Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-12 / 107. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 12. Közélet-hirdetés 3 Nagy a szakadék a fejlett és a fejlődő államok között, Sierra Leonéban minden 6. kisgyerek meghal Hol a legjobb anyának lenni? A nehézségek ellenére nálunk még jó anyának lenni (Ján Krošlák felvétele) Nem csak a pénz miatt mennek külföldre Több hatáskört akarnak az egészségügyi nővérek Pozsony. Norvégiában és Finnországban a legjobb anyának lenni, ezzel szemben Afrika és Haiti kész pokol a gyerekek és az édesanyák számára. Szlovákia - Magyarországot (51.) megelőzve- a 34. helyen végzett az anyák életkörülményei alapján összeállított világlistán - derül ki a Save the Children nemzetközi nonprofit szervezet éves jelentéséből. ÖSSZEFOGLALÓ A gyermekek jogvédelmével foglalkozó emberjogi intézmény 16. alkalommal rangsorolt összesen 179 országot a gyermekhalandóság, az anyák egészsége, iskolai képzése, a politikai életben való részvételük és az ország GDP-je alapján. Az első tízben 7 uniós Tavaly Finnország volt a listavezető, idén a második helyre csúszott, ám az EU tagállamai közül továbbra is itt a legjobb édesanyának lenni. A listavezető ezúttal Norvégia, s rajta kívül még két EU-n kívüli ország került a legjobb 10 közé: Izland a 3. helyen végzett, Ausztrália a 9. lett. Az első 10 között 7 uniós tag van. Ezzel szemben a legrosszabb körülmények között Szomáliában, Kongóban, a Közép-afrikai Köztársaságban és Maliban élnek az édesanyák. A 10 legrosszabb afrikai ország közül kilencben háborús konfliktusok, polgárháborúk dúlnak. Bizonyos szempontból meglepetést okozott az USA pozíciója: az amerikaiak a tavalyi 31. helyről a 33.-ra csúsztak le, közvetlenül a 34. Szlovákia elé, amelyik egy évvel ezelőtt még 45. volt. A fejlett ipari államok közül Kanada (20.), Franciaország (23.) és Nagy-Britannia (24.) is megelőzte az Egyesült Államokat. Ez főleg azzal magyarázható, hogy az USA-ban viszonylag nagy (1 az 1800-hoz) az anyai halálozás kockázata, ami a legrosszabb a fejlett ipari államok közül. Ez azt jelenti, hogy egy amerikai nő esetében átlagosan tízszerese a valószínűsége annak, hogy meghal terhesség vagy a szülés idején, mint a lengyel vagy az osztrák anyák esetében, és az öt év alattiak körében a gyermek- halandóság ugyanakkora, mint Szerbiában vagy Szlovákiában. Nem az egészségügy a jó Szlovákia javulása elsősorban a gazdasági növekedéssel függ össze, nem pedig az egészségügy színvonalával. A jelentés szerint az előző évhez képest nálunk is nőtt az anyák halálozásának a kockázata: egy évvel ezelőtt az arány 1:12 200 volt, a mostani tanulmány szerint 10 200 nő közül egy esetében áll fenn a veszély, hogy meghal a terhesség alatt vagy szülés közben. Összehasonlításképpen: Csehország a 25., Lengyelország a 28., Ausztria pedig, ahol sokkal jobban gondoskodnak a terhes nőkről, a 11. helyen végzett. Nem csoda, hogy az utóbbi időben egyre több szlovákiai nő inkább külföldön akarja világra hozni gyermekét, a biztosítók adatai szerint az utóbbi években nőtt a külföldi szülések száma, a kismamák főleg Csehországba és Ausztriába mennek szülni. Prága az élen A gyermekhalandósági adatok alapján a leggazdagabb országok fővárosait is rangsorolták, és az első helyen Prága végzett, a sereghajtó pedig Washington. Szlovákiában 142 élve született gyermekből egy meghal (1000 főre 7,2-es indexet számoltak ki), ami több, mint