Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-21 / 115. szám, csütörtök
Az állatok szokását, vi . m f .. %■ m --fj •> 4 ä * .4 ? r »*. A tyúk viselkedése v ^** műér ^ *??'%. •r.... jS t i :• A tyúk a legnép- ß* r - * -ggf szerubb és legelterjedtebb baromfi az udvarokban, amely a háziasítás ellenére is sok szokást, viselkedési módot, '' örökletes hajlamot megőrzött a vad életformájából. - 4? 1 »'vi. ■ .4 -W'’ ' 14 I Baromfi 2015. május • www.ujszo.com KERT ÉS UDVARI V iselkedése jól megfigyelhető mozzanatokból áll. Komfortérzetét a tollászkodás, a szárny- és a láb kinyújtása, a szárnycsapkodás és a porfürdőzés jelzi. Jól elviseli az élettér korlátozását. Ha kis csoportban tartják, csökken az agresszióra való készsége. AZ EVÉS HANG ÉS MOZGÁS A kotlós és a csibe közötti kapcsolat a hang és a mozgás alapján alakul ki. A csibe segélyt kérő hangjára a kotlós hívó, kotyogó hanggal válaszol. Az életkor előrehaladásával a kotlós és az ivadék közötti kapcsolat gyengül, majd 10-12 hetes korban befejeződik. A fészekalj elválasztását a kotlós elutasító bánásmódja jelzi, már nem hívogatja vissza a csirkéket. A fészekaljak egyesülése 16-20 hetes kor után következik be. Kialakulnak az új csoportok és a rangsor. Mesterséges körülmények között a csibéket kotlós nélkül nevelik, 34 napos korig elhagyatottsági csipogást hallatnak. Később megkezdődik szétszéledésük, szóródásuk az adott területen. Közben ügyelnek arra, hogy néhány megismert társukat folyamatosan lássák. A természetesen tartott tyúkok mozgási területe három körben figyelhető meg. Az első, belső kör kb. 50 m sugarú, a területet sei kedését az etológia vizsgálja - a tudományág neve a görög ethos szóból származik, ami magyarul szokást, viselkedést jelent. A viselkedéstannak a zoológiában hagyományai vannak, míg a gazdasági állatok etológiája az utóbbi években fejlődik nagy iramban. A tyúkok az etetés kezdeti szakaszában mohón, később lassabban esznek, végül csak csipegetnek, válogatnak. Az evési idő hossza az életkortól és a megvilágítástól is függ - egy alkalommal 10-40 percig tart. Ha a takarmányok között válogathatnak, akkor a búza, a kukorica, az árpa, a rozs és a zab a sorrend. A sós, a savanyú és a keserű ízekre jól reagálnak. A napos csirkék röviddel a kelés után már táplálkoznak, míg a tyúkok rendszerint a reggeli órákban és 17 óra körül esznek. Iváskor a tyúk csőrét a vízbe mártva felszippant egy korty vizet, A miközben felemeli a fejét. Egy ivási szakasz alatt 8-14 kortyot iszik. Könnyen megtanul szelepes itatóból inni. A sok vizet ivó tyúk trágyája lágy, nedvesíti az almot, rontja az istálló levegőjét. A kevesebbet ivó trágyája szárazabb, értékesebb. A tyúk viselkedésének jellegzetes formái Mozgáskor a tyúkok a fejüket kétszer gyorsabban ingatják, mint ahogy váltott lábbal lépnek. Járás közben a farkukat kissé feltartják. Veszély és menekülés esetén felfigyelnek, kotkodácsolnak, körbejárnak, ürítenek, majd megfordulnak, leguggolnak és elrepülnek vagy elfutnak, miközben méltatlankodó hanggal jeleznek. A figyelés a kakas feladata, a tyúkok eledelt keresnek. A kotlós arra ügyel, hogy a fészekről elterelje a figyelmet, \ távolodva körbetekin- \ get, csipeget, felfújja =%. magát. Tollborzoláskor a tyúk és a kakas a nyakát kinyújtja, nyaktollazatát felborzolja, és a testét megrázza - a porfürdőzés végső mozzanata. Kapirgáláskor a tyúk váltott lábbal (jobb, bal) fellazítja a talajt, majd erőteljes mozdulattal ferde irányban hátraszórja. A porfürdőzés is kaparással kezdődik. Vedléskor a fej, nyak, törzs, szárny és a farok tollai hullanak ki. Természetes tartásban a nyár végén, ősszel kezdődik, a napfényes órák rövidülésével. Pihenéskor felszínes és a mély alvási szakaszok váltakoznak. Pihenésre rendszerint a magasabb helyeket választják ki (ülőrudak, alacsony fák ágai). Alváskor a tyúk a fejét a szárnya alá dugja. A porfürdőzés a tisztálkodás része. Ilyenkor a talajt a lábukkal porhanyósra fellazítják. Ülés közben egyik lábukkal a talajt tovább kaparják, és evezőtolla- ik segítségével magukra szórják a földet, homokot. Ezt többször ismétlik jobb és bal oldalra fordulva, néha felállnak, csapkodnak, tollazatukból kirázzák a port, csőrükkel eligazítják a tollaikat. Csőrükkel is tisztálkodnak a tyúkok. Szárnyukat felemelve tolláik tövéből a szennyező anyagot, az ektopa- razitákat és a kilazult tollakat kicsipegetik. A lábaikat is csőrrel tisztítják, míg a fejüket és a csőrtájékot a lábaikkal. A társas tisztogatás is jellemzi őket. A tyúkok többet és ügyesebben tisztogatják magukat, mint a kakasok, s a farktőmirigyek váladékával olajozzák tollaikat. A nyújtózkodás a jó közérzet kifejezése: az egyik lábát hátrafelé nyújtja, miközben azonos oldali szárnyát megemeli. 5-10 napos korban a legtanulékonyabbak. Kitűnő a helyemlékezetük, gyorsan megjegyzik a takarmányhoz vezető utat. A kannibalizmus inkább a nagyüzemi tyúktartásban jelentkezhet - egyik formája a tollcsipkedés és felfalás, a másik a test lágy részeinek (kloáka) kicsípése. A csirkék kannibalizmusát éhségérzet vagy eltérő korú és fejlettségű egyedek közösen tartása okozhatja. A csőrkurtítás csak részben segít, inkább csak a tollcsipkedés ellen véd. A ketrecfáradtság a tojásrakás után 3-4 hónappal fordul elő. Tünetei: bágyadtság, lesoványodás, bénulás. A C-vitamin jó hatású lehet. A viselkedési alaptípusokkal jó tisztában lenni, hogy optimális viszonyt tudjunk kialakítani a tenyésztés és a tartás során a baromfi és a környezete között, s hogy állataink a viselkedési formákat szabadon gyakorolhassák. ismerik, itt biztonságban érzik magukat, itt keresik meg a táplálékukat. A második kör sugara 100 méter, ismerik a búvóhelyeket, ahol elrejtőzhetnek veszély esetén. A harmadik körön túl semmit nem ismernek, veszély esetén pánikszerűen menekülnek. Az intenzív, zárt tartásban a pecsenyecsirkék mozgási területe 3-4 méter. ARANGSOR A csirkék kéthetes korukig az idegen társakat is gond nélkül befogadják. Később az idegen egyedeket addig csipkedik, míg meg nem szokják egymást. A jérce- csibék 10 napos korukban kiharcolják a szociális rangsort, de az érdemi rangsor az ivari érettség eléréskor alakul ki. A rangsor kiharcolása a fiatal kakasok között sokkal kifejezőbb, mint a nőivarúaknái. Ha fiatal kakast teszünk a tyúkok közé, nem alakul ki viadal. Ha fiatal kakasokat helyezünk a jércék közé, akkor a rangsor néhány napon belül kialakul. Ha a kakasok még nem ivarérettek, a jércék néhány napig csipkedik őket. Ha fiatal jércéket viszünk idősebb tyúkokhoz, akkor a jércék közötti korábbi rangsor megmarad. Az idősebb tyúkok a rangsorban a fiatalok elé kerülnek. Ha valamelyik jérce mégis verekedni kezd egy tyúkkal, az idősebb tyúkok közösen megakadályozzák a harcot. A rangsor magasabb fokán állók korábban válnak ivaréretté, előnyben vannak az etetéskor, itatáskor és a tojófészekben. Gáspár Julianna állattenyésztő mérnök
