Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)

2015-05-12 / 107. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 12. Kultúra 17 Milan Kundera tizenhárom év után új regénnyel, A jelentéktelenség ünnepével lépett olvasói elé Az élet nála van Az élet máshol van, állí­totta 1991-ben megjelent regényében Milan Kun­dera, a többszörös Nobel- díj-jelölt, Párizsban élő, franciául író, világhírű cseh szerző. Az élet nála van, mondhatják azok, akik már olvasták legfris­sebb művét, A jelentékte­lenség ünnepét. SZABÓ G. LÁSZLÓ Elsőként az olaszok adták ki a regényt, még 2013-ban, utá­nuk a franciák, a spanyolok, a németek, nyáron pedig az Egyesült Államokban debütál a könyv. A franciák már javában éltetik: „Kedves cinikusok, a regény műfaja nem halt meg - írta a L’Express kritikusa. - Franciaországban él a legna­gyobb kortárs írók egyike. Mi­lan Kunderának hívják, és le­het, hogy ez lesz az utolsó könyve. Nagyszerű, jókedvű, alapos és vicces.” Nyolc évvel A függöny és ti­zenhárom esztendővel a Nem­tudás után kezünkbe vehetjük tehát Kundera új művét, A je­lentéktelenség ünnepét. A füg­gönyben, akárcsak A regény művészetében a regényírásról, vagyis a mesterségéről vallott a nagyképűség, a mindentudás leghalványabb jele nélkül, mi­közben arról is pontos jelentést adott, mi újat teremtettek a 20. század erőteljes modern áram­latai (Kafkától Márquezig) Cervantes és Rabelais egykori regénytechnikájához képest. A Nemtudás a számvetés, a visszatekintés regénye, de van benne matematika is. Amolyan „kunderás” matematika. A 20. századi cseh történelem három húszasa, húsz év franciaországi emigráció, a francia forrada­lom és kommunizmus bukása között eltelt kétszáz év. Az idő rendszereket alkotó tagolása. Az érzelmek pontos bemérése. Az érzékiség időkerete. Hogyan is írja a Nemtudás­ban? „Áz érzékiség kitöltheti a teljes felnőtt életet. De ha sok­kal hosszabbra nyúlna ez az élet, vajon az unalom nem foj­taná-e meg az ingerekre való fogékonyságot jóval a testi ké­pesség hanyatlása előtt?” Alain, az új Kundera-regény négy férfihőse közül az egyik, miközben ráérősen baktat a párizsi utcán, a köldökről el­mélkedik. Ez a könyv nyitófe­jezete. Megigézi őt a nők csu­pasz köldöke. „Mintha a lányok fő vonzereje már nem a comb­juk, a fenekük, a mellük volna, hanem ez a testközépi kis lyuk.” Alain úgy gondolja: „Ha egy férfi (vagy egy korszak) szerint a női csáberő a comb­ban összpontosul, miképpen írható le, határozható meg ez a sajátos erotikus irányultság? Rögtönzött válasza: a comb hossza metaforikus képe annak a hosszú, izgató útnak (ezért kell a combnak hosszúnak len­nie), amely elvezet a betel­jesülésig. .. a hosszú comb még közösülés közben is az elérhe- tedenség romantikus varázsát kölcsönzi a nőnek.” Milan Kundera április else­jén töltötte be 86. életévét. Hol van még a faun késő őszi dél­utánja? Eleganciája, vonzó megjelenése nem változik az idő múlásával. „Lángoló arccal hallgattuk az előadásait” - mondta egyszer Ivan Passer, az Intim megvilágí­tásban legendás rendezője, akit a prágai filmművészeti főisko­Hol van még a faun ké­ső őszi délutánja? Ele­ganciája, vonzó megje­lenése nem változik az idő múlásával. Ián világirodalomra tanított Kundera. De lehetett volna ér­zelmi tanácsadója is azóta hí­ressé vált növendékének, hiszen szerelmi