Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-04 / 101. szám, hétfő
4 Vélemény És háttér ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 4. www.ujszo.com KOMMENTAR Alkotmánysértő fülelés KOCUR LÁSZLÓ Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes az elektronikus kommunikációról szóló jogszabály. Elfogadása idején a telekommunikációs cégek is tiltakoztak ellene. Ők az emberijogokat nem annyira féltették, az bökte a csőrüket, hogy a törvény betartása tetemes többletköltséget ró rájuk. Arra kötelezte ugyanis a telekommunikációs cégeket, hogy az elektronikus kommunikáció adatait fél évig tárolják. A beszélgetéseket, SMS-eket, e-maileket (állítólag) nem rögzítették, viszont feljegyezték a kommunikációhoz alkalmazott berendezések egyedi azonosítóit, a hívás időtartamát stb. A taláros testület szerint az állam bírói beleegyezés nélkül, „alanyi jogon” nem figyelheti meg a polgárok kommunikációját. A „kommunikáció megfigyelése” csaknem az emberiség történetével egyidős. Az vitatható, hogy a kémkedés hányadik az ősi mesterségek sorában, de ha nem is dobogós, az első ötben mindenképp ott lehet. Adatokat gyűjteni a 19. századig jobbára személyes jelenlétet feltételezett. Az elektronikus kommunikáció megfigyeléséről - a maihoz képest nyilván kőkorszakinak tűnő eszközökkel - a távírók, a telefonközpontok és a rádiókommunikáció elterjedése óta beszélhetünk. Ám - ha végigtekintünk a hírszerzés történetén - a velencei reneszánsz paloták függönyei mögötti hallgatózásnak, és a fekete bakelittelefonokon zajló beszélgetésbe egy többletbanándugón keresztüli belehallgatásnak egyaránt jellemzője, hogy célzottan történt. Csak a számítógépes és mobilkommunikáció elterjedése nyitotta mega lehetőséget az „átalányban” történő adatrögzítéshez. A klasszikus telefonkommunikáció teljes rögzítése az analóg telefonközpontok idején sem lett volna lehetséges, a digitális központok által megsokszorozott volumenű beszélgetésekhez meg aztán már tényleg nem lett volna elegendő orsós magnószalagja az elvtársaknak. De még ha lett is volna, az adatok kiértékelését nem tudták volna megvalósítani, a korabeli technika ugyanis az összes felvétel meghallgatását feltételezte volna, ami kivitelezhetetlen. A szerverparkok, hang- és szövegelemző szoftverek korában a műszaki korlátok elhárultak. Fentebb a szerző az elvtársakra utalt, a lehallgatásnak, megfigyelésnek ugyanis tájainkon még legalább egy-két generációig negatív konnotációja lesz, azt ugyanis térségünkben az állam saját polgárai ellen használta. A lehallgatás, megfigyelés azonban nem szükségképpen rossz, ha azadatokfelhasználásanemzetvédelmijelleggel,a„közjó” érdekében történik, ez a mondat azonban a szlovák titkos- szolgálati közegben értelmezhetetlen, így az adatok „rossz kezekbe” kerülésének gondolatát, vagy azok üzleti célú fel- használását nem is gondoljuk tovább a jelen írás keretei közt. Az Alkotmánybíróság határozata lehet, hogy néhány jogvédőt megörvendeztet, de ezzel együtt is leginkább idejétmúltnak nevezhető. Részben mert a külföldi, adatgyűjtést végző szakszolgálatokat a szlovákiai határozat nem kötelezi semmire, és a szakmában SIGINT (Signal Intelligence) néven ismert adatgyűjtés oroszlánrészét eddig is ők végezték, nem a Vajnorská utcai intézmény. Másrészt pedig, amikor a rendőrségnél és a titkosszolgálatoknál sokkal kisebb állami ellenőrzés alá eső, az adatainkkal fogalmunk sincs, hogyan sáfárkodó magáncégek javára önként mondunk le a teljes magánszféránkról (és ez itt most nem költői túlzás), akkor tökéletesen anakronisztikus elborzadni azon, hogy egy titkosszolga engedély nélkül megtudhatja, mikor küldtünk SMS-t az anyánknak anyák napján. íme egy gyakorlati példa: fiókok keresése az eszközön, saját névjegykártya olvasása, saját névjegyek olvasása, hozzávetőleges (hálózatalapú) tartózkodási hely, pontos (GPS- és hálózatalapú) tartózkodási hely, szöveges üzenetek (MMS vagy SMS) fogadása, küldése, szerkesztése, telefonszámok közvetlen hívása, hívásnapló beolvasása, USB-tár tartalmának olvasása, USB- háttértár törlése/módosítása, fotók és videók készítése, hang rögzítése, wifi kapcsolatok megtekintése, telefonállapot és azonosító olvasása, adatok fogadása az internetről, fájlok letöltése értesítés nélkül, szinkronizálási beállítások olvasása, hálózati kapcsolatok megtekintése, parancsikonok telepítése, rezgés szabályozása, futtatás indításkor, hangbeállítások módosítása, megjelenítés más alkalmazások felett, teljes hálózati hozzáférés, hálózati csatlakoztathatóság módosítása, akkumulátorstatisztikák beolvasása, ragadós üzenet küldése, készülék alvó üzemmódjának megakadályozása, Google-szolgáltatások konfigurációjának beolvasása. Az ilyen aprólékos szintű megfigyelésbe 500 000 000 ember egyezett bele világszerte önként. Ha nem ismerősek a fentebb leírtak, akkor valószínűleg ön is azok közé tartozik, akik úgy fogadták el a Facebook Messenger felhasználási feltételeit, hogy előtte nem olvasták el. Ehhez képest Lorenc elvtárs banándugós, orsós magnós legényei ministránsgyerekek voltak. Elektronikus adatbiztonságról az átlagemberek szintjén napjainkban, alkotmánybírósági határozatoktól függetlenül gyakorlatilag nem beszélhetünk. JEGYZET Zacskók a szélben VERES ISTVÁN Nem is értem, miért nem vette még fel egyik ország sem a hivatalos címerébe a nejlonzacskót. Korunkjellemző termékéről van szó, amely itt, Közép-Eu- rópában is nagyon gyakori. Ráadásul vadon élő állománya is egyre szaporodik, a természetben is egyre többször találkozunk vele, holott egész évben büntetlenül vadászható. Az elmúlt években az Európai Unió állítólag harcot hirdetett a nejlonzacskók és igelit- szatyrok ellen. Ennek egyik hozadéka, hogy 2013-tól nálunk sem osztogatják ingyen a szatyrokat a Tescóban és a többi áruházban, hanem 5 centért lehet megvenni darabját. Egy év alatt 75 százalékkal csökkent a vásárlók szatyorfogyasztása, közölte a Tesco, hozzátéve, hogy nagy sikernek tartja az eredményit. Persze mi sem természetesebb, hisz manapság már mindenkinek minden siker. Az igelittáskákkal kapcsolatos helyzetben viszont a világ már olyan rég vesztésre áll, hogy sikerről nem igazán beszélhetünk, még akkor sem, ha holnaptól a világ minden boltjában vászontáskára cserélnék a nejlonszatyrokat és kistestvéreiket, szlovákiai magyar kifejezéssel a szilon- zacskókat. Áz említett szatyrok és maradványaik ugyanis már ott vannak az erdőkben, a vizekben, és bizony a légkörben is, egy-egy szemétdomb környékén nagyon sok szilon- zacskót hord a szél. Utóbbiakat egyébként az említett uniós korlátozás a jelek szerint nem is fogja érinteni. Az állatok egy része tápláléknak hiszi őket, és eszik belőlük. A nejlonszatyor és a zacskó a fogyasztói társadalom talán legerősebb élő szimbóluma. Azoké a tevékenységeké, amelyekkel az ember nap mint nap kitörölhetetlen nyomokat hagy a bolygón, úgy, hogy jóformán tudomást sem vesz a következményekről. Hogy a törvényi szabályozás a témában ott tart, ahol, az nemcsak az uniós törvényhozás, hanem az egyes országok törvényhozóinak bizonyítványa is. Hiszen bárki, bármikor bevezethetné, hogy vászonból, vagy más, természetbarát anyagokból készült szatyrokat osztogassanak fillérekért a népnek, olyanokat, amelyekkel másnap, egy hét múlva, meg még jövőre is el lehet menni vásárolni. De ilyen törvényeket valamiért senki sem javasol. Brüsszelben meg majd két év múlva előterjesztenek egy javaslatot, amiről három évig vitázni fognak, hogy tizenöt év múlva életbe léphessen. Mi akkor talán már nem is leszünk. De a szatyrok még itt lesznek. Meg ott... meg amott... Az emberi nejlonzacskó - tanulmány (lubomír Kotrha karikatúrája) Kitalált áldozat, homoszexuális Nyugat - orosz közszolgálati agymosás és dezinformációs kampány Harc a putyini propagandával MTl-HÁTTÉR Az ukrajnai helyzettel kapcsolatos profi orosz dezinformációs kampány kivédésre készülnek a nyugati hatalmak, a júniusi uniós csúcstalálkozónak ez lesz a fő témája. A cél, hogy helyére tegyék a NATO-ról és az Európai Unióról kialakított képet, bebizonyítva, hogy az orosz propagandahazug. „Oroszországban az EU-t homoszexuálisok összeesküvéseként mutatják be. A hidegháború régi mítoszai visszatérőben vannak” - mondta Robert Pszczel moszkvai NATO-szóvi- vő. „A propaganda igen kiterjedt. Az oroszok mintegy 90 százaléka a közszolgálati televíziót nézi, az pedig szüntelenül Oroszországra leselkedő veszélyként írja le a külvilágot” - tette hozzá Pszczel. Elemzők és nyugati vezetők szerint a bonyolult orosz propagandagépezet fontos eleme, hogy kétkedést ébresszen a nyugati mértékadó médiával szemben, sőt az objektív igazság fogalmát is aláaknázza. Áprilisban több orosz televíziós csatorna riportot sugárzott egy fiatal lány haláláról, akivel állítólag a tűzszünetet megsértő ukrán tüzérségi tűz végzett. A BBC oknyomozásba kezdett, de sehol sem bukkant a lány holttestének nyomára, míg végül egy orosz újságíró beismerte, hogy soha nem létezett. Orosz internetes bértollno- kok a közösségi oldalakra Oroszországot kedvező színben feltüntető történeteket tesznek ki, a kijevi hatóságokat pedig fasisztaként, a nyugati vezetőket nevetséges alakokként mutatják be. A modem technikának köszönhetően nincsenek korlátok, és az ilyen történetek könnyen eljutnak az uniós állampolgárokhoz, közöttük a balti államokban élő orosz ajkúakhoz. Ezek az egykori volt szovjet köztársaságok a leggyanakvóbbak Vlagyimir Putyin orosz elnök terveivel kapcsolatban. Például a litván kormány rendzavarásra, agresszív magatartásra való szítás és elfogult értesülések terjesztése miatt betiltotta az orosz RTR Planéta televízió sugárzását Litvániában. Júniusi csúcstalálkozójukon az orosz dezinformációs hadjárattal kapcsolatos akciótervet vitatnak meg az európai vezetők, de egyes megfigyelők attól tartanak, hogy elegendő pénz híján az EU hátrányban marad Moszkvával szemben. „Egy biztos, nem azokat a módszereket fogjuk használni, mint az oroszok. A cél az, hogy alaposabban figyeljük az orosz hírfolyamot, és lehetőség szerint oroszul a lehető leggyorsabban reagáljunk. Nem ellenpropa- gandáról van szó, hanem a tények jobb megvilágításáról” - mondta egy uniós diplomata. Mintául a NATO szolgálhat, a szövetség brüsszeli sajtóközpontjában mintegy húszán figyelik állandóan a híreket. Oana Lungescu NATO-szóvivő elektronikus levelekben, Twitter- üzenetekben és a szövetség honlapján reagál a pontatlan vagy félrevezető orosz hírekre, de az ő tevékenységének is vannak korlátái. „Túl sok időbe és energiába telne minden egyes hazugságra reagálni, így az alapvető mítoszokra és a legnagyobb hazugságokra reagálunk” - mondta a szóvivő. Nick Cull, a Dél-karolinai Egyetem tanára hangsúlyozza, hogy visszafogott hangnemben kell reagálni. „A legrosszabb az lenne, ha a nyugati hatalmak beleesnének ahba a szerepbe, amit az orosz kommunikációs tanácsadók szánnak nekik: az orosz és az ortodox kultúrát és történelmet nem tisztelő, a közös jövő iránt érdektelen oroszgyűlölők szerepébe” - mondta Nick Cull.