Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-29 / 98. szám, szerda
KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2015. április 29., szerda 17. oldal AKTUÁLIS A gyárkémény Rimaszombat ismertetőjegye Bontási engedélyt kért a terület tulajdonosa az egykori rima- szombati cukorgyár százméteres gyárkéményére. A gömöri városban 1960 és 2005 közt működött a cukorgyár, az uniós cukorkvóta elfogadása után bezárt. Az épületek nagy részét is lebontották, a telektulajdonosa üzleti, vállalkozói zónát kezdett építeni azok helyén, ma már bevásárlóközpontok és szolgáltatások vannak az egykori cukorgyár területén. Egyedül a száz méter magas kémény emlékeztet a múltra, s a város önkormányzata ragaszkodna is hozzá, viszont a karbantartása drága, kihasználtsága pedig kérdéses. A befektető új munkahelyeket eredményező fejlesztést ígér kárpótlásul a bontásért, mégis kérdés, hogy a város egyfajta jelképévé vált gyárkéményre kiadja-e a bontási engedélyt az önMár csak a száz mäer magas kémény emlékeztet a múltra - ki tudja, meddig (Szószi Zoltán felvétele) kormányzat, (szász) 1502-ig egyetlen más város sem kapott négy címerlevelet Kassáé Európa legrégebbi címere Az 1230-as években említik először Kassa Szlovákia második legnagyobb városa, körülbelül 250 000 lakosa van. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint csupán a lakosság 4 százaléka vallotta magát magyarnak. A metropolis legnagyobb folyója a Hernád (Hornád), a város a közeli Kojsói-havasok (Kojšovská hoľa) lábánál terül el. Kassa első írásos említése az 1230-as évek elejére datálható. A város főbb látnivalói közé tartozik a Szent Erzsébet-székesegyház, a Rodostói ház, a turisták által jól ismert Malom utca, a csodálatos zenélő szökőkút, a Fő utcai Nemzeti Színház, az Orbán-torony. ÖSSZEFOGLALÓ Kassa. Kassa címere a legrégibb, városnak adományozott címer Európában. 1502-igegyet- len más város sem kapott négy címerlevelet, főleg nem négy különböző uralkodótól. A jogrendszer 1405 után tette lehetővé a városok országgyűlési részvételét, Kassa Magyarország első városaként ekkor kapta meg a címerlevelet. 1502-ben a négy királyi címer összevonásával újat hoztak létre. A jelenlegi címeren látható 1423-as és 1502-es mini- atúrák a gótikus és a reneszánsz művészeti stílus nyomait viselik. Kassa címerét több mint 500 éven át változatlanul használták a város jelképeként. A jubileumi év alkalmából 2002. december 8-án szobor formájában a Fő utcai parkban is ábrázolták a címert. Nyolc évvel később a Diósgyőri várban emléktáblát lep- leztekle, amely Európa legrégibb városi címerének adományozására emlékeztet. Kassa-Óváros címerén a mai napig ugyanabban a formában látható a pajzs, mint amilyenaváros 1369-ben kapott adománylevelében volt. 2014 végén Otto Brixi kassai képviselő és a város jelenlegi főpolgármestere a címereket védő törvényjavaslatot olvasott fel a parlamentben, amely alapján senki sem használhatja a város címerét vagy annak egy részét beleegyezés nélkül. A törvényjavaslatot a parlament jóváhagyta, felügyeleti csoport fogja ellenőrizni a városi címerekhasználatát. (nr) Legközelebb Hodos címerét mutatjuk be. Hatvanhét sertés a platón, tizennégy üsző a furgonban Élőállatot csempésznek keleten Velejte (Veľaty)/Berettô (Bracovce). Egyre több román rendszámú kisteherautót lehet látni a Bodrogköz útjain. Ezek egy részét csempészésre alakították át. LECZO ZOLTÁN Klára Baloghovának, a Nagymihályi Vámhivatal szóvivőjének lapunkhoz eljuttatott tájékoztatása szerint a Nagymihályi járásban található Berettő közelében néhány nappal ezelőtt egy román rendszámú furgonban 14 darab üszőt próbáltak meg kivinni az országból, a három csempész nem tudta felmutatni az állatok szállításához szükséges iratokat. Érdekes módon az árut szintén Krakkóból indították, a célállomás pedig ugyancsak Marosvásárhely volt. A vámosok ezt a szállítmányt is visszafordították. A Bodrogköz és az Ung-vi- dék útjain az elmúlt időszakban sok román rendszámú furgont és kisteherautót lehet látni. Értesüléseink szerint ezeknek a járműveknek egy részét úgy alakították át, hogy a futóművük az előírt 3,5 tonnánál jóval nagyobb teherbírású legyen. A szállítmányozók azokat az útvonalakat és határátkelőket - például a Lácacséke és Perbenyik közöttit - is használhatják, melyeken kamionok vagy nagyobb teherautók nem közlekedhetnek. Egyébként néhány hónapja hosszú ideig vesztegelt Királyhelmecen, a Fő utcán egy ilyen román rendszámú gépkocsi. Annyi almát szállított, hogy a kerekei menet közben kiszakadtak, és csak a vakszerencsének köszönhető, hogy a jármű nem okozott komolyabb közlekedési balesetet. A Velejte közelében megállított járművön a feltüntetettnél több élőállat volt, és a szállítólevelek is hamisak voltak (A vámhivatal felvétele)