ügyekben ugyanolyan járatos volt, mint az irodalom terén. Titkos lakásáról, találkái­ról, a hatvanas években megélt viharos kalandjairól ma is hosszasan anekdotáznak azok, akik egy kicsit is beleláttak iz­galmas magánéletébe. A jelen­téktelenség ünnepe pedig - ha csak a sorok között is - ezeket az emlékeket is megidézi. A szexu­alitás, a testiség, férfi és nő intim kapcsolata itt is terítékre kerül, hiszen négy barát (Alain, Ra­mon, Caliban és Charles) életé­ről, találkozásairól kapunk vil­lanásokat. Mindezzel együtt a hét részből álló könyv második részében már Sztálin adomáját faljuk a huszonnégy fogolyma­dárról, hogy a történet végén megtudjuk: Joszip Visszariovics környezetében ismeretlen foga­lom volt a tréfa. Később megje­lenik Hruscsov alakja is, aki szintén visszatérő figurája Kun­dera írásainak. Ahogy azt Philip Rothnak, az ugyancsak világ­hírű amerikai írónak adott régi interjújábanmondta:,A sztálini terror ideje alatt tanultam meg a humor értékét. Húszéves vol­tam akkor. Arról lehetett felis­merni, hogy valaki nem sztáli­nista, hogy nem kellett félni at­tól, ahogy mosolyog. A humor­ral megbízhatóan lehetett azo­nosítani az embereket. Azóta megrémít az olyan világ, ahol el­vész a humorérzék.” A jelentéktelenség ünnepe halálosan komoly komédia. Te­kinthetjük egy életmű koroná­jának, de szürreális játék is, amelyben még a hazugságok is igaznak tűnnek. Kunderának valahogy mindent elhiszünk. Még azt is, hogy Párizs egyik legszebb parkjában, a Luxem- bourg-kertben Sztálin vérfa­gyasztó hahotáját halljuk. A je­lentéktelenség becse pedig csak ráadás. Ám ahogy a szerzői „utasítás” hangzik: „Ráismerni még kevés, szeretni kell a jelen­téktelenséget, ránevelni ma­gunkat a szeretetére.” A nemzetközi kategória nyertese A törvény nevében című sorozat lett Átadták a tévés BAFTA-díjakat MTl-HÍR Cuarón lesz a zsűri elnöke Velence. Alfonso Cuarón mexikói rendező lesz a 72. Velencei Nemzetközi Film- fesztivál elnöke - jelentet­ték be tegnap. Két évvel ezelőtt Cuarón filmjével, a Gravitációval nyílt meg az olaszországi seregszemle, amely a legrégebbi film- fesztivál a világon. A Gra­vitáció később hét Oscart nyert, köztük a legjobb rendezőnek járót. A mexi­kói művész erős szálakkal kötődik á mustrához, az Anyádat is című 2001-es és Az ember gyermeke című 2006-os filmjének is a Li- dón volt a világpremierje. A nemzetközi zsűri kilenc­tagú lesz, a névsort később ismertetik. A fesztivált szeptember 2. és 12. kö­zött rendezik meg. (MTI) London. Jason Watkins el­orozta Benedict Cumberbatch elől a legjobb színész díját a te­levíziós BAFTA-díjak vasárnapi átadásán. A Brit Film- és Tele­víziós Akadémia tévés díjainak kiosztásán a színésznők közül a tehetséges fiatal felfedezett, Georgina Campbell kapta a tró­feát a Murdered By My Boy­friend című BBC-tévéfilm fő­szereplőjeként. A Sherlock Holmes-sorozat- ban a híres nyomozót alakító Cumberbatch idén már har­madszor lett jelölt a tévés díjra, de ezúttal nem ő nyerte, hanem a Lost Honour of Christopher Jefferies főszerepét játszó Watkins. A drámában a gyil­kosságért tévesen elítélt Jeffe­ries valós történetét elevenítet­ték fel, a produkció a legjobb minisorozat díját is besöpörte. A nemzetközi kategória díja­zottja A törvény nevében című amerikai tévésorozat lett Matt­hew McConaughey és Woody Harrelson főszereplésével, akik nyomozókként egy sorozatgyil­kost üldöznek. A hatvanadik év­fordulóját ünneplő Coronation Street a legjobb szappanopera díjával távozhatott. Á jelölések tekintetében ugyan még a BBC One csatorna volt fölényben 23 nevezéssel, a díjak azonban vé­gül szétszóródtak a műsorszol­gáltatók között. A két győztes színész: Georgina Campbell és Jason Watkins (TASR/ AP-felvételek) RÖVIDEN Díjazták Tóth László munkásságát Budakeszi. Szombaton Nagy Gáspár, a 2007-ben elhunyt Kossuth-díjas költő egykori lakóhelyén, Budakeszin rende­zett emlékműsor keretében átadták az emlékére alapított dí­jat. A Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj idei kitüntetett­je - eddigi munkásságáért - a Dunaszerdahelyen élő Tóth László József Attila-díjas költő, író, szerkesztő. A Nagy Gás­pár Alapítvány döntését Monostori Imre József Attila-díjas irodalomtörténész ismertette, a kitüntetett munkásságát Pé­csi Györgyi József Attila-díjas irodalomkritikus méltatta, (k) Kiállításmegnyitó a zsinagógában Somoija. Ma 19 órakor nyitjákmeg az At Home Galleryben Németh Krisztián Törékeny című kiállítását. A fiatal hazai magyar képzőművész-nemzedékhez tartozó Németh Kriszti­án a pozsonyi Képzőművészeti Egyetem intermédia-multi- média szakán végzett, Németh Ilona osztályának hallgatója­ként. A zsinagógában ezúttal egy törékeny installációt készí­tett kristálypoharakból. Alkotása május 27-ig tekinthető meg. A Törékeny című kiállítás kurátora Ľuboš Lehocký. (tb) Kiállítás a losonci Szabó Gyula Emlékházban Koszorúk és szárnyak NÉMETH BOZÓ ANDREA Losonc. Új válogatás tekint­hető meg Szabó Gyula (1907- 1972) festő- és grafikusművész munkáiból az alkotó losonci em­lékházában; a téma a szerelem. A most látható képek izgalmas tanújelei a művelt, filozofikus beállítottságú művész életta­pasztalatokat összegző, ugyan­akkor új élményeket és érzése­ket feltáró utolsó korszakának. Szabó Gyula életének utolsó évtizedében elsősorban a lelké­ben zajló folyamatokat próbálta értelmezni, képi üzeneteiben megfogalmazni. A művész tuda­tos (gondolkodó-töprengő) énje ezekben egybeolvadt a tudatta­lanból - az intuíciók, az isteni sejtések világából - érkező üze­netekkel és szimbólumokkal. A Koszorús-sorozat képei a házas­ságának állítanak emléket. Kü­lönös kettősség feszül bennük: egyrészt az ifjú szerelmével, Haltenberger Kingával 1969­ben megkötött házasságból fa­kadó boldogság (ennek jelképe a margarétakoszorú), másrészt a nagy korkülönbségből is faka­dó felelősségérzet, az élet véges­ségének tudata miatti szorongás árnyékolja be az idült. A Kék madár című képén összegzi a legszemléletesebben lelki vívó­dásait: a boldogság kék mada­rának teste stilizált női fej, amely a szárnyaló boldogság röpkesé- gét fejezi ki, de a madár-fej hom­loka felett ott lebeg a dolgok mögötti lényeget meglátó szem­madár. Az égből ingák lógnak alá, a múló idő kifejezőjeként, s a horizonton, középen feltűnik Khárónnak, az alvüág révészé­nek bárkája. Az előtérből a vona­lak mind ehhez futnak, s az oda­vezető útra, az előtér és a bárka közé le van téve a házasságot jel­képező margaréta-koszorú. A Koszorúk és szárnyak című kiállítás augusztus végéig te­kinthető meg a Szabó Gyula Emlékházban. Szabó Gyula: Kék madár (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents