Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)

2015-05-22 / 116. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 22. www.ujszo.com RÖVIDEN Eredeti Andersen-kéziratot találtak Koppenhága. Hans Christian Andersen (1805-1875) eredeti kéziratára bukkantak a Koppenhágától délre fekvő Lolland szigetén egy kastélyban - jelentette a dán média szerdán. A dán író A Psziché című meséjének kéziratát a Knuthenborg-kastély nagytakarításakor találták. A helyi média értesülései szerint a dokumentumot szerdán szakér­tők is megvizsgálták, és megerősítették a kézirat eredetisé­gét. A kéziratban jól láthatók a nagy meseíró saját javításai, így megállapítható, miként változott a végleges történet An­dersen eredeti elképzeléseihez képest. A Psziché című mesét először 1861. november 25-én adták ki több más történettel együtt. Egyelőre nem tudni, hogyan került megtalálási he­lyére a kézirat, és az sem világos, hogy Andersen élt-e a vidé­ki kastélyban vagy sem. Hans Christian Andersen első műve 1829-ben jelent meg, és már életében kora irodalmának je­lentős alakjaként tartották számon. Leghíresebb meséi közé tartozik A rút kiskacsa és A kis hableány. (MTI) A nagy füzet a Bagar Színházban Nyitra. A nyitrai Andrej Bagar Színházban ma és holnap tartják a Svájcban élt magyar írónő, Ágota Kristóf regénye nyomán született A nagy füzet című előadás bemutatóját. A darabot Ján Luterán rendezte. A regény figuráit Žofia Martišková, Martin Saladra, Marián Vis- kup, Alena Pajtinková, Mar­tin Nahálka és Juraj Ďuriš kelti életre. A nagy füzet, melyből Szász János nagy sikerű filmet forgatott, egy három részre szakadt család felkavaró története. Az apa háborúba megy, majd fog­ságba esik, fiatal felesége, hogy biztonságban tudja kamaszodó ikerfiait, húsz éve nem látogatott, vidéken élő anyjához viszi őket. A nagy füzet az ő történetük. A két városi fiúé és a helybeli­ek által csak boszorkának nevezett, kőszívűnek látszó öreg­asszonyé, aki kemény kézzel vezeti szukafattyaknak „becézett” unokáit. (TASR, ú) Al Pacino, a rocksztár Los Angeles. Al Pacino öregedő rocksztárt játszik a Danny Collins című filmben. A 75 éves Oscar-díjas színész előre is elnézést kért rajongóitól az énekhangjáért. A főszereplő egy több évtizeddel korábban íródott levelet kap kézhez, ame­lyet John Lennon írt neki. Dán Fogelman rendező alkotása igaz történeten alapul: Steve Tüston brit zenész valóban ka­pott egy levelet negyvenéves késéssel John Lennontól. A fil­met június 11-től játsszák a hazai mozik. (MTI,juk) A friss Simkó Tibor-díjas Tóth László szerint nem a mese világa furcsa, hanem az emberé Van mit tanulnunk a kicsiktől Tóth László (Angyal Sándor felvétele A Simkó Tibor-díjat 2013-ban alapította a Szlovákiai Magyar írók Társasága, hogy méltó rangra emelje a szakmai szempontból mostoha helyzetben levő hazai ma­gyar gyermekirodaimat. Az elismerést kétévente osztják ki, idén Tóth Lász­ló vehette át A boszorkány porszívója című mesere­gényért. JUHÁSZ KATALIN Amikor megfogant önben a történet, rögtön saját lányait képzelte bele, az ő karakte­rükből, tulajdonságaikból indult ki, vagy csak az volt biztos, hogy két kislány lesz a kalandok főszereplője? Kiskata és Julijul alakja tu­lajdonképpen már az 1980-ban megjelent első mesésköny­vemben, az Ákombákomban készen volt. Lányaim, akiknek