósolgatta tavaly februárban Matovič. (MSz)

A lehallgató (Képarchívum)

Kampány - számla nélkül?

A hangfelvétel részlete:

Matovič: Ezt fele-fele arányban szeretnéd kifizetni? Procházka: Úgy, ahogy neked megfelel, hogy ne legyen belőle problémád. Mivel ilyen mennyiségnél ezt egyszerűen nem tudja senki sem ellenőrizni.

M.: Az áfa kb. 2800 euró lesz belőle.

P.: Aha.

M.: És neked mindegy, hogy milyen arány lesz ott?

P.: Nekem mindegy.

M.: Tehát elméletileg 90 százalék is számla nélkül?

P.: Aha.

M.: Tíz százalék?

P: Aha.

M.: Számlára? Mondom neked, mi ezt sosem csináltuk, és nem is szeretnék ilyet.

P.: Akkor hagyd, Igor! Nem, nem szeretném, hogy rossz érzésed legyen belőle. Komolyan, ez nem ér annyit...

Hatvanöt évvel ezelőtt, 1950 május 9-én egy olyan jelentős eseményre került sor, amely lerakta a jelenlegi egyesített Európa alapjait. Ezen a napon terjesztette elő Párizsban Robert Schuman francia külügyminiszter azt a javaslatát, amelyben arra kérte Franciaországot, Németországot és a többi európai országot, hogy egyesítsék a szén- és acéltermelésüket, s ezzel alakítsanak ki egy nemzeteken túlnövő európai intézményt: az Európai Szén- és Acélközösséget. A szervezet célja az ágazat közös igazgatása volt. Éppen ezen az ágazaton alapult abban az időben a katonai hatalom, és ily módon magában hordozta a konfliktusok kialakulásának a veszélyét.

Európa abban az időben próbált magához térni a két pusztító világháborúból. Mindenki tudatosította, hogy egy újabb hasonló katasztrófának beláthatatlan következményei lennének, ezért nagyon fontos volt megtalálni a módját az újabb háború elkerülésének. A nagyhatalmak gazdasági és politikai egyesítése egy volt ezen módszerek közül, ezért máig azt mondjuk, hogy az egyesített Európa elsősorban békekezdeményezés volt. Azért jött létre, hogy a nemzetek békében éljenek együtt, hogy meg tudjanak egyezni, és a konfliktusokat ne fegyverrel próbálják megoldani. Robert Schumant az Európai Unió egyik alapítójának tartják, és ő is lett

az Európai Parlament első elnöke 1958 és 1960 között. Nevét egy brüsszeli tér is viseli, ott van a székhelye az Európai Bizottságnak és az Európai Unió Tanácsának.

Az EU alapító tagjai a következő országok voltak: Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia.

Az első bővítésre 1973. január 1-jén került sor, amikor az Európai Unióba belépett Dánia, Írország és az Egyesült Királyság. Az unió tizedik tagja 1981 -ben Görögország lett, öt évvel később csatlakozott Spanyolország és Portugália is. 1995-ben újabb három állam lett az Európai Unió tagja - Ausztria, Finnország és Svédország.

Ugyanebben az évben egy kis luxemburgi faluban, Schengen- ben aláírták azt az egyezményt, amelynek köszönhetően az Európai Unióban kényelmesen, útlevél-ellenőrzés nélkül léphetjük át a határokat.

A közös pénznem, az euró bevezetése 2001. szeptember 11-én vált valósággá, s egyúttal a terrorizmus elleni harc szinonimájává vált, mivel ugyanezen a napon Amerikában terroristák utasszállító gépeket térítettek el, s New York-i és washingtoni épületekbe vezették bele őket. Az Európai Unió tagállamai fokozatosan egyre szorosabban kezdtek együttműködni a bűnözés elleni harcban.

Végre megszűnt Európa politikai felosztása keletre és nyugatra, amikor 2004-ben újabb tíz, 2007-ben pedig újabb két állam csatlakozott a szervezethez. A legnagyobb, 2004-es bővítésnek Szlovákia is részese volt.

Májusban így tehát két jubileumot is ünnepelhetünk: május 1-jén lépett be Szlovákia az Európai Unióba, május 9. pedig Eu- rópa-nap. Ezt a napot 1985-ben nyilvánították Európa-nappá az Európai Unió vezetőinek megegyezése után. Az európai zászló és himnusz - Beethoven IX. szimfóniájának Örömódája - mellett az Európa-nap is az egyesített Európa jelképévé vált.

Az Európa-napot rendszeresen megünnepeljük Szlovákiában is. Nem lesz ez másként idén sem. Május 7-én Pozsonyban a Fő téren és a Hviezdoslav téren is gazdag program várja az érdeklődőket: nem fognak hiányozni a koncertek, információs standok, vetélkedők. De nem feledkeztünk meg az ország többi régiójáról sem. Már hagyománynak számít az együttműködésünk az Europe Direct információs központokkal: 12 városban, Besztercebányán, Komáromban, Kassán, Losoncon, Nyitrán, Tőketerebesen, Tren- csénben, Poprádon, Eperjesen, Senicán, Iglón és Zsolnán sárga rózsákat fogunk osztogatni, amellyel biztosan sok járókelőnek örömet szerzünk. A sárga rózsa az Európa-napi ünnepségek jelképe, ezzel akarjuk a polgárokat emlékeztetni erre a jelentős napra.

Az Európa-napi ünnepségekről bővebb információkat találnak a www.europa.sk oldalon.

MP150061