Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-04 / 78. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 4. Szalon 21 Soha nem nősült meg, mert jól tudta, hogy egy asszonyt eltartani drága mulatság; nagybirtokai bevételéből inkább a magyar tudományt támogatta Semsey Andor, az aszkéta mecénás Sokan próbálták már összeszámolni, mennyi pénzt is fordított Semsey Andor a magyar tudományra. A pontos elszámolást nem ismerjük, egyes becslések szerint kb. tízmillió eurónak megfelelő összeg lehetett. Egy dolog biztosnak látszik: Semsey alighanem többet áldozott a magyar tudomány támogatására, mint a két Széchényi, vagyis gróf Széchényi Ferenc és fia, Széchenyi István együttvéve. B. MÁNYA ÁGNES Semsey Andor 1833-ban született Kassán, nagybirtokos családban. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd - egy hatalmas, ám temérdek adóssággal terhelt földbirtok várományosaként - a mosonmagyaróvári gazdasági akadémián folytatta, ennek elvégzése után pedig külföldre ment. Mivel a gazdálkodásban nem lelte örömét, 1866-ban bérbe adta öszszes birtokát, és Pestre költözött. A harminchárom éves fiatalembert nem a pezsgő nagyvárosi élet és a csinos színésznők vonzották a fővárosba. Érdeklődése a természet- tudományokra, elsősorban az ásványtanra és a földtanra irányult. Felkereste Európa legfontosabb földtani intézeteit és múzeumait, számos ásvány- és kőzetgyűjteményt vásárolt meg csillagászati összegekért a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Királyi Földtani Intézet számára. Semsey soha nem nősült meg, mert jól tudta, hogy egy asszonyt eltartani drága mulatság. Tudománypártolói tevékenysége és szerény, már-már aszkétikus életmódja miatt már életében is „köztéma” volt. Tasnádi Kubacska András így ír Semseyről: „Azt avagy ont, amelyet születése adott a kezébe, nem kártyára, lóversenyre és színésznőkre költötte. Nem volt jachtja, vadászháza, még csak hintája, sőt egyetlen vadászpuskája sem. Évtizedekig hordott egy öltönyt, kétszobás polgári lakása volt a Kálvin téren, és főzeléket evett hús nélkül nap nap után." Földbirtokos létére tehát Semsey szerényen lakott, és sajnálta konflisra a pénzt: gyalog járt be a Földtani Intézetbe, amelynek tiszteletbeli igazgatója volt. Gondosan kiszámolta ugyanis, hogy azon az összegen, amelyet elkocsi- kázna, mennyi új leletet lehet beszerezni. Bár sokat betegeskedett, a rengeteg gyaloglás bizonyára megedzette, mert kilencven évig élt. Nagyrészt ő finanszírozta báró Eötvös Loránd torziósin- ga-kísérleteit, és élete végéig jó barátként támogatta Hermann Ottó munkáját. Nem maradt el Semsey támogatása az 1900- ban felfedezett alsó-miocén kori ipolytamóci lábnyomos homokkő konzerválása és megmentése során sem. A lelet egy részét előzetes terv alapján darabokra szabdalták a helyszínen, majd szekéren vitték fel Budapestre, hogy az intézetben újra összerakják, mint egy puzzle-t. A Magyar Királyi Földtani Intézet 1869-es megalapítása után harminc éven át albérletből albérletbe vándorolt. Az állam támogatásának és Semsey Andor nagylelkű adományának köszönhetően kapott állandó otthont az akkoriban még külvárosnak számító, de gyors fejlődés elé néző, a Városligettel „határos” Stefánia úton. A főváros ingyen bocsátotta rendelkezésre az építési területet. A meghirdetett pályázatra 14 pályamű érkezett: a bírálóbizottság Lechner Ödön budapesti műépítész magyar szecessziós épülettervét találta a legjobbnak. Annak ellenére, hogy majdani használói, az intézet vezető geológusai komolytalannak, a munkájukhoz kevéssé illőnek tartották a győztes épület homlokzatát, és szívesebben fogadták volna a második helyen végzett terv megvalósulását, a bizottság szava döntött. A Lechner-féle épület ugyanis nemcsak tetszetős és (a gyűjtemény gyarapodását tekintetbe véve) jól bővíthető, de gazdaságosan üzemeltethető is volt. Eredetileg nem volt benne villamos világítás. A nagyközönség előtt is nyitva álló második emeleti kiállítótermek hatalmas ablakain csak úgy dőlt be a fény, a nyitva tartást pedig - okosan - a napszakokhoz igazították. A gyönyörű mahagóni vitrinekkel berendezett kiállító- termekben egyébként fűtés sem volt: nyáron nem volt rá szükség, télen pedig a látogatók magukon hagyták a kabátot. A mindössze másfél év alatt elkészült épület minden részletével utal az ott dolgozók munkájára, a kiállított „kincsekre”. A kétféle kékben pompázó (és ezzel az ég és a víz egységét szimbolizáló) tető cserepei a Zsolnay gyárban készültek. Ennek a pécsi gyárnak a terméke a messziről is jól látható, a tető csúcsán elhelyezett négy ősmagyar alak és az általuk tartott hatalmas földgömb is. Az 1900. május 7-i felavatás után pár héttel maga a király, I. Ferenc József is látogatást tett az intézetben. Annyira tetszett neki az épület és a benne rendezett kiállítás, hogy a protokollt és a napirendet egyaránt felborítva az eredetileg tervezett tizenöt perc helyett háromnegyed órát töltött ott. Az épület kifejezetten a magyar földtan számára készült: rögtön a belépéskor egy hatalmas „barlangban” találja magát a látogató. A falakat stilizált cseppkőoszlopok és őscsigákra emlékeztető motívumok díszítik. Az „ArtGeo tanösvényen”, vagyis a stilizált vágatra, bányajáratra hasonlító folyosókon, az ott kiállított ásványok, ércek, ősmaradványok stb. mellett haladva felfedezőútra indulhat az intézet honlapján előzetesen bejelentkezett kíváncsi látogató. A magyar geológia története című kiállítás egyebek mellett bemutatja a világ első bányászati akadémiáját is, amelyet 1762-ben alapítottak Selmecbányán. Lechner Ödön ennek emlékére selmeci „bányászfe- jekkel” díszítette a termek belső boltívhajtásait. Az épület csodával határos módon túlélte a két világégést (két és fél méterre tőle csapódott be a legközelebbi lövedék a II. világháború idején!) és 1956-ot is. Viszont nem kímélte a történelem a Semsey-bir- tokokat: a trianoni békediktátum kétfelé szakította őket. A balmazújvárosi birtokok Magyarországon „maradd’, de Semse (szlovákul Šemša), Saca (Šaca, ma Kassa része), Hatkóc (Hodkovce), Buzinka, Jászóúj- falu (Nováčany) az újonnan alakult Csehszlovák Köztársaság területére esett, ezzel - megfelelő források híján - vége szakadt a bőkezű támogatásnak. Semsey Andor 1923-ban hunyt el Budapesten, sírja a Farkasréti temetőben található. A magyar tudomány önzetlen mecénásának nevét a Stefánia úti ArtGeo palotán kívül legalább húsz kihalt szivacs, kagyló, csiga, lábasfejű, rák, pörge- karú, tüskésbőrű és gerinces faj elnevezése, valamint a balmazújvárosi Semsey Andor Múzeum őrzi az örökkévalóságnak. A Lechner Ödön terve alapján megépült Földtani Intézet homlokzatának és belső terének részlete (Képarchívum) OTTHONUNK A NYELV A felsőoktatási rendszer magyar és szlovák megnevezései MISAD KATALIN A hazai felsőoktatással foglalkozó szakemberek és újságírók számára gyakran okoz fejtörést a felsőoktatási rendszer egyes intézménytípusainak magyar megnevezése. A szlovák elnevezések anyaországi megfelelőinek felkutatása egyrészt időigényes feladat; másrészt előfordul, hogy az egyik rendszerben létezik olyan elem, melynek a másik rendszerben nincs megfelelője, minélfogva megnevezése sem lehet. Annak ellenére, hogy a szlovákiai és a magyarországi felső- oktatás szerkezete igen sok egyezést mutat, már a két rendszeren belüli intézménytípusok megjelölésében is mutatkoznak kisebb-nagyobb eltérések. Magyarországon két fő típusát különböztetik meg a felsőoktatási intézményeknek. Az egyik a magyar állam által fenntartott állami felsőoktatási intézmény típus, amely a felsőoktatási törvény szerint nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem, pénzügyigazdálkodási jogállása pedig konkrét költségvetési szervhez vagy vállalkozó közintézethez köti (ilyen például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem). A másik a magyarországi székhellyel rendelkező alapítvány, egyházi jogi személy, gazdálkodó szervezet, illetve helyi (vagy országos kisebbségi) önkormányzat által fenntartott nem állami felsőoktatási intézmény típus (ide tartozik pl. a Debreceni Református Hittudományi Egyetem). A szlovák felsőoktatási törvény három intézménytípust határoz meg. A törvényrendelettel létrehozott, önálló jog- alanyisággal rendelkező intézményeket a nyilvános felsőoktatási intézmények (szlovákul: verejné vysoké školy) csoportba sorolja; ezek közé tartozik például az ország legrégibb egyeteme, a Pozsonyi Comenius Egyetem (Univerzita Komens- kého v Bratislave), a Besztercebányai Bél Mátyás Egyetem (Univerzita Mateja Bela v Banskej Bystrici), a Rózsahegyi Katolikus Egyetem (Katolícka univerzita v Ružomberku) és további 17 egyetem, illetve főisMagyarországon két fő típusát különböztetik meg a felsőoktatási intézményeknek, nálunk három típus létezik. kola. Azok az intézmények, amelyek fenntartói jogát az állam nevében valamely minisztérium gyakorolja, az államifelsőoktatási intézmények (szlovákul: štátne vysoké školy) csoportba tartoznak. Szlovákiában három ilyen felsőoktatási intézmény található: a Liptó- szentmiklósi Milan Rastislav Štefánik Katonai Akadémia (Akadémia ozbrojených síl generála Milana Rastislava Štefánika v Liptovskom Mikuláši), a Pozsonyi Rendőrakadémia (Akadémia Policajného zboru v Bratislave) és a Szlovák Egészségügyi Egyetem (Slovenská zdravotnícka univerzita). A harmadik típust, a magán-felsőoktatási intézmények (szlovákul: súkromné vysoké školy) csoportot azok a Szlovákiában nyilvántartásba vett alapítvány, illetve szlovákiai székhellyel rendelkező jogi személy vagy gazdálkodó szervezet által fenntartott felsőoktatási intézmények alkotják, amelyeken költségtérítéses képzés folyik, de az intézmények jogosultak az állam által biztosított normatív támogatásra, mint például a Diószegi Danubius Főiskola (Vysoká škola Danubius v Sládkovičove), a Szakolcai Közép-európai Főiskola (Stredoeurópska vysoká škola v Skalici) stb. A konkrét felsőoktatási intézmények nevének fordítási problémáival, valamint a magyar megnevezések helyesírási sajátosságaival következő írásunkban foglalkozunk. SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com Semsey Andor (1833-1923)
