Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-28 / 97. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 28. Közélet-hirdetés 3 R2-es: az NDS számára a következő 25 évben nem lesz prioritás a déli gyorsforgalmi út befejezése 2040-ig stop a déli gyorsforgalmi útnak Épül az R2-es Zólyom-kömyéki szakasza. A magyar vidékre tervezett szakaszokat el sem kezdik építeni. (Jón Krošlák felvétele) Nem egy, nem öt, nem is tíz, hanem kerek 20 évvel tolódik ki a déli gyorsforgalmi utak építése. A Nemzeti Autópálya Társaság (NDS) váratlanul kitolta az ország déli régióiba tervezett R2-es gyorsforgalmi út egyes szakaszainak befejezését. Olyannyira, hogy a sofőrök egy része bizonyára meg sem éli az útszakasz befejezését. ÖSSZEFOGLALÓ Realitás vagy inkább fikció, hogy Zólyomot Kassával - és ezáltal Pozsonyt Kassával - néhány éven belül jó minőségű négysávos gyorsforgalmi út köti össze? Az út egyes szakaszait 2020-ra kellett volna befejezni, a munkálatok megkezdésének új időpontja viszont 2040. ,A finanszírozási lehetőségek átértékelése után jelentősen aktualizálták az R2-es gyorsforgalmi út építésének kezdetét” - közölte Eva Žgravčáková, az NDS szóvivője. A legtöbb türelemre vagy inkább életkedvre azoknak a sofőröknek lesz szükségük, akik Rimaszombat és Rozsnyó között utaznak. A Bátka-Füge szakasz építése ugyanis becslések szerint nem kezdődik meg 25 évnél korábban. „Ez a mi állásfoglalásunk, amely mellett kiállunk” - fűzte hozzá Žgravčáková. Út nélkül aligha lesz munka ÉrsekÁrpád, a Híd parlamenti képviselője, volt közlekedési államtitkár elfogadhatatlannak tartja a lépést. „Olyan régiókról van szó, ahol a munkanélküliség több mint 20 százalék körül mozog” - állítja Érsek. Emlékeztetett, a gyorsforgalmi út összekötné Losoncot Rimaszombattal, Rozsnyóval, Szepsivel és Kassával, ami alapfeltétele annak, hogy a nehéz gazdasági és szociális helyzetben levő régióba valamilyen beruházás érkezzen. Érsek úgy gondolja, hogy a közlekedésügyi tárcának négy fontos tényező alapján kellene meghatároznia, mely útszakaszok építése lesz prioritás. „Elsősorban a közlekedés sűrűsége, az építés igényessége, a gazdasági hatás és a finanszírozás lehetősége. Ha ezt a javaslatot jóváhagyták volna, akkor mindenki számára világos lenne, mikor és hol lesz kiépítve egy bizonyos út” - állítja Érsek. A közlekedési minisztérium szóvivője, Martin Koňa viszont azt állítja, hogy minden egyes közlekedési projekt annak előkészítésétől és a finanszírozás lehetőségétől függ, az R2-es építésének megkezdését pedig a következő kormányokra bízza. „Azt, hogy hol lehet pénzt találni ezekre a projektre, s hogy ezt milyen konkrét útszakaszokra lehet elkölteni, már valamelyik következő kormánynak kell eldöntenie. Ma nem lenne korrekt a következő évtizedben vagy még később esedékes projektek időpontjairól beszélni” - mondta lapunknak Koňa. Arra a kérdésre, hogy miért nem lehet prioritás az útépítés a munkanélküliség által leginkább sújtott régiókban, nem válaszolt. Petíció indult Rozsnyó lakosai időközben aláírásgyűjtésbe kezdtek annak érdekében, hogy az R2-es Gombaszög-Méhész (Vceláre) szakaszának építését, a Szoroska alagúttal együtt már jövőre megkezdjék, s az utat 2020-ban átadják a forgalomnak. A petíciót kezdeményezők figyelmeztetnek, hogy a városban és a régióban egyaránt 25 százalék körül mozog a munkanélküliség, Gömörben ráadásul 25 százalék felett, s minőségi gyorsforgalmi út, illetve beruházások nélkül ez a helyzet nem is fog javulni. Az aláírásgyűjtést június 21-én fogják befejezni, az íveket pedig június 29-én akarják átadni a kormányhivatalban. Az R2-es útnak jelenleg jelenleg két szakasza épül. A Zólyom-Psztrusa 7,8 kilométeres szakasz 98,8 millió euróba kerül, részben uniós forrásokból finanszírozzák. 2013 novemberében indult meg a Psztrusa-Krivány közötti, 10,4 kilométeres gyorsforgalmi útszakasz építése. A tervek szerint 2016-ban, egyszerre készül el mindkét út. Ezen tervek megvalósítása is kérdéses, ugyanis az utóbbi útszakaszt a Váhostav építi, amely jelenleg a csőd szélén áll, s közel sem biztos, képes lesz befejezni a projektet. Felmerült, hogy a cég megbízásait átvehetnék partnerei, viszont nem tudni, azok meddig bírnák fizetni az 1500 alkalmazottat. Ha sikerülne is megépíteni az R2-es út ezen két szakaszát, a gyorsforgalmi Kriványnál véget érne - ha nem vesszük figyelembe Os- gyán és Tornaija kerülő útjait, melyeket már évekkel ezelőtt átadtak a forgalomnak, s melyek egyszer részét képezik majd az R2-es gyorsforgalmi útnak, (dem) Elmaradt projekt Déli szakasz: újabb füstbe ment terv Pozsony. Több mint egy évvel ezelőtt a Kassai Járási Hivatal tájékoztatott arról, hogy a Nemzeti Autópálya Társaság (NDS) kezdeményezésére az érintett önkormányzatok megkezdik a tárgyalásokat az R2-es gyorsforgalmi út Rozs- nyó-Szádalmás (Jablonov nad Turňou) közti szakaszára vonatkozó területrendezési tervéről. Az akkori tájékoztatás szerint ez volt ez első olyan komolyabb lépés az állami intézmények részéről, amely végre reális képet adott arról, mikor kezdik meg a munkálatokat és mikor készül el a projekt. Az adott szakaszra már az EIA környezeti hatástanulmányt is kidolgozták. Ez javasolta a Szoroska alagút megépítését is. A tervek szerint erre a szakaszra kapcsolódott volna rá az R2-es Gombaszög-Rozs- nyó nyomvonala nyugatról, illetve a Szádalmás-Méhész (Včeláre) szakasz keletről. A projektet három központi részre osztották fel, mégpedig a Szoroska-alagútra, a szá- dalmási szakaszra és a jólészi (Jovice) pihenőhelyre. A gyorsforgalmi úton 120 km/óra lett volna a legmagasabb megengedett sebesség, az alagútban 100 km/óra. A Szoroska-alagút tervezett hossza eléri a 4280 métert. A Nemzeti Autópálya Társaság (NDS) tavaly közzétett információi szerint, ha minden jól megy, akkor a munkálatokat 2015-ben, tehát idén kezdi el, s az utat 2020-ban adják át. A 2014 januárjában közzétett közlemény óta viszont nem történt előrelépés az ügyben, egészen múlt hétig, amikor az NDS bejelentette, a projektet legkorábban 20 év múlva sikerül befejezni. Arra a kérdésre, hogy ez az időpont reális-e, az illetékesek nem akarnak válaszolni. (dp) m Szavunk az unióban ■ Újra közeledik május 1 „ ezen a napon a munka ünnepe mellett megemlékezünk Szlovákia európai uniós tagságának 11. évfordulójáról is. Tavaly ünnepeltük a kerek, 10. évfordulót és az egyik korábbi cikkünkben összefoglaltuk azt is, hogy a tagság milyen előnyökkel járt Szlovákia számára. Az alapjogok közé tartozik például a személyek, az áru és a szolgáltatások szabad mozgása, ez az, amit a legtöbbször veszünk igénybe. A tagságból fakadó előnyök nagy része már mindennapivá vált, nem figyelünk arra, hogy ezeket éppen annak köszönhetjük, hogy az európai család tagjai lettünk. Nagyon gyakran halljuk azonban, hogy „Brüsszel" már megint kitalált valamit, amit nekünk végre kell hajtanunk. Igen, vannak jogaink, de vannak kötelességeink is. Arról sem szabad azonban megfeledkeznünk, hogy az ELI 28 tagállamból áll, és mindegyiknek egyet kell értenie. Minden előírás vagy szabály kompromisszum eredménye, az előírások és a szabályok anélkül nem születhetnének meg, hogy minden tagállam jóvá ne hagyja. Tehát nem Brüsszel ad utasításokat, mi is részt veszünk minden döntésben, teljes értékű tagállamként mi is egyenlő tárgyalópartnerek