Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-09 / 105. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 9. Szalon 21 MEDIATER A történelem legboldogabb képe Minden idők egyik legismertebb fotóját Alfred Eisenstaedt készítette New Yorkban, a Times Square- en, Japán kapitulációjának napján (Képarchívum) AII. világháború végéhez kötődő képanyag kincsesbánya a popkultúra számára. A szövetséges haderők kézfogása az Elbánál, sarló-kalapácsos zászló a Reichsta- gon, csók a Times Squa- re-en, az atombombafelhő. .. Ikonikus darabok, melyek újra és újra megjelennek valamilyen formában a különböző médiumokban. H. NAGY PÉTER Minden idők egyik legismertebb, legkedveltebb és talán legtöbbet reprodukált fotója New YorkbankészültaTimesSquare- en, 1945. augusztus 14-én (egy héttel később jelent meg a Life magazin címlapján). A képet a hírlapfotózás halhatatlan mestere, Alfréd Eisenstaedt készítette, spontán felvétel: a Japán kapitulációja (V-J Day) feletti örömmámorban egy amerikai matróz megcsókol egy fehér ruhás hölgyet (nővért). A sorsdöntő pillanat szinte filmszerű, nem csoda, hogy a történelem leghíresebb csókjai között tartja számon a médiatörténet. A kép természetesen annak köszönhette karrierjét, hogy azonnal történelmi jelképpé vált. Valójában egy fontos maximát ábrázol: valaminek a vége valami másnak a kezdete is egyben. A csókolózó pár alakjában összeforr a háború végének és az aktusban kifejezésre jutó boldog időszak kezdetének a képzete. A fotón látható momentum tehát akár örök érvényű történetként is értelmezhető, és hajlamosak vagyunk így tekinteni rá. A nézők többsége úgy olvassa ezt a képet, mint ami eltörli az élet és a reprezentáció közti különbséget. Mi sem bizonyítja jobban a fotó erejét, mint hogy a csókolózó pár alakjában spontánul felcserélődik realitás és media- litás, megfeledkezünk arról, hogy a felvétel óhatatlanul bizonyos hiányosságokat mutat. (A megállapítás nem csökkenti a kép hatását, a médiainformáció egyszerűen így működik.) Ebből következik az is, hogy a felvétel további sorsát olyan reprodukciók határozzák meg, melyek nem csak a kép tartalmával, hanem a megjelenítés átkomponálásával is szembesítenek. Nézzünk erre egy példát. A Watchmen című élőszereplős képregényfilm kiindulópontja a Nixon-korszak meghosszabbítása. Alternatív történelemben járunk, melyet a hidegháborútól való szorongás ural, a nukleáris háború a küszöbön áll. Megmenthető-e a világ az atomkatasztrófától, egy olyan társadalmi „valóságban”, amely a szuperhősökből is antihősöket fabrikál? A kérdésre adott válasz most nem fontos, a film elejét idézzük fel, a Bob Dylan-dal- ra (The Times They Are A- Changin’) pörgő főcím ugyanis parádés montázzsal jeleníti meg az eltérített politikai-történelmi kontextust. A leválogatott (fekete kockákkal elkülönített) képsorozat (22 kilassított snitt) érdekessége, hogy a szuperhősöket az általunk ismert történelmi kontextusban vagy műalkotások terében látjuk, sokszor úgy, hogy a felvételt készítő médium is szerepel a snittben. Az egyik legelképesztőbb megoldás Eisenstaedt híres képét használja fel a különbségtermelő játékra. A negyedik snitt csoportképén megpillantjuk Sziluettet (fekete ruhás nőalak) - a DC Comics világában az a karakter, aki a náci gyilkosságok hatására lett szuperhős; megölték a családját -, aki azzal került az újságok címoldalára, hogy leleplezte egy gyermekpornográfiával kereskedő kiadó üzelmeit. Másfelől Sziluett arról nevezetes, hogy leszbikus. (Ez az infó akkor áll a néző rendelkezésére, ha ismeri a képregény világát, de a dolog e nélkül is működni fog.) A csoportkép mögött a Minutemen 1940 felirat látható (a képregényben a Percreké- szek, a jelmezes igazságosztók tevékenységéről részletesen olvashatunk), majd erre a beállításra íródik rá a Watchmen szó, a film címe. (Az Őrzők a szuperhősök új generációja a Perc- rekészek felbomlása után.) Az ötödik snitten az Enola Gay, a Hirosimára atombombát dobó repülőgép látható (oldalán Sally Jupitert ábrázoló rajzzal), majd a hatodik, számunkra legérdekesebb snitt következik. A kamera a „Japán