Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-04 / 78. szám, szombat
7 különleges húsvéti népszokás A keresztény világ húsvétkor ünnepli Krisztus feltámadását, ez a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Az ünnep magyar nyelvű elnevezése onnan ered, hogy ekkor ér véget a 40 napos böjt (nagyböjt), a hústól való tartózkodás időszaka. Húsvét az egyházi év mozgóünnepeinek is középpontja. Ezt a napot előzi meg két héttel farsang vasárnapja és követi 50 nap múlva pünkösd. H úsvét megünneplése már a 3. század óta ismén, számos népszokás kapcsolódik hozzá. Ezeket gyűjtöttük egy csokorba. Etelszentelés A 10. század óta ismert szertartás húsvét vasárnapján a húsvéti ételek, sonka, bárány, kalács, tojás, bor megszentelése a templomban. Szentelményeknek nevezzük azokat a tárgyakat, melyek szentelés vagy áldás révén hétköznapi használatukból kiemelkedve természetfeletti célokra alkalmasak. A húsvéti ételek sorában a bárány Jézust jelképezi, a tojás az élet, az újjászületés szimbóluma. A szentelt ételeknek mágikus erőt tulajdonítottak, számos hiedelem fűződik hozzájuk. A húsvéti kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak, vagy megőrizték, s nyáron a verebek kártevése ellen kereszt alakban meghintették vele a gabonaföldeket, de tűzbe is vetették, hogy a túlvilágiaknak is jusson a szentelt ételből. A szentelt sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy bőven teremjen. A húsvéti szentelt tojáshoz kapcsolódó hagyomány, hogy egy-egy tojást ketten ettek meg, hogy ba eltévednek, jusson eszükbe, kivel ették a húsvéti tojást. Köszöntő A köszöntő naptári ünnepeken énekelt vagy elmondott vers, rigmus, illetve prózai jókívánságmondó szöveg. Szórványosan ismertek húsvéri köszöntőszövegek vagy szerencsekívánó mondókák, melyekben jókívánságok, varázsigék bújnak meg. Kedves mondóka Békés megyéből: „Egészségére váljon, haja nagyra nőjön!” Am a mai értelemben ismert locsolóversek nem népi eredetűek. Húsvéti locsolás Termékenységvarázsló jellegű népszokás, ősi katartikus rítus keresztényesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asz- szonyokat. A locsolás mai formája, a gyermekek locsolása szagos vízzel, rövid versikék kíséretében, adománykérés céljából, újabb keletű városi szokás. Húsvéthétfőt szokás vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezni. Ezen a napon Szeged vidékén a bandákba verődött legények a lányokat a kúthoz hurcolták, ahol egész vödör vízzel öntötték le őket, nehogy kelésesek legyenek. Az Ipoly mentén szervezetten locsoltak, öntöztek. A legények már vasárnap este tojást szedtek a lányos házaktól. Másnap reggel, előre megbeszélt helyen szalonnát kaptak, és ott tojásrántottát készítettek, amit elfogyasztottak. A tojáshéjakat annak a lánynak az ablaka alá szórták, akire haragudtak valamiért. Ezután indultak el locsolni. A lányok igyekeztek elbújni, akit megtaláltak, azt a kúthoz vitték, és vödörszám hordták rá a vizet. Azok a fiúk, akiket nem vettek legényszámba, először a keresztanyjukhoz mentek, akit az ott kapott vízzel meglocsoltak, jutalmul 8-10 hímes tojást .kaptak. Ezután mentek a rokonok, szomszédok lányaihoz. A legények locsolását a lányok húsvéthétfő délutánján tojásokkal viszonozták Hagyomány volt, hogy kedden a lányok locsolták a legényeket. Húsvéti korbácsolás A Dunántúlról ismert népszokás. Fejér megyében a fűzfavesszőből négyszögűre font korbácsot sibának nevezik. A korbácsot készíthették 4, 6, 8, 9 szálból. Korbácsfonás előtt egy szál vessző vastagabb végét késsel bevágták, majd a hüvelykujj körmével végighasították. Hogy hajlékonyabb legyen, a kés élével kikaparták a kettéhasított vessző belsejét. Miután kiválogatták a fonáshoz megfelelő vesszőket, a felső, vékony végeiket összeillesztették, az alsó, vastagabb végeiket pedig egyenlő hosszúságúra vágták, majd a korábban kettéhasított vesszővel betekerték Egy gyerek vagy egy másik felnőtt megfogta a készülő korbács vastagabbik végét, majd a korbács készítője összefonta a vesz- szőket. Miután elkészült, csomót kötöttek a korbács végére. A kisfiúknak édesapjuk vagy nagyapjuk fonta a korbácsot. A legények húsvéthétfőn ezzel csapkodták meg a leányokat, közben ezt mondogatva: Keléses ne légy, Bolhásos ne légy, Esztendőre frissebb légy! A lányok a sibára szalagot kötöttek, borral vagy piros tojással kínálták a legényeket. A Felföldön és a szlovák—magyar lakta területeken ismert szokás a suprikálás, amikor a lányok korbácsolják meg a legényeket. Komatálküldés Húsvéthétfőn és húsvét vasárnapját követő vasárnap, azaz fehérvasárnap volt szokás a komatálküldés. Ez a szokás komálás, mátkálás, vásározás néven is ismert. Az Ipoly mentén a leányok azoknak a legényeknek küldtek tojást, akik farsangkor táncba vitték őket. Az ajándékot személyesen vagy küldött által juttatták el a kiszemeltnek. A Dunántúlon az ajándékot ünnepélyesen, vers, mondóka vagy dal kíséretében adták át: Komatálat hoztam, Föl is aranyoztam, Koma küldi komának, Koma váltsa magának. Hímes tojás A húsvét legmeghatározóbb jelképe a húsvéti tojás, hímes tojás, írott tojás, piros tojás. Ez a díszített tojás a húsvéttal mint egyházi ünneppel szoros kapcsolatban van, az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. A tojás díszítése azonban a keresztény gyakorlatnál korábbi, több formája ismert, jellemző módja a hímzés, batikolás. Ahhoz, hogy a főtt vagy kifújt tojásra mutatós mintát tudjunk készíteni, szükség van egy írókára, egy pálcára erősített fémcsövecskére. Ezt a pálcát márto- gatják bele forró méhviaszba, majd segítségével írják rá a mintát a nyers vagy főtt tojásra. A megmintázott tojást festéklébe áztatják. Utolsó lépésként lekaparják a méhviaszt, s máris láthatóvá válik a motívum. Tojásjátékok A húsvétot a böjt végeztével és a szép idő beköszöntővel vidámság is jellemzi. Világszerte elterjedtek a tojásjátékok. A tojásgurítás szabadtéri játék. Dombról gurították le a tojásokat, amelyeket a lent összegyűltek elkapkodtak. Vicces a tojásösszeütés, melyet főleg fiúk játszottak a locsoláskor összegyűjtött zsákmánnyal. Két szemben álló játékos kezébe fogott tojással igyekszik eltörni a másik tojását. A játéknak több változata ismert. Játszható úgy is, hogy az egyik játékos a kezében lévő pénzzel igyekszik a másik tojását betörni és így megszerezni az eltört tojást, de játszható festett, hímes, keményre főtt vagy csokoládétojással is. Csalni is lehetett fából, mészkőből, gipszből készült műtojással. Szórakoztató a tojáskeresés, a tojástánc és a tojásfutás is. (sulinethu)
