Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)

2015-05-14 / 109. szám, csütörtök

4 Régió ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 14. www.ujszo.com AJANLO Május 14. (csütörtök) Balóny - 9.15: A papucs­szaggató királykisasszonyok- rendhagyó drámapedagó­giai foglalkozás az óvodá­ban. (ú) Kulcsod - 10.15: A csillagszemű juhász - rend­hagyó drámapedagógiai fog­lalkozás az óvodában, (ú) Érsekújvár - 17.00: Tong Wenmin & Juhász Rokko performansz - Tran- sart Communication 2015 projectje a Zmeták Ernő Ga­lériában. (száz) Felsőszeli - 12.30: Cir­kusz Folklórikusz - a Kuttyomfitty Társulat új műsora a kultúrházban. (ú) Február 15. (Péntek) Csallóközcsütörtök 15.30: Cirkusz Folklórikusz- a Kuttyomfitty Társulat új műsora a kultúrházban. (ú) Szádudvamok - 9.00: A farkas és a kecskegidák - rendhagyó drámapedagógiai foglalkozás az óvodában, (ú) Szilice - 11.00: Hófehér­ke - drámapedagógiai fog­lalkozás az óvodában, (ú) Tonkháza - 9.00: A csillagszemű juhász - rend­hagyó drámapedagógiai fog­lalkozás az óvodában, (ú) Komárom -19.00: Kovács Kati koncertje a városi műve­lődésiközpontban. (vkm) Galánta - 12.00: 20. Pop Aréna könnyűzenei verseny a kultúrház bábtermében, (va) Pozsony-18.00: Dunajsz- ky Géza Titkok nyomában című könyvének bemutatója az MKP székházában, (va) Komárom - 17.00: John és Jacqueline Kennedy - Egy ikonikus pár és hatásuk a vi­lágra című kiállítás megnyi­tója a Limes Galériában. Megnyitja Egri Attila, a tárlat kurátora, házigazda Farkas Veronika művészettörté­nész. A kiállítás június 7-ig látható, (vkm) Május 16. (szombat) Dél-Komárom - 18.00: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem növendékeinek dal­estje az Egressy Béni Művé­szeti Iskola hangversenyter­mében. Műsoron Schumann, Bellini, Berg, Dvofák, Händel és Gounod művei, (v) HELYREIGAZÍTÁS Lapunk keddi számában, a Pályázhatnak Pozsony megye óvodái című cikkben pontatlanul közöltük a rétéi óvodával kapcsolatos információkat. Az óvodát 80 000 eurós ráfordí­tással bővítették hatvanfősre. Ehhez 5000 euróval járult hozzá Pozsony megye önkormányzata. A cikk írásakor a Po­zsony megye által nyújtott információkból indultunk ki. Az érintettek elnézését kérjük, (jéem) 13 200 eurót akar a megye az ügyelet működtetéséhez - elnapolták a rendelőintézet ügyét Nem engedtek a nyomásának a párkányi képviselők Bizonytalan az egészségügyi ügyelet jövője (A szerző felvétele Párkány. Nyitra megye, a párkányi rendelőintézet fenntartója 13 200 eurót követel a várostól az orvosi ügyelet működtetéséhez. GULYÁS ZSUZSANNA A megye legutóbbi közgyű­lésén jóváhagyták Helena Bo- hátová (Smer) azon javaslatát, hogy csak akkor utalják át a párkányi ügyelet működéséhez szükséges támogatást, ha a vá­ros is hozzájárul annak működéséhez. A határozatról az önkormányzat legutóbbi ülésén Eugen Szabó polgár- mester tájékoztatta a képvise­lőket. A képviselők meghallgat­ták Czékus András, a párkányi rendelőintézet gazdasági igaz­gatójának beszámolóját is az ügyelet eddigi és tervezett működtetésével kapcsolatban, a döntést azonban későbbre halasztották. Azzal bízták meg a polgármestert, hogy ne csak a megyével, hanem a környező településekkel is tárgyaljon. A legközelebbi kórház ötven kilométerre van A párkányi orvosi ügyelet nemcsak a város, hanem a ré­gió szempontjából is fontos. Párkánytól a legközelebbi kór­ház is ötven kilométerre fek­szik. Az ügyelet a régió lakosa­inak legkevesebb ötven kilo­métert kellene utazniuk ahhoz, hogy elsősegélyt kapjanak. Az ügyelet a párkányi rendelőin­tézetben működik, 2014-ig ki­egyenlített volt a gazdasági mérlege. 