Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-12 / 107. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 12. Kultúra 17 Milan Kundera tizenhárom év után új regénnyel, A jelentéktelenség ünnepével lépett olvasói elé Az élet nála van Az élet máshol van, állította 1991-ben megjelent regényében Milan Kundera, a többszörös Nobel- díj-jelölt, Párizsban élő, franciául író, világhírű cseh szerző. Az élet nála van, mondhatják azok, akik már olvasták legfrissebb művét, A jelentéktelenség ünnepét. SZABÓ G. LÁSZLÓ Elsőként az olaszok adták ki a regényt, még 2013-ban, utánuk a franciák, a spanyolok, a németek, nyáron pedig az Egyesült Államokban debütál a könyv. A franciák már javában éltetik: „Kedves cinikusok, a regény műfaja nem halt meg - írta a L’Express kritikusa. - Franciaországban él a legnagyobb kortárs írók egyike. Milan Kunderának hívják, és lehet, hogy ez lesz az utolsó könyve. Nagyszerű, jókedvű, alapos és vicces.” Nyolc évvel A függöny és tizenhárom esztendővel a Nemtudás után kezünkbe vehetjük tehát Kundera új művét, A jelentéktelenség ünnepét. A függönyben, akárcsak A regény művészetében a regényírásról, vagyis a mesterségéről vallott a nagyképűség, a mindentudás leghalványabb jele nélkül, miközben arról is pontos jelentést adott, mi újat teremtettek a 20. század erőteljes modern áramlatai (Kafkától Márquezig) Cervantes és Rabelais egykori regénytechnikájához képest. A Nemtudás a számvetés, a visszatekintés regénye, de van benne matematika is. Amolyan „kunderás” matematika. A 20. századi cseh történelem három húszasa, húsz év franciaországi emigráció, a francia forradalom és kommunizmus bukása között eltelt kétszáz év. Az idő rendszereket alkotó tagolása. Az érzelmek pontos bemérése. Az érzékiség időkerete. Hogyan is írja a Nemtudásban? „Áz érzékiség kitöltheti a teljes felnőtt életet. De ha sokkal hosszabbra nyúlna ez az élet, vajon az unalom nem fojtaná-e meg az ingerekre való fogékonyságot jóval a testi képesség hanyatlása előtt?” Alain, az új Kundera-regény négy férfihőse közül az egyik, miközben ráérősen baktat a párizsi utcán, a köldökről elmélkedik. Ez a könyv nyitófejezete. Megigézi őt a nők csupasz köldöke. „Mintha a lányok fő vonzereje már nem a combjuk, a fenekük, a mellük volna, hanem ez a testközépi kis lyuk.” Alain úgy gondolja: „Ha egy férfi (vagy egy korszak) szerint a női csáberő a combban összpontosul, miképpen írható le, határozható meg ez a sajátos erotikus irányultság? Rögtönzött válasza: a comb hossza metaforikus képe annak a hosszú, izgató útnak (ezért kell a combnak hosszúnak lennie), amely elvezet a beteljesülésig. .. a hosszú comb még közösülés közben is az elérhe- tedenség romantikus varázsát kölcsönzi a nőnek.” Milan Kundera április elsején töltötte be 86. életévét. Hol van még a faun késő őszi délutánja? Eleganciája, vonzó megjelenése nem változik az idő múlásával. „Lángoló arccal hallgattuk az előadásait” - mondta egyszer Ivan Passer, az Intim megvilágításban legendás rendezője, akit a prágai filmművészeti főiskoHol van még a faun késő őszi délutánja? Eleganciája, vonzó megjelenése nem változik az idő múlásával. Ián világirodalomra tanított Kundera. De lehetett volna érzelmi tanácsadója is azóta híressé vált növendékének, hiszen szerelmi ügyekben ugyanolyan járatos volt, mint az irodalom terén. Titkos lakásáról, találkáiról, a hatvanas években megélt viharos kalandjairól ma is hosszasan anekdotáznak azok, akik egy kicsit is beleláttak izgalmas magánéletébe. A jelentéktelenség ünnepe pedig - ha csak a sorok között is - ezeket az emlékeket is megidézi. A szexualitás, a testiség, férfi és nő intim kapcsolata itt is terítékre kerül, hiszen négy barát (Alain, Ramon, Caliban és Charles) életéről, találkozásairól kapunk villanásokat. Mindezzel együtt a hét részből álló könyv második részében már Sztálin adomáját faljuk a huszonnégy fogolymadárról, hogy a történet végén megtudjuk: Joszip Visszariovics környezetében ismeretlen fogalom volt a tréfa. Később megjelenik Hruscsov alakja is, aki szintén visszatérő figurája Kundera írásainak. Ahogy azt Philip Rothnak, az ugyancsak világhírű amerikai írónak adott régi interjújábanmondta:,A sztálini terror ideje alatt tanultam meg a humor értékét. Húszéves voltam akkor. Arról lehetett felismerni, hogy valaki nem sztálinista, hogy nem kellett félni attól, ahogy mosolyog. A humorral megbízhatóan lehetett azonosítani az embereket. Azóta megrémít az olyan világ, ahol elvész a humorérzék.” A jelentéktelenség ünnepe halálosan komoly komédia. Tekinthetjük egy életmű koronájának, de szürreális játék is, amelyben még a hazugságok is igaznak tűnnek. Kunderának valahogy mindent elhiszünk. Még azt is, hogy Párizs egyik legszebb parkjában, a Luxem- bourg-kertben Sztálin vérfagyasztó hahotáját halljuk. A jelentéktelenség becse pedig csak ráadás. Ám ahogy a szerzői „utasítás” hangzik: „Ráismerni még kevés, szeretni kell a jelentéktelenséget, ránevelni magunkat a szeretetére.” A nemzetközi kategória nyertese A törvény nevében című sorozat lett Átadták a tévés BAFTA-díjakat MTl-HÍR Cuarón lesz a zsűri elnöke Velence. Alfonso Cuarón mexikói rendező lesz a 72. Velencei Nemzetközi Film- fesztivál elnöke - jelentették be tegnap. Két évvel ezelőtt Cuarón filmjével, a Gravitációval nyílt meg az olaszországi seregszemle, amely a legrégebbi film- fesztivál a világon. A Gravitáció később hét Oscart nyert, köztük a legjobb rendezőnek járót. A mexikói művész erős szálakkal kötődik á mustrához, az Anyádat is című 2001-es és Az ember gyermeke című 2006-os filmjének is a Li- dón volt a világpremierje. A nemzetközi zsűri kilenctagú lesz, a névsort később ismertetik. A fesztivált szeptember 2. és 12. között rendezik meg. (MTI) London. Jason Watkins elorozta Benedict Cumberbatch elől a legjobb színész díját a televíziós BAFTA-díjak vasárnapi átadásán. A Brit Film- és Televíziós Akadémia tévés díjainak kiosztásán a színésznők közül a tehetséges fiatal felfedezett, Georgina Campbell kapta a trófeát a Murdered By My Boyfriend című BBC-tévéfilm főszereplőjeként. A Sherlock Holmes-sorozat- ban a híres nyomozót alakító Cumberbatch idén már harmadszor lett jelölt a tévés díjra, de ezúttal nem ő nyerte, hanem a Lost Honour of Christopher Jefferies főszerepét játszó Watkins. A drámában a gyilkosságért tévesen elítélt Jefferies valós történetét elevenítették fel, a produkció a legjobb minisorozat díját is besöpörte. A nemzetközi kategória díjazottja A törvény nevében című amerikai tévésorozat lett Matthew McConaughey és Woody Harrelson főszereplésével, akik nyomozókként egy sorozatgyilkost üldöznek. A hatvanadik évfordulóját ünneplő Coronation Street a legjobb szappanopera díjával távozhatott. Á jelölések tekintetében ugyan még a BBC One csatorna volt fölényben 23 nevezéssel, a díjak azonban végül szétszóródtak a műsorszolgáltatók között. A két győztes színész: Georgina Campbell és Jason Watkins (TASR/ AP-felvételek) RÖVIDEN Díjazták Tóth László munkásságát Budakeszi. Szombaton Nagy Gáspár, a 2007-ben elhunyt Kossuth-díjas költő egykori lakóhelyén, Budakeszin rendezett emlékműsor keretében átadták az emlékére alapított díjat. A Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj idei kitüntetettje - eddigi munkásságáért - a Dunaszerdahelyen élő Tóth László József Attila-díjas költő, író, szerkesztő. A Nagy Gáspár Alapítvány döntését Monostori Imre József Attila-díjas irodalomtörténész ismertette, a kitüntetett munkásságát Pécsi Györgyi József Attila-díjas irodalomkritikus méltatta, (k) Kiállításmegnyitó a zsinagógában Somoija. Ma 19 órakor nyitjákmeg az At Home Galleryben Németh Krisztián Törékeny című kiállítását. A fiatal hazai magyar képzőművész-nemzedékhez tartozó Németh Krisztián a pozsonyi Képzőművészeti Egyetem intermédia-multi- média szakán végzett, Németh Ilona osztályának hallgatójaként. A zsinagógában ezúttal egy törékeny installációt készített kristálypoharakból. Alkotása május 27-ig tekinthető meg. A Törékeny című kiállítás kurátora Ľuboš Lehocký. (tb) Kiállítás a losonci Szabó Gyula Emlékházban Koszorúk és szárnyak NÉMETH BOZÓ ANDREA Losonc. Új válogatás tekinthető meg Szabó Gyula (1907- 1972) festő- és grafikusművész munkáiból az alkotó losonci emlékházában; a téma a szerelem. A most látható képek izgalmas tanújelei a művelt, filozofikus beállítottságú művész élettapasztalatokat összegző, ugyanakkor új élményeket és érzéseket feltáró utolsó korszakának. Szabó Gyula életének utolsó évtizedében elsősorban a lelkében zajló folyamatokat próbálta értelmezni, képi üzeneteiben megfogalmazni. A művész tudatos (gondolkodó-töprengő) énje ezekben egybeolvadt a tudattalanból - az intuíciók, az isteni sejtések világából - érkező üzenetekkel és szimbólumokkal. A Koszorús-sorozat képei a házasságának állítanak emléket. Különös kettősség feszül bennük: egyrészt az ifjú szerelmével, Haltenberger Kingával 1969ben megkötött házasságból fakadó boldogság (ennek jelképe a margarétakoszorú), másrészt a nagy korkülönbségből is fakadó felelősségérzet, az élet végességének tudata miatti szorongás árnyékolja be az idült. A Kék madár című képén összegzi a legszemléletesebben lelki vívódásait: a boldogság kék madarának teste stilizált női fej, amely a szárnyaló boldogság röpkesé- gét fejezi ki, de a madár-fej homloka felett ott lebeg a dolgok mögötti lényeget meglátó szemmadár. Az égből ingák lógnak alá, a múló idő kifejezőjeként, s a horizonton, középen feltűnik Khárónnak, az alvüág révészének bárkája. Az előtérből a vonalak mind ehhez futnak, s az odavezető útra, az előtér és a bárka közé le van téve a házasságot jelképező margaréta-koszorú. A Koszorúk és szárnyak című kiállítás augusztus végéig tekinthető meg a Szabó Gyula Emlékházban. Szabó Gyula: Kék madár (Képarchívum)