kapitulált” újságfőcímről indít, tágul a képmező, az újságot tartó hölgykoszorú mögül érkezik Sziluett. A képbe befordul a nevető nővér, Sziluett átkarolja és megcsókolja. Tovább tágul a látómező, megpillantjuk a képet készítő fotóst is, a Times Sque- re-en óriási a hangulat, és mindezt mozgóképként, színesben látjuk (a csókolózó lányok persze fekete, illetve fehér ruhában vannak). Menjünk egy picit tovább, mert két további beállítás újabb kontextusba helyezi a történteket. A nyolcadik snitt Leonardo híres festményét, Az utolsó vacsorát jeleníti meg, az asztalnál az apostolok helyett szuperhősök foglalnak helyet. A társaság Sally Jupiter visszavonulását ünnepli (ő ül Krisztus helyén), a hölgy ugyanis állapotos. Sally jobbján, a Komédiás mellett láthatóan nagyon jól szórakozik Sziluett, áld a nővérkét tartja az ölében. Majd a tizedik snitten szintén ők szerepelnek: a kamera egy kivágott újságrészletről indul (a cikk kivehetően - a képregény szövegének megfelelően - a leszbikus kapcsolatról szól), tágul a látótér, az ágyon vérbe fagyva fekszik egymást átkarolva Sziluett és barátnője. Éppen helyszínelés folyik, az ágy melletti falon a gyilkos otthagyta - homofób - kéznyomát egy vérrel írt felirat formájában: „leszbikus lotyók” (lesbian whores). Eisenstaedt fotója a Watch- menben többszörösen reflektált viszonyba kerül a látottakkal. Egyrészt olyan médiumként reflektálódik, melynek „igazsága” egy másik médium felől kontrollálható (a film mintegy keretezi, fikción belüli fikciónak minősíti az eredetit). Másrészt a közvetített tartalom szempontjából jelentős elmozdulás tapasztalható, amennyiben a mozgóképeken már nem csak a háború végét köszöntő spontán örömről van szó, mindegy, ki csókol meg kit alapon. Sziluett történetében ez a pillanat ennél valamivel többet jelent: az öröm egyéni, individuális változatát. Ha a néző a képet a fenti kontextusban olvassa, nem tekinthet el attól, hogy a szóban forgó szuperhős zsidó származású leszbikus volt. Alighanem ennek tudható be, hogy Zack Snyder filmjében - ahol egy ilyen csók is elcsattanhat - a Times Square-en láthatóan és érezhetően jóval nagyobb a boldogság, mint Eisenstaedt felvételén. Ennek köszönhetően a mesteri fotóba a fikció felől visszaíródhat az idő... A híres csók - ahogy Sziluett adja a Watchmen című filmben Az Enola Gay a Sally Jupitert ábrázoló rajzzal 1945 ♦ május 7. - Németország öt év, nyolc hónap és hét nap háború után feltétel nélkül megadja magát, a kapitulációt német részről Alfred Jodl tábornok írja alá Reimsben, Eisenhower tábornok főhadiszállásán. ♦ május 8. - a németek megadják magukat a szovjeteknek is. Berlinben, Zsukov berlini főhadiszállásán német részről Keitel, Stumpf, és Frieburg tábornok aláírja a kapitulációt a szövetséges erők és a Vörös Hadsereg főparancsnoksága előtt. ♦ május 9. - a szovjet csapatok bevonulnak Prágába. A Vörös Hadsereg elfoglalja az utolsó német kézen lévő kikötőt, Danzi- got. ♦ június 26. - San Franciscóban elfogadják az ENSZ Alapokmányát. ♦ július 16. - az USA felrobbantja az első atombombát. A Trinity (Szent- háromság) fedőnevű kísérleti robbantás helye a Los Alamos közelében fekvő Alamogordo légibázis. ♦ július 17. és augusztus 2. között - a három nagyhatalom vezetője (Sztálin, Truman és Churchill, majd utódja, Attlee) Potsdamban értekezletet tartanak, melyen a béke- szerződés részleteit is megtárgyalják. ♦ augusztus 6. - a 8 óra 15 perckor Hirosimára ledobott atombomba 71 ezer embert öl meg. ♦ augusztus 9. - az USA 11 óra 1 perckor atombombát dob Nagaszakira: 23 ezer ember hal meg azonnal. A Szovjetunió, amely egy nappal korábban üzent hadat Japánnak, megindítja csapatait a Japán által megszállva tartott koreai, mandzsu határszakaszon. ♦ augusztus 14. - Hiro- hito császár a rádióban bejelenti Japán kapitulációját, a szövetségesek több mint hétmillió japán katonát fegyvereznek le. ♦ szeptember 2. - a Missouri csatahajó fedélzetén a japán delegáció aláírja az ország feltétel nélküli kapitulációját, ezzel a Távol-Keleten is véget ér a II. világháború. SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
