Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-28 / 97. szám, kedd
o N Csak a spanyol arany kérdéses igazán - európai futballkörkép 12-13. oldal 2015. április 28., kedd, XI. évfolyam, 17. szám A Barcelona egykori edzőjének szembe kell néznie a szörnyeteggel, akit ő teremtett — ezek szerint nem minden játékos egyforma, vagy legalábbis nem egyformán bánnak velük.” Ezen az estén egy életre szóló leckét kapott. Először játékosként hagyta el a Barcelonát még 2001-ben. Guardiola makacs sérüléssel bajlódott, és mivel már nem volt fiatal - mögötte pedig ott állt Xavi bevetésre készen - a klub finoman szólva sem követett el mindent, hogy maradásra bírja. Barcelona utcáin az az ocsmány pletyka kezdett terjedni, hogy Guardiola rejtélyes sérülésének hátterében az áll, hogy AIDS-vírussal fertőződött meg. A klubon belül és a médiában is szárnyra kaptak olyan találgatások, melyet a magánéletét célozták, egyesek odáig mentek, hogy azt áhítottak: Pép homoszexuális. Guardiola számára nehézzé vált, hogy élvezze a futballt egy olyan klubnál, ahol a vezetőség se nem tiszteli, se nem bízik benne, és távozott. Elégedettnek lenni luxus A vér íze haj t j a Guardiolát A Barcelona egykori edzője élete legnagyobb szakmai kihívása előtt áll Európai Labdarúgó-szövetség elkészítette a Bajnokok Ligája elődöntőinek sorsolását: Karl-Heinz Riedle a Barcelona-Bayern München és a Juventus—Real Madrid párosokat sorsolta ki az elődöntőre. Mindkét párharc igazi BL-klasszikus, a 2015-ös már a 16. Juventus-Real Madrid mérkőzés lesz, a Barcelona pedig eddig nyolcszor találkozott európai kupameccsen a Bayern Münchennel. Am ezúttal szembe kell nézniük a klub történelmének legsikeresebb edzőjével, Pép Guardiolával is, aki először tér visz- sza ellenfélként a Camp Nouba. Mi is elég jók vagyunk „Ne kerülgessük a kérdést, természetes, hogy nekem és Thiagónak (Thiago Alcantara, a Barcelona korábbi középpályása) nagyon különleges ez a párosítás. Barcelona az otthonom, és jelen pillanatban valószínűleg a legerősebb csapat a világon” - nyitotta sajtótájékoztatóját kertelés nélkül Guardiola, aki nem felejtkezett meg egykori csapattársáról, az ellenfél edzőjéről sem. „Hogy Luis Enrique milyen nagyszerű munkát végez a klubnál, arról mindent elmond, hogy már az első évében esélye van a triplázásra. Őszintén örülök a sikereinek. Ami minket illet... hát azért mi is elég jók vagyunk” - viccelődött az újságírókkal a tréner, és szemmel láthatóan nem erőltetett szerep volt a jókedve és az oldott- sága. Ettől függetlenül rámutatott, hogy ha ugyanazokat a hibákat ismét elkövetik, mint a Porto elleni első tíz percben, akkor számukra nagyon gyorsan befejeződik a párharc. ,A Camp Nou nem az a hely, ahol hibázhatsz. Mindkét meccsre át kell gondolni a taktikánkat, és hogy hogyan tudjuk kontrollálni Messi játékát. Ha úgy fogunk kezdeni, mint Portóban, akkor a Barca lesöpör minket a színről, ezt pedig semmiképp sem szeretném” - fogalmazott a Bayern edzője. Barcelonában a Bayem ellen akartak bizonyítani A spanyol lapok már korántsem ilyen derűs hangulatról számoltak be. A sorsolás napján a Sport öles betűkkel hirdette a címlapján, hogy a Barcelona a Bayem Münchennel szeretne összecsapni a BL- ben, és ennek alátámasztására több hihető indokot is felsorolt. Egyrészt a Guardiola vezette Bayem München biztos, hogy játszani akar majd mindkét meccsen, és nem bunkerfocira rendezkedik be, ami a Real Madrid, de különösen a Juventus ellen egészen másképp lenne. A Barcelona játékosai amiatt sincsenek éppen elkeseredve, hogy Franck Ribéry és Arjen Robben is sérüléssel bajlódik, ráadásul fűn őket a bizonyítási vágy, hogy visszavágjanak a két évvel ezelőtti csúfos vereségért, amikor a németek 7-0-s összesítéssel léptek át rajtuk. A madridi székhelyű Marca viszont ennél is tovább ment a sorsolás másnapján, amikor azt áhította: a Barcelona azért szerette volna a Real Madridot kapni, hogy játékosai bosszút állhassanak Pép Guardiolán. A lap - amely egyébként sosem riad vissza egy kis provokációtól, ha a katalánokról van szó - azt is tudni véli, hogy miért. Állításuk szerint a játékosok már Guardiola utolsó évében eltávolodtak a vezetőedzőtől, akkor viszont végképp berágtak, amikor Guardiola a Generalität arany medalionjának (magas rangú katalán kitüntetés) átvételekor róluk megfelejtkezett a köszönőbeszédében, és magának vindikálta a sikereket. Azt, hogy barcelonai edzősködésének utolsó évére nem olyan volt a viszonya játékosaival, mint korábban, Guardiola maga is elismeri önéletrajzi könyvében, de hogy magának követelte volna a dicsőséghez való jogot, az az eddigi ismereteink alapján szinte kizárt. Az edző is csak egy kőműves Pép Guardiola nagyon büszke katalán származására. Mint a legtöbb jól nevelt, udvarias ember, ő is a szülei példáját követte az életben, a Guardiolák és a Salasok útját járta, akik - a falu, Santpedor többi lakójához hasonlóan - szerény és tisztelettudó emberek. Ők vetették el benne ezeket magvakat. „Vagy talán maga Santpedor volt az?” teszi fel a kérdést Guardiola önéletrajzi könyve. David Trueba, Pép jó barátja szerint mindkét megközelítés igaz: „Soha senki nem tulajdonított különösebb jelentőséget annak, hogy Guardiola egy kőműves fia. Pedig az ő számára az édesapja, Valenti az elkötelezettség és a kemény munka szimbóluma. A család, amelyben Pép felnőtt Santpedorban, tradicionális értékrendet ültetett el a fiúban, egy olyan világban, mikor a szülőknek nem volt sem pénzük, sem birtokuk, csak az elveik és a büszkeségük. Amikor valaki Guardiolát akarja elemezni vagy megítélni, sosem szabad elfelejtenie, hogy az elegáns öltöny, a kasmír pulóver és a nyakkendő mögött egy kőműves fia áll; a drága, olasz cipők viselője pedig a szíve mélyén az espadrillest, a Pireneu- sok vászoncipőjét hordja.” Trueba elmondása szerint Guardiola egy megszállott profi, aki minden részletnek kiemelt figyelmet szentel, hiszen ezek a részletek dönthetik el a meccset. Nagyra tartja a klubot, amelynek dolgozhat, de semminek, így saját magának sem túlozza el a jelentőségét. O is csak egy csavar a gépezetben, aki megdolgozik a fizetéséért, és ingyen egy kávét sem kér soha senkitől. Azt szeretné, ha edzőnek tartanák, mégpedig jó edzőnek. Minden más - legyen bár jó vagy rossz amit a média vagy a társadalom aggat rá az örökös példaképkeresés közben, csak pluszterhet jelent a számára. Csak szeretné jól végezni a dolgát, „ahogy egy jó kőműves teszi a helyére egyik téglát a másik után anélkül, hogy bárki csodálná vagy megtapsolná a mozdulatait”. Egyenlők között az elsők Guardiola az edzővé válás útján egy másik, igen fontos leckét már nem szüleitől, hanem a labdarúgás világától tanult meg fiatalon, még labdaszedőként, mikor gyerekkori hősére, Michel Piatinire várt, hogy az kifüsson melegíteni a Barcelona- Juventus meccs előtt. Guardiola hetek óta ábrándozott a pillanatról, amikor majd először láthatja élőben példaképét, és még egy ravasz tervet is kieszelt, hogyan fogja megszerezni Piatini aláírását. A toll és a papír ott lapult a zsebében, és csak arra várt, hogy a francia sztár megjelenjen, és csadakozzon a pálya túloldalán melegítő társaihoz. Tudta, hogy ez az egyeden esélye a cselekvésre anélkül, hogy bajba kerülne. Cabrini, Bonini, Brio már kifütott a pályára, aztán érkezett Michael Laudrup is. De Piatini nem volt sehol. Aztán kiderült, hogy a Juventus szupersztárja nem mindig vesz részt a közös bemelegítésen. „Aha - gondolta Guardiola Még ha további négy évet futballozott is, barcelonai távozását követően már csak arra készült, hogy edző lehessen - ezért is választott magának olasz csapatokat, hogy taktikailag minél képzettebbé váljon. Emellett folyamatosan tanult, képezte magát, majd mielőtt elvállalta volna első edzői feladatát a Barcelona B csapatánál, Argentínába utazott, hogy tovább mélyítse tudását. Dél-Amerikában aztán találkozott Ricardo La Volpéval, a korábbi vb-győztes kapussal, a mexikói válogatott egykori szövetségi kapitányával; a nagyra tartott Marcelo Bielsával, Argentína és Chile korábbi szövetségi kapitányával, az Athletic Bilbao vezetőedzőjével; és César Luis Menottival, aki 1978-ban vb-győzelemre vezette az argentinokat. Menotti később így értékelte a szakmai megbeszéléseket: „Pép nem azért jött ide, hogy tőlünk tanulja meg, hogy mennek a dolgok a futballban. Tudja már azt ő pontosan.” Argentínai tartózkodása végére úgy érezte, felkészültebb mint valaha - persze még nem teljesen, hiszen Pép sosem engedte meg magának azt a luxust, hogy bármivel is tökéletesen elégedett legyen -, de megítélése szerint ahhoz eleget tudott, hogy a gyakorlatban is kipróbálja elméleti felkészültségét. Utoljára Bielsával találkozott, és távozása előtt az argentin feltett neki egy utolsó kérdést. „Miért akar valaki, aki annyi mindent tud a nemzetközi futball árnyoldalairól és a közeg becstelenségéről, mint te, visszatérni a legmagasabb szintre, hogy edző lehessen? Ennyire szereted a vér ízét?” Guardiolának nem kellett sokáig gondolkodnia a válaszon: „Sőt, nem tudok nélküle élni.” Ezek után könnyedén elliihetjükne- ki, hogy nem megjátszotta magát a sajtótájékoztatón, hanem egyszerűen felvillanyozta a gondolat, hogy szembenézzen élete eddig legnagyobb kihívásával, és megpróbálja legyőzni a saját maga alkotta szörnyeteget. Hegedűs Henrik A Camp Nou nem az a hely, ahol hibázhatsz. Mindkét meccsre át kell gondolni a taktikánkat...