Szerbiában, ahol 6,6-os indexet határoztak meg. Horvátországban a gyermekhalálozás mértéke 4,5. Szomáliában viszont 18 terhes nőből 1 meghal, és hétből egy gyerek nem éli meg az ötödik születésnapját. A jelentés pozitívan értékeli, hogy a gyermekhalandóság terén jelentős előrelépés történt világszerte - 17 ezerrel kevesebb öt év alatti gyermek hal meg naponta, mint 1990-ben -, ugyanakkor nehezményezi, hogy óriásiak a különbségek a listavezető országok és a sereghajtók között. Miközben Norvégiában, Finnországban és Izlandon ezer élve szülésre 2,8, 2,1, illetve 2,6 öt év alatti gyermekhalálozás jut, addig Sierra Leonéban 160, Szomáliában 145, Nigériában pedig 117. (sza, tasr, mti) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nem csak az alacsony fizetés az oka, hogy az egészségügyi nővérek tömegesen hagyják el az országot, állítja Ľubica Kočanová, a Nővérek és Páciensek Szövetségének (ASAP) elnöke. Szerinte a szlovák egészségügyet hatékonyabbá lehet tenni a gyógyszeres kezelések arányának csökkentésével és az egészségügyi nővérek számának növelésével. „Meg kell változtatni a gyógykezelés filozófiáját, fel kell számolni a gyógyszeres kezelés fölérendelését a többi kezelés fölé - jelentette ki az ASAP elnöke. - A betegeknek ugyanilyen szükségük van az ápolásra és a megelőzésre, amit nem kapnak meg, mert kevés a nővér.” Szerinte ezért magasabb például az antibiotikumok fogyasztása is Szlovákiában, mint például a szomszédos Csehországban vagy Magyarországon. Az OECD statisztikái szerint is kevés a nővér a szlovákiai kórházakban. Míg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamaiban átlagosan 8,8 nővér jut ezer lakosra, addig Szlovákiában ez az arány mindössze 5,9. A nővérekkel legjobban „ellátott” ország Svájc, itt 16,6 nővér jut ezer lakosra, Dániában és Belgiumban ez az arány 15,4, de Csehországban is 8. Kočanová szerint a nővérek távozásának oka a kevés hatáskörben keresendő, vagyis a szlovákiai nővérek - legalábbis hivatalosan - nagyon kevés beavatkozást végezhetnek egyedül. „Olyan kompetenciáik hiányoznak, amelyek már Csehországban is megvannak -jelentette ki az ASAP elnöke. - Az intenzív kezelésre szakosodott nővérek például önállóan végezhetnek vérátömlesztést vagy egyedül kiértékelhetik az EKG eredményét.” Szerinte a nővérek bizonyos esetekben receptet is kiírhatnának, például, magatehetetlen betegnek, akit otthonában kezelnek. A nővérek ma ünnepük a nemzetközi nővérnapot, ami május 12-ére, a modern ápolás megalapítójának Florence Nightingale-nek a születésnapjára esik. Ő az 1854-es krími háborúban kezelte a brit katonákat. (lpj, TASR) Nem csak kávét akarnak főzni az orvosnak (Gabriel Kuchta felvétele n.ünk_k.e.l.l A kölcsönös szolidaritás az egyesített Európa működésének alapja. És nem csak a tagállamok egymással szembeni szolidaritásáról van szó. Harmadik országokkal szemben is szolidárisak vagyunk. Ennek a szolidaritásnak több formája létezik. A fejlődő országoknak nyújtott segítség a szolidaritás egyik formája, és ezt nagyon fontosnak tartjuk. Az Európai Unió ezért is hirdette meg 2015-ben a fejlesztés európai évét.