vagyunk. Szlovákia hangja hallható az Európai Unióban. Bár az is igaz, hogy a hazai nyilvánosság nem kapcsolódik be aktívan az európai, illetve a szlovák törvénykezésbe. Ezt bizonyítja a szlovákiai részvételi arány a tavalyi európai parlamenti választásokon, amely a legalacsonyabb volt az egész unióban. Ez is azt jelzi, hogy Szlovákia lakossága számára Brüsszel távolinak tűnik, nem érzi úgy, hogy képes befolyásolni az ottani eseményeket. így éreznek a lakosok, noha országunk az uniós alapok legnagyobb nettó haszonélvezői közé tartozik, és az Eurobarometer közvélemény-kutatásai alapján a lakosság optimista az unió jövőjével kapcsolatban, általában a legoptimistább tagállamok közé tartozik. Megbízunk az uniós intézményekben is, jobban, mint a nemzeti intézményekben. Erős az euró támogatottsága is. Még mindig uralkodó azonban az az érzés, hogy Brüsszel távol van, és ott úgyis valaki más dönt, nem mi. Valóban olyan gyenge a hangunk Európában? Szlovákia lakossága alig valamivel több, mint az Európai Unió összlakosságának 1 százaléka, ha a befolyásunk ilyen alacsony lenne, akkor szavunk valóban nem sokat nyomna a latban. Azonban az, hogy ez nem így van, látszik az uniós intézmények struktúráján is. Az Európai Tanácsban, ahol az EU sorsáról döntenek a köztársasági elnökök és a kormányfők, akárcsak a legfontosabb törvényhozási szervben, az Európai Unió Tanácsában, amelyet az egyes miniszterek alkotnak, ahol mind a 28 miniszternek egy szavazata van. Az Európai Parlamentben Szlovákiát jelenleg 13 képviselő képviseli, ami csaknem kétszer annyi, mint amennyi tisztán matematikai alapon járna. Maroš Sefčovič, a szlovák uniós biztos már második választási ciklusban tölti be az Európai Bizottság nagyon fontos alelnöki posztját. Az ötmilliós Szlovákia hangja az uniónak köszönhetően hallatszik a világban is. Diplomatáink nagyon bonyolult helyzetben lévő régiókban képviselték Európát. Miroslav Lajčák külügyminiszter az Európai Unió különleges megbízottja volt Bosznia-Hercegovinában, elődje, Ján Kubiš ugyanilyen pozíciót töltött be Közép-Ázsiában. Jól láthatóvá válik Szlovákia jövőre is, amikor betölti az Európai UnióTanácsánakelnöki posztját. Azt, hogy Szlovákiának milyen erős a hangja az unióban, nemcsak erős képviseletünk mutatja, hanem az elért eredmények is. Itt sincs miért szégyenkeznünk. Az unió azon kevés államai közé tartozunk, amelyeknek sikerült elérniük, hogy az uniós alapokból több bevételhez jussanak. Brüsszel egyetértett azzal is, hogy meghosszabbítsuk az előző költségvetési időszakból származó uniós támogatás felhasználásának idejét, így hozzájutunk ahhoz a pénzhez, amit eddig még nem tudtunk elkölteni. Szlovákia a fontos irányelvekről való tárgyalásokon támaszkodhat a visegrádi országok együttműködésére is. El kell ismerni azonban azt is, hogy vannak olyan területek, amelyeken Szlovákia nem használja ki teljes mértékben a befolyását. Ilyen például az uniós szabályozás megalkotása, amelyet nyilvános konzultációk kísérnek. Ezeknek a konzultációknak a célja megállapítani, hogyan reagálnak a tagállamok az új szabályozásra. A konzultációk eredményezhetik az eredeti elképzelés módosítását is. Szlovákia azok közé a tagállamok közé tartozik, amelyek ezekbe a konzultációkba a legkisebb mértékben kapcsolódnak be, gondoljunk akár a nyilvánosságra, akár a társadalmi partnerekre, az egyetemekre vagy a civil szervezetekre. Bízunk benne, hogyha jobban fogjuk tájékoztatni a lakosságot, ez a helyzet fokozatosan javulni fog. Lehet, hogy az első lépés az uniós jogok gyakorlati alkalmazásáról szóló tájékoztatás lesz, amely magyar nyelven is elérhető a www.vasaeuropa.eu honlapon. MP150061