Kati és Juli a becsületes nevük, ekkor voltak két-három évesek. Két kis mesefigurám azóta rendre fel-felbukkan különbö­ző meséimben, gyermektörté­neteimben; élik a maguk életét... De azt is mondhat­nám, maguk teremtették ma­gukat, ők teremtették történe­teiket, melyek azután az enyé­im is lettek. Egyáltalán nem gondolom tehát, hogy Kiskata és Julijul a lányaim lennének, és azt sem: róluk mintáztam volna őket. Inkább Kati és Juli lett olyan, mint Kiskata és Julijul... mert a gyerekek min­dig a meséből nőnek ki... Hi­szen már a megfoganásuk is a csoda maga, csoda-e hát, ha oly fogékonyak a csodára... s a csodák világában vannak iga­zán otthon... A könyv tele van furcsa szereplőkkel - kedvencem a bosszúálló hifitorony -, vagy olyan mesealakokkal, akik a más mesékben megszokottól eltérően viselkednek. Mi volt a célja ezzel az eljárással? Nem eljárás ez, a világ ilyen. Tele van furcsa szereplőkkel s olyan alakokkal, akik juszt is másként viselkednek, mint ahogy azt elvárnánk tőlük. Le­het, hogy a csavargó mobiltele­fon, a szemrontó táblagép, a bosszúálló Xboksz s legkisebb, most nyolc és fél éves Anna lá­nyom egész konzolvilága már csak a maguk meséit keresi, hogy ne csak az otthonunkban, hanem otthon legyenek azok­ban is. De talán már vannak is ilyen mesék, amelyek velük vannak tele... akár egy hétfejű bankár vagy egy ármányos bróker társaságában... Nem a mese világa furcsa tehát, ha­nem az emberé... aki egyre furcsább világot teremt maga köré... Amelynek már egyre kevesebb a köze a meséhez... Ön szerint a mai gyerekek mennyire fogékonyak a nyel­vi humor, a szürrealista megoldások, a történet me­netét megszakító jellemzé­sek és a leírások iránt? Remélem, a mai gyerekek is gyerekek még, mert a gyerekek mindig is fogékonyak voltak ezekre: a játékra is, a nyelvre is, Egy kiváló szlovák meseíró, Jo­zef Pavlovié - fordítottam is tőle - mondta egyszer azokról a pá­lyatársairól, akik még nem pró­bálkoztak a gyermekirodalom­mal, hogy még nem nőttek föl a gyerekekhez, észjárásuk elma­rad azoké mögött. A gyermek és a felnőtt gondolkodása, logiká­ja, nyelvképzése, világérzékelé­se és -látása között nagy különb­ség, hogy a gyermeki gondolko­dás analógiás természetű, a fel­nőtté célelvű. A gyermek világa tagolatlan, a felnőtté osztott. Tényleg van mit tanulnunk, újra megtanulnunk tőlük. S gazda­gabbak lennénk, ha felnőtt ko­runkra is minél többet meg tud­nánk őrizni abból, aki gyermek­korunkban voltunk. Gyermekirodalmi mun­kásságán belül hová sorolja, mennyire tartja fontosnak ezt a meseregényt? A boszorkány porszívója elég lassan, nehezen készült. Már 1983-ból vannak vázlataim hozzá, s csakhamar az első vál­tozatával is elkészültem... az­tán ez még eltartott vagy húsz évig, míg végül, 2004-ben vég­leges formát öltött és könyv lett belőle. A lányaim közben fel­nőttek, és már a második uno­kámat vártam, amikor megje­lent. Persze, ez nem jelenti, hogy húsz évig írtam a mesét, de egyfolytában tanultam hoz­zá. Még soha egyetlen mun­kámmal sem foglalkoztam ennyit és ilyen hosszan. Mert írás közben tanul az ember a legtöbbet, a készülő szöveg, ha kellőképpen odafigyelünk rá, a legjobb tanítómesterünk lehet, így A boszorkány porszívója va­lamiképpen összegzése is lett annak, amit a gyermekről és irodalomról, illetve magamról és a vüágról, s