Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-12 / 107. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 12. www.ujszo.com Kubába érkezett a francia elnök Havanna. Kubába érkezett Francois Hollandé francia elnök, ő az első nyugati vezető, aki a Kuba és az Egyesült Államok közötti diplomáciai nyitás óta a szigetországba látogatott. Hollandé a francia és az európai érdekek érvényesítésének szándékával tesz látogatást a fokozatos gazdasági nyitást végrehajtó Kubába. Indulása előtt elmondta, látogatásának célja, hogy „Franciaország legyen az első, amely az európai államok nevében kinyilvánítja a kubaiak felé: mellettetek állunk, ha úgy döntőtök, hogy megteszitek a szükséges lépéseket a nyitás irányába”. Hollandé több mint száz év óta az első francia elnök, aki felkereste Kubát. (MTI) Megtámadtak egy török hajót Ankara. Szárazföldi és légitámadás ért egy török teherszállító hajót a líbiai partok közelében, a harmadik tiszt meghalt, többen megsebesültek. A hajó az ország keleti részén lévő Tobruk kikötőjébe tartott. A nemzetközi vizeken hajózó járművet először a szárazföldről ágyúzták, majd amikor megpróbált visszafordulni, légi csapást mértek rá. A líbiai hadsereg elismerte a támadást, és azzal indokolta, hogy a hajó megpróbálta megközelíteni az Iszlám Állam dzsihádista szervezet líbiai fellegvárának számító Derna városát. Líbiában 2011 óta belpolitikai káosz uralkodik, az országban két-két rivális kormány és parlament működik. (MTI) John Kerry ma Putyin elnöknél Moszkva. Szocsiba várják ma az amerikai külügyminisztert, aki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Szergej Lavrov külügyminiszterrel tárgyal. Az amerikai külügyminisztérium szerint John Kerry az ukrajnai, iráni és szíriai helyzetet vitatja meg az orosz államfővel. ,A látogatás része az arra irányuló erőfeszítéseinknek, hogy fenntartsuk a közvetlen kommunikációs vonalakat a magas rangú orosz vezetőkkel és világosan kifejezzük az amerikai álláspontot” - mondta Marie Harf külügyi szóvivő. Moszkvában nem várnak áttörést Kerry látogatásától, de igen fontosnak tartják azt. Az orosz és az amerikai külügyminiszter múlt vasárnap telefonon beszélt egymással. (MTI) Meglepetésre az ellenzéki jelölt nyerte meg a lengyelországi elnökválasztás első fordulóját - alacsony volt a részvételi arány Voksvonzó Duda hangja Ez még nem a végső győzelem. Meglepetésre Andrzej Duda szerezte a legtöbb szavazatot az elnökválasztás 1. fordulójában. (TASR/AP) Varsó. A legerősebb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje, Andrzej Duda nyerte meg a lengyel elnökválasztás első fordulóját, de nem szerezte meg a voksok abszolút többségét, így második fordulót kell tartani. A részvételi arány elég alacsony volt, a szavazásra jogosultak 49,4%-a élt választójogával. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A legerősebb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje, Andrzej Duda nyerte meg a lengyelországi elnökválasztás első fordulóját, a politikus a szavazatok 34,5 százalékát nyerte el. Mögötte a kormányzó Polgári Platform (PO) támogatásával második elnöki mandátumért induló Bronislaw Komorowski végzett a voksok 33,1%-ával. A harmadik az áprilisi felmérésekben várada- nul előretörő független Pawel Kukiz lett, viszonylag magas, 20,5%-os aránnyal. A közölt becslések szerint az euroszkep- tikus KORWIN párt elnöke, Ja- nusz Korwin-Mikke 4,4%-kal végzett, Magdalena Ogórek, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) jelöltje 2,4 százalékra tett szert, Adam Jarubas, a kisebbik kormánykoalíciós erő, a Lengyel Parasztpárt (PSL) jelöltje a voksok 1,6 százalékát kapta meg. Komorowski és Duda egyaránt gratulált a jó eredményt elérő harmadik befutónak, Pawel Kukiznak. Mindketten nyitottnak mondták magukat a Kukiz által sürgetett egyéni választókerületek bevezetéséről szóló párbeszédre. Komorowski televíziós vitára hívta Dudát. Kijelentette: az eredményt úgy kell felfogni, hogy az „a hatalomban lévők szélesebb értelmű táborának” szóló figyelmeztetés. Az eredményből azt a következtetést lehet levonni, hogy „a politikusoknak jobban kell figyelniük a szavazók hangjára” - tette hozzá. Duda elfogadta a meghívást, megjegyezve, hogy azt már négy hónapja várta. Arra utalt, hogy Komorowski az első forduló előtt nem akart televíziós vitát. Az exit poll-eredményeket a leghevesebb örömkitörésekkel Pawel Kukiz választási stábja fogadta. Mivel a jelölt közkedvelt punk-rock énekes, koncertet rendeztek, amelyen ő is szerepelt. Kukiz beszédében megköszönte azt a támogatást, amelyet apjától kapott az elnökválasztási küzdelemhez. A jelölt csütörtökön felfüggesztette kampányát apja betegsége miatt. Ä végleges eredményt az országos választási bizottság (PKW) legkorábban mára ígérte. A második forduló május 24-én esedékes. A vasárnapi választáson 27 ezer 817 választóhelyiségben mintegy 30 millió ember voksolhatott, ebből körülbelül 192 ezren külföldön adhatták le szavazatukat. Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen, kétfordulós elnökválasztást. A második fordulóra akkor kerül sor, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét. Mianmari rohingja menekültek százait mentették meg indonéz vizeken Buddhisták üldözik a muszlimokat MT1-HÍR Jakarta/Kuala Lumpur. Több mint négyszáz mianmari (burmai) rohingját és bangladesit mentettek ki tegnap az indonéziai hatóságok Aceh tartomány partjainál, egy nappal azután, hogy mintegy hatszáz menekült érkezett hajóval ugyanezen térségbe. Malajziába pedig több mint ezer rohing- ja érkezett tegnap. „A mentőcsapatunk egy újabb hajót talált, fedélzetén több mint 400 migránssal, burmai rohingják- kal és bangladesiekkel hánykolódva Aceh partjainál” - közölte egy tartományi illetékes, aki szerint további menekülteket szállító bárkák lehetnek a térségben. A parti őrség továbbra is kutat utánuk az Aceh közeli vizeken, a járőrözést a helyi halászok is segítik. A partra hozott embereket táborokban, illetve egyes esetekben családoknál szállásolják el a tartományban. Tegnap három hajó fedélzetén Bangladesből és Mianmar- ból származó, több mint ezer rohingjára bukkantak Malajzia területén. A hatóságok szerint az 1018 menekültet az Anda- mán-tengeren lévő Langkawi- szigetek környékén hagyták sorsukra embercsempészek. A muszlim vallású rohingják évtizedek óta diszkriminációban élnek a hazájukban. Az elmúlt években a többségi buddhisták támadásai miatt tömegesen kezdtek menekülni a lakóhelyükről, a vietnami háború óta nem látott exodus kezdődött. Három év alatt mintegy százezer rohingja hagyta el otthonát. A Nyugat-Mianmarban élő rohingja muzulmánok gyakran vakmerő utakra vállalkoznak tengeren vagy szárazföldön az etnikai üldöztetéstől menekülve. Sokszor a javarészt buddhisták lakta Thaiföldön át vezet az útjuk, ahol túszul ejtik és a dzsungelben tartják fogva őket váltságdíj reményében, vagy pedig továbbcsempészik a többségében muzulmánok lakta Malajziába. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Rabat/Szanaa. Újabb légi csapásokat mért tegnap a Sza- úd-Arábia vezette arab katonai szövetség a jemeni síita húszi felkelők állásaira, és heves összecsapások zajlottak a húszik és a szaúdi erők között Jemen északi határvidékén egy nappal a Rijád által javasolt humanitárius tűzszünet életbe lépése előtt (ma 23 órától lép életbe). Jemeni törzsek fegyveresei eközben három szaúdi katonai támaszpontot foglaltak el Szaúd-Arábia déli Dzsizán tartományában. A szaúdi gépek már harmadik napja bombázzák a húszik észak-jemeni fellegvárának számító Szaada várost és környékét. Humanitárius szervezetek becslései szerint mintegy 70 ezer civil menekült el az elmúlt három nap leforgása alatt Szaada területéről. A dél-jemeni kikötővárosban, Ádenben a vasárnapi összecsapásokban 19-en haltak meg, és 93-an megsebesültek. Eltűnt a jemeni lázadók ellen hadjáratot folytató, szaúdi vezetésű arab koalíció egy marokkói F-16-os vasárnap, a harci gépet feltehetően húszi lázadók lőtték le. A húszik ellenőrzése alatt lévő al-Masszíra tévécsatorna felvételein látható, ahogy törzsi harcosok gyülekeznek a roncsok körül, és a gép szárnyának egyik végén kivehető a marokkói zászló. Az Iszlám Állam terjeszkedésének, továbbá Kelet-Balkán destabilizációjának tartják a boszniai és a macedóniai történéseket Iszlamista előretörést jelenthet a macedóniai konfliktus Az iszlamizmus előszele? A hétvégén szabályos utcai harcok dúltak az albánok által is lakott macedóniai Kumanovóban. (TASR/AP) MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Szarajevó/Szkopje. A macedón hatóságok legfrissebb adatai szerint a hét végén 8 rendőr és egy fegyveres csoport 14 tagja vesztette életét, 37-en pedig megsebesültek az északmacedóniai Kumanovóban történt fegyveres összetűzések során. Ivó Kotevski, a macedón rendőrség egyik szóvivője közölte, az ellenfél elesett fegyveresei a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) monogramjával ellátott egyenruhát viseltek. A szóvivő szerint „sikerült semlegesíteni a Balkán-félsziget egyik legveszélyesebb terroristacsoportját”. Kotevski azt mondta, a mintegy 30 főből álló terroristacsoport tagjai valószínűleg albán származásúak - macedón, koszovói és albán állampolgárok. Nikola Gruevszki kormányfő szerint a csoport harcedzett fegyveresekből állt, akik a balkáni térségben és a Közel-Keleten is részt vettek már terrorakciókban. Az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorcsoport terjeszkedésének és a balkáni térség destabilizá- ciójára tett kísérletnek is nevezik szakértők azokat az eseményeket, amelyek a közelmúltban Bosznia-Hercegovinában és Macedóniában történtek. Predrag Ceranic boszniai biztonsági szakértő a Nezavisne Novine című boszniai napilap szerint azt mondta, hogy a macedóniai Kumanovóban történt terroristaakció az Iszlám Állam iszlamista szervezet tevékenységének folytatása, amelynek a közelmúltban a zvomiki rendőrőrs és a gosincei határőrállomás megtámadásakor lehettünk tanúi. Magyarázata szerint a hírszerző szervek elemzései is arra utalnak, hogy az IÁ további akciókat tervez a Balkánon. A szakértő szerint Bosznia-Hercegovina és Macedónia vallási megosztottság tekintetében nagyon hasonló helyzetben van: mindkét országban polarizáltság tapasztalható a muszli- mok és a pravoszlávok között, és az iszlám szélsőségesek ezt használják ki arra, hogy megvessék lábukat a térségben (Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában, Koszovóban és Szerbia déli részén, a Presevó- völgyben), ahonnan szinte háborítatlanul tevékenykedhetnének. „A Balkánon az Iszlám Állam, de az al-Kaidá harcosait is elsősorban a vahabiták közül toborozzák. Az alapot azok az emberek jelentik, akik már vettek részt háborúkban. Boszniában ezek az úgynevezett mu- dzsahedinek, vagy az azokhoz közel álló emberek, míg Szerbiában, Koszovóban és Macedóniában főleg a terrorcselekményeket is végrehajtó Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori harcosairól van szó” - emelte ki Petar Ceranic. A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a terrorcselekményeket Macedóniában egy mély belpolitikai válság idején kezdték meg, amikor mindenki az utcai tüntetésekre figyel. Szerinte óriási problémát jelentene a jövőben, ha elesne Damaszkusz, mert a szíriai harctérről Bosznia-Hercegovinába visszatérők hazájukban szeretnék folytatni majd azt a harcot, amely miatt eleve útra keltek. Továbbra sem csitulnak a harcok Jemenben Lelőttek egy F-l 6-os gépet