„A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk" mottó szellemében a célja bemutatni a fejlesztési támogatás jelentőségét és hasznát, és elérni azt, hogy az európaiak figyelmet fordítsanak rá. Lehetőség arra, hogy a fejlődés kérdését az egész világ figyelmének középpontjába állítsuk. A világon több mint egymilliárd ember nyomorog napi egy eurónál kisebb összegből. Bolygónk minden nyolcadik lakója éhezik, százmilliók nem jutnak ivóvízhez. Sokkoló, hogy évente 1,7 millió ember hal szomjan vagy pusztul el a szennyezett víz következményei miatt, általában gyerekek. Százezrek pusztulnak el maláriában, több ezren haltak már meg az ebolafertőzés következtében. A kérdezőbiztosoknak arra a kérdésére, hogy fontosnak tartja-e a fejlődő országok lakóinak nyújtott segítséget, az Európai Unió lakosságának 85 százaléka igenlő választ adott. Meglepően magas volt azoknak az aránya is, akik szerint az uniónak fokoznia kellene aktivitását a fejlődő országoknak nyújtott segítség területén. A gazdasági válság sokakat sújtó következményei ellenére az európaiak 67 százaléka válaszolt így. Az Európai Unió a fejlődő országok lakóinak legnagyobb támogatója a világon, az általa nyújtott támogatás teszi ki a világ valamennyi országa által felajánlott fejlesztési támogatás több mint felét. Az unió fejlesztési támogatása a világ 150 államába áramlik, Afganisztántól Zimbabwéig. Ennek a támogatásnak több formája van. A legszegényebb régiók sok lakója ennek a támogatásnak köszönhetően jut tiszta vízhez vagy biztonságos élelmiszerhez. A világ legszegényebb országaiban sokszor óriási ritkaságnak számítanak olyan dolgok, amelyek nekünk teljesen természetesek. Csak 2013-ban az EU 56 milliárd eurót fordított a szegénység elleni küzdelemre, ami több mint a fele volt a világ fejlesztési támogatásának. Az utóbbi 10 évben az unió támogatásának köszönhetően 37 ezer iskolát építettek vagy újítottak fel, amelyeket 14 millió tanuló látogat, 70 millió ember jutott egészséges ivóvízhez és 7,5 millió gyerek születhetett meg képzett egészségügyi dolgozók segítségével, ami rengeteg anya és gyerek életét mentette meg. Az EU tehát a programjaival és projektjeivel segít a szegénység felszámolásában, életeket ment, természeti csapások által okozott károkat állít helyre, segíti a jobb életkörülmények megteremtését a jövő nemzedékeinek. Az európai fejlesztési támogatás legaktuálisabb példája a nepáli pusztító földrengésre adott reakció. Az Európai Bizottság 16,6 millió euró segélyt hagyott jóvá. A segélyt közvetlenül a nepáli kormány kapja, ez a pénz kiegészíti az egyes tagállamok által, kétoldalú megállapodások alapján nyújtott segélyeket. 3 millió euró értékben nyújtottunk gyorssegély a legsürgősebb feladatok elvégzésére a katasztrófa által leginkább sújtott területeken. Ebből felépülhetnek a szükségszállások, szavatolható a tiszta ivóvíz, megvehetők a gyógyszerek és finanszírozható a telekommunikáció. A tavalyi év elején az EU az UNICEF-fel együttműködve rendelkezésre bocsátotta az alultápláltság és a fertőző betegségek elleni küzdelemre szolgáló pénzügyi támogatást, amely 15 fejlődő országban segíti a gyerekeket és a nőket. A fejlesztési támogatást pozitívan értékeli Szlovákia lakossága is, az emberek 79%-a tartja fontosnak. A lakosság több mint fele úgy véli, hogy a szegénység elleni küzdelemnek a fejlődő országokban az EU egyik fő prioritásának kell lennie, és több pénzt kellene erre fordítani. Világos, hogy a társadalomban ez a téma jelen van, a fejlesztési támogatás nem ismeretlen az emberek előtt. Bízunk benne, hogy a fejlesztés európai éve kapcsán végzett tevékenység növelni fogja a szolidaritás mértékét, és az embereket arra ösztönzi, hogy kapcsolódjanak be a fejlesztési támogatásba. MP150061
