Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-13 / 108. szám, szerda
Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 13. Ma szavazhat a parlament a minimálnyugdíjról, kérdés, hogy az ellenzéki javaslatok közül mit fog támogatni a kormánypárti többség Diszkriminálná a Smer a pénztártagokat Pozsony. Júliustól várhatóan emelkednek majd a legkisebb nyugdíjak, ha a nyugdíjas legalább 30 évet ledolgozott. A parlament a minimálnyugdíjról szóló törvényről vitázott tegnap, a szavazás ma várható. LAJOS P. JÁNOS Éles vitát váltott ki a mini- málnyugdíj bevezetéséről szóló törvény. Habár első olvasatban a javaslatot az ellenzék is támogatta, az időközben javasolt kormánypárti változásokat azonban már élesen bírálta, mivel alkotmányellenesnek tartja azokat. 30 év-269,50 euró Az eredeti elképzelés szerint a törvény egyformán vonatkozott volna minden nyugdíjasra, tekintet nélkül, hogy milyen rendszerből vonult nyugdíjba. A javaslat szerint a legalább 30 év szolgálati idővel rendelkező nyugdíjasok járadéka júliustól nem lehetne alacsonyabb 269,50 eurónál, pontosabban a létminimum 136 százalékánál. Ha ennél kisebb a nyugdíjuk, akkor a Szociális Biztosító kiegészíti majd erre az összegre. A minimálnyugdíj a ledolgozott évek száma alapján emelkedik, 39 szolgálati évig évente 2 százalékponttal nő az arány, vagyis aki 39 évet dolgozott le, az a létminimum 154 százalékára számíthat. 45 ledolgozott év esetén a minimális járadék már 340 euróra emelkedne. A pénztártagnak kevesebb Ez azonban a kormány által is támogatott smeres javaslat szerint csak az egypilléres rendszerből nyugdíjba vonulókra vonatkozna teljes mértékben, a magánnyugdíjpénztárak tagjaira már csökkentett mértékben. A márciusban kidolgozott kormánypárti javaslat szerint, amelyet Ján Richter szociális ügyi miniszter is támogat, a minimálnyugdíj összege ugyanolyan elveknek megfelelően csökkenne, ahogyan csökken az első pillérből származó nyugdíj összege a pénztártagok esetében. Vagyis figyelembe veszik, hogy az illető mennyi ideig volt pénztártag, és melyik években, mivel nem minden időszakban volt azonos a második pillérbe elvezetett járulékmértéke. Az első pillér van bajban Az ellenzék szerint ez a módosítás alkotmányellenes, mert különbséget tesz az emberek között annak alapján, hogy milyen rendszerben spóroltak a nyugdíjukra. Az ellenzék több módosító javaslattal is élt. Ivan Švejna egyetért a minimálnyugdíj bevezetésével. „Inkább költsünk erre, mint a karácsonyi nyugdíjra” - jelentette ki a Híd parlamenti képviselője. Ő azt javasolja, hogy ha a pénztártag is jogosult a mi- nimálnyugdíjra, kapja meg a teljes összeget, a 2. pillérben megtakarított vagyonát pedig fizesse be a Szociális Biztosító számlájára. Szerinte ugyanis a minimálnyugdíjnak kellene lennie az első, az állami nyugdíjpillér fő elemének. Úgy véli, hogy a választások után vitát kell kezdeni az első pillérről, mivel az a jelenlegi formájában fenntarthatadan. Jozef Mihál (SaS) szerint az is mutatja a kormány által támogatott elképzelés alkotmányellenességét, hogy míg a szlováki- ai2. pillér tagjait diszkriminálná a jogszabály, addig például ha a hollandiai második pillérben spórolt, akkor jogosult lenne a minimálnyugdíj teljes összegére. Az első pillér fenntarthatat- lanságát hangsúlyozta ő is. ,A Szociális Biztosító tavaly 6,24 milliárd eurót fizetett ki nyugdíjakra, miközben járulékként mindössze 4,08 milliárdot szedett be, a különbséget az állam, és a biztosító többi alapj a állta” - magyarázta Mihál. Érsek Árpád: Miért kellene a másikat bármiről is informálni, ami a mi műhelyünkből jön ki, és ami pozitívan érinti a magyar iskolákat? Politikai, nem a szakmai kérdéseken bukott meg a minimum MÓZES SZABOLCS Pozsony. Biztatóan indult, ám a két párt együttműködésével kapcsolatos pontok miatt megfeneklett a szlovákiai magyar oktatási minimumról szóló tárgyalás. Folytatás egyhamar nem lesz, a Híd és az MKP várhatóan külön-külön fog egyeztetni a szakmai szervezetekkel. Utóbbiak aláírták az MKP által összeállított dokumentumot, amelyhez mások is csatlakozhatnak. Nem megy ez együtt ,A két, szlovákiai magyar érdekeket képviselő párt természetesen képes egyeztetni a Kerekasztal közbenjárása nélkül, teszik ezt május 11-én, hétfőn is” - írta a Híd múlt héten, miután