Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-16 / 111. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 16. Közélet-hirdetés 3 Kormányzati öntömjénezés: olyan dolgokkal is dicsekedett, ami nem az ő érdeme, sok esetben pedig csúsztatott a miniszterelnök Fico minden harmadik állítása valótlan volt Robert Fico április elején értékelte kormánya első három évét, amelynek során 100 intézkedést emelt ki. A demagog.sk nevű portál szerint szinte minden harmadik felsorolt érv hibás vagy hamis volt. LAJOS P. JÁNOS Egy hónappal ezelőtt Robert Fico megdicsérte kormányát az első három évben végzett munkáért. Ezt 100 pozitív intézkedéssel igazolta. „Megszüntették Szlovákia ellen a túlzottdefícit- eljárást, és az Európai Bizottság az országot az eurozóna négy, legfelelősségteljesebb költség- vetésű országait tömörítő elit csoportjába sorolta” - jelentette ki például a kormányfő. A demagog.sk, politikusok kijelentései értékelő internetes portál szerint azonban ez nem igaz. Ugyan valóban leállította Szlovákiával szemben a bizottság a túlzottdeficit-eljárást, de nem sorolta be az országot a négy legalacsonyabb hiánnyal rendelkező ország közé. „Történelmi” minimálbér-emelés Hasonló állításból, amikor a kormányfő igazolhatóan nem mondott igazat, még hetet talált a demagog.sk. Ilyen például a minimálbérről szóló állítása. ,A minimálbér történelmi mértékben emelkedett, a 327 eurós 2012-es szintről 380 eu- róra nőtt 2015-re” - ismételte el többször is Fico. Ennél azonban két alkalommal is nagyobb mértékben nőtt a minimálbér. Ez 53 eurós, illetve 16,2 százalékos emelkedést jelent. Nagyobb növekedést mutat azonban a minimálbér a második Dzurinda-kormány idején 2002 és 2005 között: akkor 54 euróval emelkedett, ami azonban akkor - mivel a minimálbér még jóval alacsonyabb volt - 47 százalékos emelkedést jelentett. De Fico arra már igazán emlékezhetett volna, hogy a 2006-2009 közötti időszakban, tehát az ő első kormánya idején is jóval nagyobb volt az emelkedés: 113 euróval lett magasabb a bér alsó határa, ami akkor 62 százalékos emelkedést jelentett. Lakástámogatások Nem mondott igazat Fico az állami lakástámogatással kapcsolatban sem. Az elemzés két állítását cáfolja. Az egyik szerint 2015-ben 118 millió euróval nő az alap költségvetése, amelyből 25 ezer lakóépület újítható fel. Ezzel szemben az alap költség- vetése 103,5 millió euróval nő - ez is uniós forrásból - a maradék 14,5 millió az előző évekből származó maradék. Az állami lakásalap jelentése szerint az összegből nem 25 ezer, hanem csak 22 ezer lakóegység vagyis lakás felújítása lehetséges, tehát az alap nem is lakóépületekről beszél, hanem csak lakásokról. Ez lényeges különbség, hiszen egy panelházban több tucat lakás van. A másik állítás ehhez képest csak egy „apróbb” tévedést tartalmaz: Fico azt állította, hogy 2014-ben évközi szinten 70%- kal több pénz jutott lakásépítésre, vagyis mintegy 38 millió euró, ami a legtöbb 2007 óta. Elég lett volna elővennie a saját első kormánya idejére vonatkozó adatokat, és láthatta volna, hogy 2008-ban 47 milliót, 2009-ben pedig 57 milliót fordítottak erre a célra. Nincs teljesen tisztában a kormányfő a törvényalkotás folyamatával sem. Április közepén kijelentette, hogy „a parlament elfogadta az egyik legnagyobb jogi reformot Szlovákia létrejötte óta - a polgári peres eljárás új szabályozását, amely megteremti a feltételeit a hatékonyabb, gyorsabb Részben igazat mond (Jozef Jakubčo felvétele) és igazságosabb bírósági eljárásoknak”. A probléma ezzel csak az, hogy a vonatkozó jogszabályokat jelenleg tárgyalja a parlament, és várhatóan 2016 januárjában lépnek majd életbe. Csúsztatások Fico állításai közt 12 félrevezetőt is talált a demagog.sk. Ilyen például az, hogy a „közkiadások konszolidációja a választási ígéretekkel összhangban történt. Nem az alacsony és középjövedelemmel rendelkező réteget terheltük meg, hanem a bankokat, monopóliumokat, a cégeket és az átlag feletti bevétellel rendelkezőket.” Ezzel szemben az látszik, hogy a kormány az adók és a járulékok növeléséből szerezte a legtöbb forrást. Habár igyekezett elkerülni az alacsony jövedelmű rétegek megadóztatását sok esetben ez nem sikerült. Megakadályozta például az áfa csökkentését. Bevezette a járulékfizetést a megbízási szerződések alapján dolgozók esetében, ami szintén érinti az alacsony jövedelmű rétegeket. Hasonlóan félrevezető az offshore cégek köz- beszerzésekből való kitiltásával való dicsekvés. Ugyan tavaly decemberben elfogadott a parA kormány 3 éve 70 igaz + 8 hamis .-y, + 12 félrevezető + 10 ellenőrizhetetlen 100 intézkedés • Forrás: demagog.sk lament egy jogszabályt, ami ezt elrendeli, de a Trancparency International szerint egy fogatlan, betarthatatlan jogszabály született, aminek a módosítását az ugyanakkor elfogadott parlamenti határozat is kilátásba helyezte. A törvényt jelenleg is tárgyalja a parlament, kérdéses, hogy a módosítás hoz-e majd érdemijavulást. Ellenőrizhetetlen Fico tíz kijelentésének igazságtartalma ellenőrizhetetlen a demagog.sk szerint. Ezek közé tartozik például, hogy 13 ezer új munkahelyet hozott létre a kormány, amelyek hosszú távon is fennmaradnak. Ugyancsak ellenőrizhetetlen a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára vonatkozó állítás. Szakértők szerint a rendszer első, állami pillére reformra szorul, mert hosszú tá- vonfenntarthatatlan. (lpj) FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS KONKRÉT LÉPÉSEKKEL A KISEBBSÉGI OKTATÁSÉRT Érsek Árpád A kisebbségi oktatás területén nincs helye a mellébeszélésnek és a poli- tizálgatásnak. A Híd oktatásügyi szakértői szerint az őszinte helyzetfelmérésben és a politikai érdekek helyett a tanulók, a szülök, és az iskoláknak otthont adó közösségek érdekeit figyelembe vevő hozzáállásban van a siker kulcsa. „Az elmúlt években sajnos, a legrosszabb mečiari időket idézve, ismét a kisebbségi iskolák hálózatának fennmaradásáért kell aggódnunk. A politika ismét betör a kisebbségi közösségek életébe, és az helyett, hogy végre lépéseket tennénk egy hatékony és jó minőségű anyanyelvi oktatás megteremtéséért a hátralé- pések ellen kell küzdenünk. Számos kezdeményezés a politikai haszon- szerzést tűzi ki célul, nem pedig az iskolarendszer valódi reformját. Mindeközben az intézményrendszer hiányos, a magyar oktatásügy nincs jelen mindenhol, ahol magyar gyerekek vannak; a magyar tanítási nyelvű oktatás helyzete tisztázatlan. Ebből pedig szükségszerűen az következik, hogy szülei aggodalmai miatt számos magyar anyanyelvű gyerek jár szlovák iskolába, és közülük végül nagyon sokat a szlovákiai magyar közösség véglegesen elveszít,” vázolta helyzetértékelését Érsek Árpád, a Híd parlamenti képviselője. Bár a helyzet nem könnyű, léteznek utak a szlovákiai magyar iskolaügy helyzetének