2014 nyarán azonban nyolc orvos úgy döntött, egy magán-rendelőintézetben praktizál tovább. Ez felborítot­ta a megye által fenntartott rendelőintézet költségvetését és veszélybe sodorta az ügyelet működtetését. A megye leg­utóbbi közgyűlésén ezért Hu- gyivár Imre (MKP), az egész­ségügyi bizottság elnöke javas­latot nyújtott be azt indítvá­nyozva, a megye 36 900 euró­val emelje meg a rendelőinté­zet költségvetését. „Erre az összegre az egészségügyi ügye­let megszokott színvonalának megtartásához van szükség” - hangzott el az indoklásban. A megyei képviselők azonban Helena Bohátová módosító in­dítványát szavazták meg, amelynek értelmében a megye csak akkor ítéli oda az ügyelet fenntartásához szükséges pénz kétharmadát, ha a város is be­száll a költségekbe, és 13 200 eurót utal át erre a célra. Könyvelési előírások és gazdasági szabályok „Ha valaki hosszú ideig kép­viselő, sok mindenre emlék­szik. Ezt a javaslatot hallva szinte azonnal eszembe jutott egy korábbi eset, amikor a me­gye elutasította a város pénzét azzal, hogy nem tudja elköny­velni. Ez néhány éve, egy pro­jekt kapcsán - amelynek szlo­vákiai partnere a párkányi ren­delőintézet, magyarországi partnere az esztergomi kórház volt - történt. A megyének, mint a rendelőintézet fenntar­tójának 5 százalékos önrésszel kellett volna támogatnia a kez­deményezést, amely számtalan előnnyel járt volna a betegellá­tás területén. Párkány gyorsí­tott eljárásban átvállalta a me­gyétől ezt terhet, és 30 ezer eu­rót szavazott meg erre a célra. A megye viszont elutasította ezt a pénzt azzal az indokkal, hogy nem tudja elkönyvelni. A projekt meghiúsult. Ezért a je­lenlegi követelés kapcsán leg­inkább azt furcsállom, mennyit változott a világ anélkül, hogy a könyvelési előírások és gaz­dasági szabályok változtak volna” - mondta Csepregi Zol­tán (független) képviselő. A meghiúsult projektről szóló be­számolóját Fekete László (MKP) képviselő is megerősí­tette. „Azt az indoklást, hogy nincs pénz a párkányi ügyelet fenntartására, elfogadnám, azt viszont, hogy a megye csak ak­kor támogatja az ügyeletet, ha a város is beszáll a fenntartási költségekbe, erkölcstelennek, botrányosnak és embertelen­nek tartom” - jegyezte meg Kornélia Slabáková alpolgár­mester. Darabszámra mérik az eredményességet? Szalatnyai Gábor (függet­len) képviselő a rendelőintézet igazgatójának beszámolója után azt kifogásolta, hogy az ügyelet eredményességét csu­pán a páciensek számában mé­rik. Czékus András elmondta: a 16-tól 7 óráig működő orvosi ügyeletet Párkányban naponta átlagosan 8-9 felnőtt és 4-5 gyerek keresi fel. „Egy általá­nos orvos, egy gyermekorvos, egy nővér és egy mentős van szolgálatban. 