nem tudtak egyezségre jutni a Kerékasztallal. Úgy tűnik, mégsem ilyen problémamentes a viszony a két párt között, szakpolitikai ügyekben sem tudnak közös platformra jutni. A két párt és az oktatási, valamint a társadalmi szervezetek a múlt héten találkoztak, hogy tárgyaljanak a kisebbségi iskolaügyet érintő problémákról. Ezekből több is felgyülemlett az utóbbi időben - kerettanterv, magyarórák száma, kisiskolák bezárása -, a cél egy közös oktatási minimum aláírása lett volna. Az MKP-t A. Szabó László oktatási alelnök és Szigeti László volt miniszter, a Hidat Érsek Árpád képviselő és Prékop Mária rozsnyói iskolaigazgató képviselte. (Illusztrációs felvétel: TASR) Idő kell az áttanulmányozásra Az első problémák már múlt hétfőn megmutatkoztak. Az MKP egy négyoldalas tervezettel érkezett: ezt az összes meghívott akkor látta először. A Híd időt kért az áttanulmányozására, a többiek helyben aláírták. „Rossz volt az egész menete. Kaptunk egy dokumentumot, amit ott kellett volna aláírni” - mondta lapunknak Érsek Árpád. A. Szabó László szerint viszont mindenki tiszteletben tartotta, hogy kértek pár napot az áttanulmányozásra, addig az MKP nem is hozta nyilvánosságra a tervezetet. „Sajnálom, én nyilatkozatot akkor szoktam aláírni, amikor megegyeztünk valamiben” - tette hozzá Érsek, aki szerint először azokról a dolgokról kellett volna beszélni, amiben nincs nézeteltérés a felek között. „Mindenki, aki részt vett már ilyen tárgyaláson, tudja jól, hogy ha nincs egy tervezet, amiből kiindulhatunk, akkor nagyon nehezen jutunk el valamilyen végcélhoz” - fejtette ki lapunk kérdésére A. Szabó, hozzátéve: ugyanígy jártak el 2013 augusztusában, amikor ugyanebben a felállásban az MKP székházában találkoztak - volt egy javaslat, azon módosítottunk, s azt írta alá minden jelenlévő. ,A tervezet az MKP programja, a Híd Polgári Víziója és az SZMPSZ programja alapján készült” - mondta az MKP politikusa. Nem kell a Felvidék Hétfőn volt egy javaslat, a Híd három nappal később küldött egy saját tervezetet. A felvidéki jelzőt szlovákiai magyarra cserélték, az oktatásügy önigazgatása helyett önkormányzatiságot javasoltak. Ezekkel nem volt gondja egyik félnek sem. A szakmai részben lényegi módosítás nem történt, a két fél a politikai jellegű kérdésekben nem tudott egyezségre jutni. Az MKP szerint az egyezség lényege az lett volna, hogy hogyan tudnak együttműködni a pártok és a szakmai szervezetek. A Híd kivette a tervezetből azt a részt, amely szerint a felek egyeztették volna oktatáspolitikai lépéseiket, törekedtek volna az egységes állásfoglalásra, valamint megegyeztek volna abban, hogy a magyar oktatásügy kérdéseiben nem támadják egymást. „Indul a kampány. Miért kellene a másikat bármiről is informálni, ami a mi műhelyünkből jön ki, és ami pozitívan érinti a magyar iskolákat?” - kérdezte Érsek. „Ha nem akarnak egyeztetni, akkor miben egyezünk meg? Hiszen ez a kulcsa az egésznek - véli A. Szabó. - Az oktatásból nem szabad kampánykérdést csinálni. Ha az iskoláinkat szeptemberben bezárják, hiába van akármilyen kampánya egy pártnak, az nem menti meg őket.” Az MKP politikusa szerint a szakmai szervezetektől olyan visszajelzéseket kaptak, hogy örülnének a két párt együttműködésének az oktatásügy terén. „Miért kell most mindenkinek a saját macskáját járnia, miért félünk az egyeztetéstől?” - kérdezte A. Szabó. Érsek állítja: a Híd nem szakítja meg a párt és a szakma közötti konzultációkat azokról a kérdésekről, amelyek segítenek az iskoláknak. „Mi a szakmával fogunk egyeztetni, nem politikai párttal” - tette hozzá a volt közlekedési államtitkár. Kampánytéma lesz? Az MKP kezdeményezte, hogy az egyezség tartalmazzon egy megnemtámadási részt is, amely szerint az oktatáspolitikai kérdésekben nem támadta volna egymást a két párt. A Híd ezt a részt is ellenezte. „Hogy ne lehessen ebből politikumot csinálni a választások előtt, se az egyik félnek, se a másiknak” - indokolta a döntést Érsek. Kérdésünkre, hogy a megnemtámadási záradék nem pont erről szólt volna-e, azt mondta: „elég nagy politikumot látok benne, úgyhogy nem”. A politikusok által elmondottak alapján nem valószínű, hogy a közeljövőben a két párt együtt visszatérne a témára. Ján Richtert nem zavarja az első pillér milliárdos hiánya (Tomáš Benedikovič felvétele)