nem utolsósor­ban a nyelvről tudtam, tudok. Most, új kiadása előkészítése­kor, tíz év elteltével azt tapasz­taltam, hogy ezekről azóta sem tudok többet s mást, ami alap­ján úgy gondoltam, ma is érvé­nyes lehet e mese, történet, nyelv, világkép, könyv. S lehet más célja az embernek, akár író, akár nem, mint érvényeset, ér­vényesen mondani? A Komáromi Jókai Színház kivételes programmal várja a gyerekeket - és persze a szülőket is - gyermeknapi „nyitott színházába" május 30-án. A rendezvény délelőtt 10.30-kor kezdődik a 2009 óta műsoron levő Süsü, a sárkány című produkcióval. A legendás zenés bábshow már túl van a száznegyvenedik előadáson is. Az egész napos gyermeknapi program izgalmas kulisszajárást, kosz­tümös fényképezkedési lehetőséget, egy látványos bábkiállítást, valamint kreatív kézműves foglalko­zásokat is magába foglal. (Képarchívum) Még nincs döntés a versenytől visszalépett társulatok részvételéről Két hét múlva kezdődik a POSZT MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. Két hét múlva kezdődik a 15. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT), ám egyelőre még nem született döntés a versenyprogramból visszalépett 3 társulat részvéte­léről - derült ki a találkozót be­harangozó tegnapi budapesti sajtótájékoztatón. Kőhalmi Andrea, a POSZT egyik ügyve­zető igazgatója elmondta, hogy a kérdésről a Pécsi Országos Színházi Fesztivál Közhasznú Nonprofit Kft. szakmai tulajdo­nosai - a Magyar Teátrumi Tár­saság és a Magyar Színházi Tár­saság - között háttéregyezteté­sek zajlanak. Az Örkény István Színház, a STEREO Akt és a Szputnyik Ha­józási Társaság az eredeti zsűri tagjainak kiválasztása körül ki­alakult vita kapcsán döntött úgy, hogy a POSZT verseny­programjába beválogatott elő­adásaikat játszani fogják ugyan Pécsett, de a versenyben nem vesznek részt. Szabó László, a Magyar Teát­rumi Társaság (MTT) titkára ki­emelte: az MTT közgyűlésének az az álláspontja, hogy a POSZT versenyprogramjában azok az előadások vegyenek csak részt, amelyek vállalják a megméret­tetést, a versenyprogramtól visszalépett társulatok egyálta­lán ne mutassák be előadásukat. Ugyanakkor tisztában vannak kisebbségi tulajdonosi szere­pükkel, és azzal, hogy végül a tu­lajdonosok közös döntésén mú­lik majd, mi fog történni a POSZT-on-tette hozzá. Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság (MSZT) el­nöke elmondta: az MSZT ezeket a színházakat ugyanúgy várja a POSZT-ra, mint a többi verseny­be beválogatott előadást, állás­pontjuk szerint a zsűri megnéz­hetné és értékelhetné produkci­óikat, és a színházak aztán el- dönthetnék, hogyan viszonyul­nak a zsűri véleményéhez. Ajúnius 4. és 13. között zajló POSZT versenyprogramjába Balogh Tibor színikritikus, dramaturg és Perényi Balázs drámatanár, rendező váloga­tott be - összesen 235 előadás­ból-14 produkciót. Az Örkény István Színház két előadása és a STEREO Akt, il­letve a Szputnyik Hajózási Tár­saság egy-egy produkciója mel­lett a Nemzeti Színház két elő­adása érkezik Budapestről, öt vidékről (Békéscsaba, Debre­cen, Kaposvár, Miskolc, Szom­bathely) és három határon túli színházból (Újvidék, Magyar- kanizsa, Sepsiszentgyörgyi • Az egyik fiú, Martin Šala- cha és az apát alakító Mar­tin Nahálka a nyitrai elő­adásban (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents