Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-16 / 111. szám, szombat
1851-ben Anglia szervezett elsőként világkiállítást, a Hyde Parkban üvegből és acélból megépített Kristálypalota adott neki otthont (Fotó: studyblue.com) Az 1967-es montreali eseményt Expo'67 néven rendezték meg, azóta Expo a világkiállítások hivatalos neve Venezuelai kaland 17. oldal 2015. május 16., szombat, 9. évfolyam, 20. szám A világkiállítások történetéről Május 1-jén nyílt meg és október 31-ig tart a milánói világkiállítás, melynek mottója: „Táplálni a világot, energiát adni az életnek”. M űvészeti alkotások alkalmankénti közszemlére tétele a 17. századi Franciaországban kezdődött el, a neves kiállítóhely, a párizsi Szalon a 18. századtól, 1787-től tartott rendszeresen a nagyközönség számára is megtekinthető művészeti tárlatokat. 1789-ben már az ipar és mezőgazdaság újdonságainak megismertetésére is országos seregszemlét szerveztek Párizsban. Az országos kiállítások közül a legnagyobb, az 1844. évi Francia Ipari Kiállítás mintájára egyre több európai országban rendeztek gazdasági bemutatókat. 1851-ben Anglia szervezett elsőként világkiállítást, hogy az érdeklődők elé tárja a brit birodalom eredményeit, „mindazt, amit az emberiség teremteni és termelni tud, legyen az nyersanyag, gép, használati cikk, találmány vagy alkotás”. A Nagy Kiállítás (The Great Exhibition on the Works of Industry of all Nations) 1851. május 1-jén Viktória királynő beszédével nyitotta meg kapuit Londonban. A kiállítást a királynő férje, Albert herceg kezdeményezte, és a Hydé Parkban üvegből és acélból megépített Kristálypalota adott neki otthont. Az öt és fél hónapig nyitva tartó, pénzügyileg is nyereséges seregszemlét, melyen 28 ország (14 ezer kiállító és háromezer magán- személy) mutatkozott be, hatmilliónál több látogató tekintette meg. A Magyarország által kiállított lepkés-virágos mintájú herendi étkészletet a királynő is megrendelte, a Viktória-minta ma is az egyik legismertebb és legkedveltebb herendi motívum. Az angliai világkiállítás sikerén felbuzdulva egyre több ország vállalkozott nagyszabású nemzetközi kiállítások megtartására, melyeket saját elképzeléseik és szabályaik szerint bonyolítottak le. A minőség fenntartása és a szervezettség biztosítása érdekében szükségessé vált az egységes szabályozás. 1928-ban írták alá a nemzetközi kiállításokról szóló egyezményt (Convention on International Exhibitions), irányító és koordináló testületként pedig létrehozták a Nemzetközi Kiállítási Irodát (BIE), amelynek jelenleg 168 ország a tagja. A párizsi székhelyű szervezet küldöttgyűlése választja ki a világkiállítások —sy nyertes pályázatait, Milánó - 2008-ban kapta meg az expo rendezési jogát. 1995 óta öt- ^ évenként rendezik meg ezeket a seregszemléket, az idei miiá- 'x'v nói világkiállítás a 2010-es Jobb '' város - jobb élet mottójú sanghaji expót követi. A világkiállítások történetében az 1851 és 1938 közötti időszakot az iparosodás, a tudományos és technikai újdonságok bemutatása jellemezte. Az 1939-1987 közötti években ezek mellé felsorakoztak a kulturális és társadalmi témák, valamint az emberiség jövőjével kapcsolatos kérdések. 1988 óta a nemzeti sajátosságok bemutatása került előtérbe. A világkiállítások fő látA Viktória-minta ma is az egyik legismertebb és legkedveltebb herendi motívum ványosságai napjainkban a részt vevő országok által felállított és berendezett nemzeti pavilonok, az országimázs alakítása érdekében horribilis összegeket fordítanak építészeti és művészeti megformálásukra. A mai expók a három korszak legjobb hagyományait ötvözik: kitűnő bemutatkozási lehetőséget biztosítanak az új találmányoknak, segítik a kulturális cserét, társadalmi és környezeti problémákat járnak körül, reklámoznak egy-egy várost, térséget, illetve nemzetet. Az expótörténeti érdekességek sorában megemlí- \ tendő, hogy az 1855. évi párizsi világki- i állításon jelentek A . meg először a reprezentatív nemzeti pavilonok. Az első, évfordulóhoz kötődő világkiállítás az Egyesült Államok függetlenségének 100. évfordulóján megrendezett, 1876- os philadelphiai kiállítás volt. Az Í967-es montreali eseményt Expo’67 néven rendezték meg, azóta Expo a világkiállítások hivatalos neve. A kabalafigura használatát a Seymore D. Fair nevű pelikán alakjában az 1984-es louisianai világkiállításon vezették be. A világkiállítások épületeinek egy részét általában lebontják, vagy új funkciót kapnak, de az 1889-es párizsi világkiállításra felépített Eiffel-torony ma is a francia főváros jelképe, miként az 1958-as brüsszeli világkiállításra készített Atomium is. A világkiállítások történetének legdrágább, legtöbb ország (192) részvételével megrendezett és legtöbb (73 millió) látogatót vonzó kiállítása a legutóbbi, 2010-es sanghaji expo volt, amelyet az addig legnagyobb, 5,28 négyzetkilométernyi területen rendeztek meg. A kisebb léptékű, 145 ország képviseletével megrendezett mostani milánói eseményre 20 millió látogatót várnak. (MTI) ▲ Expo 2015: A világkiállítás látogatói az Élet fája nevű installáció körül pihennek ◄ Expo 2015: Turisták tükörben a Milánó szalonjának is nevezett II. Viktor Emánuel Galériában látható kiállításon (TASR/AP-felvételek)
