Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-29 / 98. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 29. Közélet 3 A következő két-három hónap felmérései mutatják meg, mennyit ártott az ügy a Smernek Ficóék első komoly botránya (Tomáš Benedikovič illusztrációs felvétele) Gyakorlatilag lezárult a második Fico-kormány eddigi legnagyobb bot­ránya, amely egy időre az ellenzéket is összeko­vácsolta. ÖSSZEFOGLALÓ A Váhostav csődvédelmi el­járása még tavaly ősszel kez­dődött, ám csak március végén vált politikai üggyé: a kormány és a parlament is rendkívüli ülésen foglalkozott vele. Az eredmény egy ad hoc törvény- módosítás, még az illetékes miniszter sem bukott bele az ügybe. Kik a Váhostav-ügy nyertesei és vesztesei? Számolják a veszteségeket A botrány egyértelmű vesz­tese Robert Fico és a Smer. Már az elején látszott, hogy a kor­mánypárt nem jöhet jól ki a tör­ténetből, veszteségeinek mi­nimalizálására törekedhetett. Először megpróbálta bagatel­lizálni az ügyet, amikor nem ment, Ján Figeľre (KDH) akarta kenni a felelősséget. Ebben is ve­reséget szenvedett: „vissza­vonta” a parlament alelnökének leváltási indítványát. Végül nagyrészt olyan törvényi változ­tatásokat fogadott el a Smer, amiről pár héttel korábban - amikor az ellenzék javasolta - még azt állította, hogy megvaló­síthatatlanok. A következő két- három hónap közvélemény-ku­Piszkos ügyletek tatásai mutatják meg, mennyit ártott az ügy a Smemek. Ellenzéki egység A botrány, és főleg Figel le­váltási kísérlete újra összeko­vácsolta a jobboldali ellenzé­ket. Az elmúlt hónapok törté­nései alapján egyre való­színűbben tűnt, hogy 2016-ban Smer-KDH koalíció alakul, ám a Váhostav-ügy a keresztény- demokratákat ismét visszate­relte a jobboldalra. Kérdéses, hogy meddig. Ám képviselőik megnyilatkozása szerint átve­résként érzékelték a Smer tá­madását, többük elgondolko­dott azon, érdemes-e egy év múlva Ficóékkal szövetkezni. Az ügyben egyik jobboldali párt sem diktálta az iramot, így várhatóan egyikük támogatott­sága sem fog ennek hatására a következő mérések alapján megugrani. Počiatek túlélte Míg a Smer a volt közlekedési minisztert, Figeľt támadta, az ellenzék gyakorlatilag alig be­szélt a jelenlegi tárcavezető fe­lelősségéről. A Smer Ján Počiateket az elmúlt hetekben gyakorlatilag teljesen eltüntet­te, nehogy kínos kérdésekre kelljen válaszolnia, a jobboldal pedig nem használta ki az al­kalmat az ő leváltásának indít­ványozására. Pedig Počiatek széke már tavaly decemberben is remegett, a tárcánál állítólag akkor valós forgatókönyvként került szóba esetleges távozása. Megérte tüntetni 15 helyett 50 százalék: a Vá­hostav beszállítói jobban jár­tak, mintha csendben marad­tak volna, ám még így sem örülhetnek igazán, hiszen ráfi­zetés volt számukra Juraj Široký cégének dolgozni. A kis­iparosok szinte biztos, hogy ki­használják a kormány által nyújtott lehetőséget és eladják kinnlevőségeiket az államnak, annak ugyanis, hogy pénzük fe­lénél többet kapjanak, inkább csak elméleti esélye van. (MSz) Közpénzből fizetik Široký cégének tartozásait Az unió is elkaszálhatja a Váhostav-mentést ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Sebtében megal­kotott mentőprogram: a Smer kormányon nem először nyúl ehhez a megoldáshoz. A Vá­hostav beszállítóit védő, most módosított törvényeknek is több gyenge pontja van, ezek egy része évek múltán üthet vissza. A kormány gyorsított eljá­rásban tárgyalta a javaslatot, amivel ismét megszegte a tör­vény-előkészítés szabályait: egy vállalat fenyegető csődje miatt nem lehet gyorsított eljá­rásba utalni módosításokat. Nem először fordul elő ilyen eset, az elmúlt egy-másfél évti­zedben gyorsított eljárásban el­fogadott törvények nagy része nem menne át ezen a próbán. A gyorsított eljárásra hivat­kozva nem kérték ki az Európai Központ Bank (ECB) vélemé­nyét sem, amit utólag a kor­mány szemére vethet Brüsszel. A kormányoknak ugyanis ki kell kérniük az ECB véleményét, mielőtt megváltoztatják a „bankmentő alapban” lévő pén­zek felhasználásának célját. A legtöbb kritika éppen ami­att érte a kormányt, hogy egy teljesen más céíra félretett pénzhez nyúl hozzá. Ráadásul a bankmentő alap a törvény ér­telmében közpénznek számít - még ha ezt a Smer tagadta is -, a mostani mentőakció miatt pedig a pénzintézetek még to­vább fogják fizetni - a mind­annyiunk által térített banki il­letékekből. Ráadásul azzal, hogy az alapból vállalkozáso­kat segítenek ki, precedenst is teremtettek, a későbbiekben is hozzányúlhat a kormány - most már törvénye is lesz rá. Brüsszel nem csak a vélemé­nyezés elmaradása miatt kriti­zálhatja Pozsonyt. Szakértők szerint a Váhostav megmenté­se tiltott segélyezésnek is mi­nősülhet: az unió ugyanis tiltja, hogy az állam magánvállalato­kat segítsen közpénzekből. Emiatt lehet, hogy kötelezett- ségszegési eljárás is indulhat Szlovákiával szemben. Mivel a beszállítók kinnlevő­ségeit az állami fejlesztési bank (SZRB) fogja megvalósítani, a folyamat nem lesz transzpa­rens. A banktitokra hivatkozva a Juraj Širokýhoz köthető cip­rusi offshore cégek (melyek formálisan hitelt adtak a Vá- hostavnak) is pénzhez juthat­nak-közpénzből. (MSz) (Képarchívum) Ján Baránek politikai elemző szerint a jobboldal többet is kihozhatott volna a kormánypárt eddigi legnagyobb botrányából „A Smer és az ellenzék is amatőr módon kommunikálta az ügyet” Ján Baránek (Képarchívum) ÚJ SZÓ-INTERJÚ Andrej Kiska államfő hétfőn aláírta a „lex-Váhostavot”, ez­zel gyakorlatilag véget ért a Váhostav-botrány politikai ré­sze. Az ügyről Ján Baránek po­litikai elemzővel, a Polis közvé­lemény-kutató ügynökség ve­zetőjével beszélgettünk. Mennyire fogja érzéke­nyen érinteni a Váhostav- botrány a kormány és a Smer népszerűségét? Azon a héten, amikor a sajtó elkezdett cikkezni a ügyről, a Smer támogatottsága 3 száza­lékponttal csökkent - ez termé­szetesen még nem mutatja, hogy a botrány összességében mennyit vesz el Ficóéktól, de je­lez valamit. Ez a botrány aláásta a Smer választóinak bizalmát a kormánypártban, legalábbis egy részükét mindenképpen. Miért? Mivel rámutatott arra az óri­ási különbségre, ami a hétköz­napi embereknek, ületve az oligarcháknak az igazságszol­gáltatáshoz való hozzáférésé­ben mutatkozik. Az oligarchák gyakorlatilag érinthetetlenek. A Smer először hetekig hallgatott, majd gyorsan el­lentámadásba lendült. Ho­gyan kezelték Ficóék a bot­rányt? Teljesen idióta módon: azt hitték, hogy Ján Figeľre kenhe­tik a felelősséget. Ez volt a leg­rosszabb lépésük ebben az ügyben. Ficónak gyorsan rá kellett ébrednie, hogy ennyire nem lehet átverni a választó­kat. Minden logikusan gondol­kodó ember számára - és ilyenből a Smer szavazói között is van elég - vüágosnak kellett lennie, hogy totális értelmet­lenség egy aktuális ügy miatt a négy évvel ezelőtti minisztert hibáztatni. Főleg úgy, hogy több mint három éve a Smer vezeti a tárcát. Ezzel alaposan túllőttek a célon. Paradox mó­don egyáltalán nem volt szó Ján Počiatek jelenlegi közleke­dési miniszter felelősségéről. Ha valóban olyan rossz az a szerződés, amit Figeľ a Váhos- tawal kötött, akkor Počiatek- nek erre rögtön fel kellett volna hívni a figyelmet. Három évvel ezelőtt. Nem kellett volna az ellen­zéknek Počiatek visszahívá­sát követelnie? De, és éppen ennek elmu­lasztását tartom az ellenzék egyik legnagyobb hibájának. Figeľ megtámadása után nyomban el kellett volna kez­deni gyűjteni az aláírásokat Počiatek leváltására. Amilyen rosszul kommunikálta a bot­rányt a Smer, ugyanolyan rosszul fogta meg az ügyet az ellenzék is. A miniszter vissza­hívásával kellett volna kezdeni. Ha a következő napokban nyújtanák ezt be, tudnának még profitálni belőle? Azt szokták mondani, jobb későn, mint soha, de nem tu­dom, ebben az esetben ez ér­vényes lenne-e. Politikailag már csak nagyon keveset tud­nának egy üyen lépéssel nyer­ni, ehhez már túl késő van. A Smer a törvénymódosítással gyakorlatilag lezárta az ügyet. Félretéve Figeľ leváltási kí­sérletét, hogyan menedzselte a Smer a Váhostav-ügyet? Rosszul. Egyáltalán nem kommunikálta Juraj Široký fe­lelősségét, miközben a médiá­ban sorra jelentek meg az oli­garcha házainak fotói. Ha Figeľ leváltása helyett Široký vagyo­nának esetleges elvételét le­begtette volna meg - ami jogi­lag úgysem lehetséges -, a vá­lasztói sokkal jobban reagáltak volna erre. A Váhostav-ügy hosszú idő után az első komoly smeres botrány volt. Mennyire hasz­nálta ld az ellenzék a kínál­kozó lehetőséget? Nem sokat tudtak kihozni belőle. Ahogy említettem, nyomban Počiatek leváltását kellett volna követelniük, va­lamint a Váhostav és Široký va­gyonáról kellett volna beszél­niük - ezt kontrasztba állítani azzal, amit a kisvállalkozók kaphatnak a csődeljárás során. Az ellenzék pont olyan amatőr volt, mint a Smer, amely Figeľ leváltását találta ki. Lehet hosszú távú hatása a Smer és a KDH viszonyára Figeľ kilövési kísérletének, vagy jövőre ezt már a keresz­ténydemokraták is elfelejtik? El nem felejtik, ám a követ­kező 11 hónapban még annyi minden történhet, hogy Figeľ leváltási kísérlete jövő ta­vasszal már csak egy marginá­lis epizódtörténet lesz. Igaza van Ficónak, amikor azt üzeni a KDH-nak: soha ne mondd, hogy soha. Továbbra sem zátja ki, hogy 2016-ban Smer-KDH koalíció jöhet? Nem zárom ki. Másrészt el kell ismerni, hogy a történtek után a KDH intenzívebben fog­ja keresni a jobboldalon poten­ciális partnereit. Az ellenzék a Váhostav- botrány során megtalálta a közös nevezőt. Meddig tart ki a közeledés? Nem értékelném túl a mos­tani együttműködési hajlandó­ságot, 11 hónapnál jóval ko­rábban lejárhat a szavatossága. Tudatosítani kell, hogy a 2016-os parlamenti választás során az ellenzéki pártok közös nagy ellenfele a Smer lesz, ám paradox módon a jobboldali pártok egymásnak még na­gyobb versenytársai, hiszen ugyanazon választó kegyeiért harcolnak. Ha nem kötnek koa­líciót - amit kizártnak tartok - akkor ismét a mindenki min­denki ellen helyzet áll elő. Nem gondolja, hogy And­rej Kiska államfő túlságosan óvatosan állt hozzá az ügy­höz? Nagyon langyos volt. Szá­momra érthetetlen, hogyan ír­hatta alá a törvényt, úgy, hogy közben ad egy listát azokról a pontokról, amelyekkel nem ért egyet. Ez egyszerűen politikai skizofrénia. Az elnökválasztás előtt azt ígérte, hogy a zűrös ügyekben aktívan közbe fog lépni, ám most meglepően passzív volt. (MSz)

Next

/
Thumbnails
Contents