22 és 7 óra között az ügyeletre átlagosan egy fel­nőtt érkezik. Gyereket még rit­kábban hoznak. A biztosítók viszont az elvégzett beavatko­zások alapján fizetnek. Az ügyelet jövőjével kapcsolatban három lehetőség körvonalazó­dik. Az egyik, hogy az orvosok távozása miatti bevételkiesést megemelt támogatással pótolja a fenntartó - ezzel biztosítva az ügyelet további zavartalan működését. A másik, hogy kor­látozzuk ezt a szolgáltatást oly módon, hogy csak 22 óráig lesz gyermekorvosi ügyelet és mi­nimalizáljuk a mentő használa­tát. Ez csak ideiglenes megol­dásként jöhet számításba, hosszú távon további megszo­rításokra lenne szükség. A harmadik lehetőség - amivel egyelőre nem szeretnék foglal­kozni, mert szélsőséges megol­dás lenne - az ügyelet teljes megszüntetése” - derült ki Czékus András beszámolójá­ból. A projekt célja az idegenforgalom fejlesztése, bemutatják a régió múltját és jellegzetességeit, lógónak a Csallóközben gyakori tavirózsát választották Kukkónia - a Csallóköz védjegye BARTALOS ÉVA Világi leszögezte, az itt élő közösség a Kukkónia motorja (A szerző felvétele) Dunaszerdahely. Attraktív idegenforgalmi régióvá változ­tatnák a Csallóközt a Kukkónia projekttel. Kedden konferenci­át tartottak a programról, tájé­koztatták a régió polgármeste­reit és szervezeteit. A Kukkónia a Csallóköz márkaneve. A név alatt egyesí­tik a régió természeti adottsá­gait, a történelmet, a hagyo­mányokat és a gasztronómiát - azokat a dolgokat, amik felkel­tik a turisták érdeklődését. A tevékenység fő célja a régiófej­lesztés, közösségi rendezvé­nyek szervezése, a már elfele­dett szakmák újraélesztése és a közös márkanév építése. „Az idegenforgalomban fontos a marketing. Célunk, hogy ha egy pozsonyi gyerektől meg­kérdezik a szülei, hogy hova menjünk hétvégén, Ausztriába, vagy a Csallóközbe, a gyerek azt felelje, hogy menjünk Kuk- kóniába, mert ott jól érezzük magunkat” - mondta Világi Oszkár, a Kukkónia projekt fő kezdeményezője és támogató­ja. A tavaly megalapított Kuk- kónia Polgári Társulás kömye- zetszépítő versenyt szervezett és elindult a projekt weboldala. Világi hangsúlyozta, a tervek megvalósításához szükség van a közösségre. „Mindig az itt élő emberek lesznek a projekt motorjai” - nyilatkozott Világi Oszkár. Michal Kuzma márkamene­dzser rámutatott a történelem és a hagyományok fontosságá­ra, elmondta, ma szinte lehe­tetlen márka nélkül propagálni valamit. A menedzser bemutat­ta a Kukkónia lógóját. A lilás árnyalatokkal színezett taviró­zsa jellemző a Csallóköz lápos- mocsaras vidékeire. ,A taviró­zsa a tisztaság, a szépség és a különlegesség jelképe” - közöl­te Kuzma. Az élelmiszereken megtalálható Kukkónia márka­jegy garanciát jelent arra, hogy a termék helyben ké­szült, megfelel a regionális termékekre vonatkozó feltéte­leknek és nem tartalmaz ké­miai adalékanyagokat. A kö­zös márkajeggyel segítenék a helyi termelőket. A Kukkónia lógója látható a DAC játékosa­inak mezén. A projekt kereté­ben különböző fejlesztéseket terveznek, például kerékpár­utak építését, mobilapplikáci­ók elindítását, közös kulturális rendezvényeket, kiadványok megjelentetését. Csallóköz - Kukkónia Kukkónia a Csallóköz tréfás megnevezése. A név a tatárjárás idejéből származik, a történet szerint egy legény meg akarta lesni, hogy elvonult-e már a tatár, de a tatár lovasok úgy megijesztették, hogy visszatérve a rejtekhelyre csak „kukk”- ozott. Egy másik elmélet szerint az itt őshonos vöröshasú unka „kuk-kó” hangját utánozva jeleztek egymásnak a rej­tőzködő emberek, (béva)

Next

/
Thumbnails
Contents