javítására. Elsősorban azt kellene megérteni, hogy a szülő számára olyan minőséget kell garantálni, amely mellett a magyar iskola kiválasztása nem kockázat, hanem természetes és kívánatos. Prékop Mária, a Híd oktatásügyi szakértője szerint Európában a kisebbségi iskolák ott tudnak igazán hatékonyan működni, ahol minőségük meghaladja a többi intézményét. „Egy olyan iskolában kell gondolkodnunk, amely megfelel a 21. század követelményeinek. Egy nyitott, befogadó iskolában, amely az eredményesség jegyében nemcsak a lexikális tudásfelhalmozást tűzi ki céljául, hanem a tanulók képességeinek fejlesztését is. Nem új intézmények kellenek, hanem a már létező és rendelkezésre álló intézményrendszert kellene továbbfejleszteni. Sorolni lehetne azokat a területeket, ahol tenni kellene: a szlovákoktatás módszertanától a szakképzés reformján át a kisiskolák fenntarthatóságának biztosításáig. A Polgári Vízió ezen területek mindegyikén lépések sorát javasolja a helyzet javítására, legyen szó a szlovák nyelv idegen nyelvként való oktatásától a tankönyvpiac liberalizálásán át a versenyképes szakképzés kialakításáig és a minőség-ellenőrzés megreformálásáig. A tét nem kicsi, hiszen egy jó minőségű szlovákiai magyar közoktatás a településeink jövőjének és végső soron az itteni magyar közösség megmaradásának záloga,” tette hozzá Prékop. A Híd párt Polgári Víziója egyebek mellett oktatási önkormányzatiságot vázol fel a szlovákiai magyar (és ru„A nemzetközi gazdasági versenyben csak azok az államok lehetnek sikeresek, amelyek az oktatásügyet kiemelt befektetésként kezelik.” Polgári Vízió szín) kisebbségek számára. A dokumentum egyértelművé teszi: a szülők részéről jelenleg is érezhető hatékonysági nyomás és a létszámproblémák mellett egyedül az autonóm oktatásügy létrejöttével biztosítható rendszerszinten az intézményi hálózat fennmaradása, valamint a szükséges szakmai kompetenciák létrehozása. Egy önkormányzó magyar iskolaügy levenné a terhet az állam válláról és lehetővé tenné az oktatás jobb minőségének garantálását. „Teljesen egyértelmű, hogy a kisebbségi oktatás helyzetét - csak úgy, mint a kisebbségi kultúrák helyzetét - egyszer s mindenkorra egy önálló és mindenre kiterjedő törvénynyel kellene szabályozni. A szlovák állam a mai napig adós a lakossága csaknem ötödét kitevő etnikai és nemzeti kisebbségek életét alapjaiban érintő, a kisebbségek jogállását szabályozó törvény megalkotásával. Nagyon bízom benne, hogy 2016 után Szlovákiának olyan kormánya lesz, amely felvállalja ezt a kezdeményezést, és amely egyszer s mindenkorra megoldja a kisebbségi jogok szabályozatlanságának problémáját. A Radičová-kormány rövid hónapjaiban nehéz, de konstruktív egyeztetési folyamatok során sikerült Prékop Mária előrelépnünk a kisebbségi jogok széles spektrumában. Ismét kormányra kerülve újult erővel folytatnánk ezeket a kezdeményezéseket, amelyek potenciális partnereink számára immár világosan olvashatóak és meg- érthetőek a Polgári Vízió oktatáspolitikai részének lapjain. Víziónkban több tucat olyan kezdeményezés van, amely előrelépést jelentene úgy az oktatásügy, mint a kisebbségi jogok terén. Erre, azaz egy kivitelezhető stratégiára és konkrét lépések sorára van szükség a kisebbségi oktatás helyzetének stabilizálásához,” zárta Érsek Árpád, a Híd parlamenti képviselője. www.polgarivizio.sk (B MOST-HID POLGÁRI PÁRT - OBČIANSKA STRANA RE150126
