Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-25 / 95. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 25. Faragó József könyve aránytalanságai miatt adósunk marad, Szilvási írói műhelyébe vajmi kevés bepillantást enged Se nem életrajz, se nem pályakép Szilvási Lajos. Valószínűleg kevés az olyan [(cseh)szlovákiai] magyar háztartás, ahol ne lenne tőle a polcon legalább egy könyv, művei ugyanis tízmillió feletti példányszámban keltek el. Most róla is íródott egy. Nem biztos, hogy örülne neki. KOCUR LÁSZLÓ Szilvási Lajos népszerűségét felesleges vitatni, a számok önmagukért beszélnek, így a róla szóló könyv is nagy érdeklődésre tarthat számot. Valószínűleg az olvasók többsége kíváncsian pillantott volna be a népszerű író műhelyébe és mindennapjaiba. Mert ilyenek vagyunk. Szeretünk vájkálni az ismert emberek magánéletében. Nem volt olyan régen, hogy ne emlékezzünk rá: az irodalmunk jeleseinek szerelmi életét taglaló könyveket olyanok is megvették, akik egyébként az adott íróktól semmit nem olvastak, csak az iskolából emlékeztek a nevükre. Faragó József könyve aránytalanságai miatt adósunk marad, a műhelybe vajmi kevés bepillantást enged. A szerző - maga is újságíró - a pozitivista irodalomtörténetírás hagyományaira építve, az író életén keresztül tesz kísérletet az életmű bemutatására, azonban a könyvben mindvégig erősebb az életrajzi vonal. Részletesen megismerjük Szilvási sanyarú gyermekkorát, fiatalságát, népi kollégista éveit. Faragó részletgazdagon bemutatja Szilvási 1956-os szerepvállalását, csaknem olyan terjedelemben, mint az addig terjedő életszakaszt. Ezt követően viszont mintha elvágták volna. Szilvási 1958-tól az ÚjítókLapja olvasószerkesztője volt, majd 1977-től a Delta című természettudományi ismeretterjesztő lapnál dolgozott, 1987-ben innen ment nyugdíjba. Erről a hosszú időszakról, mely egyben a fő alkotói korszak is - előtte csak három könyve jelent meg -, keveset tudunk meg. A kötetben az életmű bemutatása, elemzése sem történik meg koherens formában, helyette esetlegesen kiemelt területeket ismertet a szerző. A Konyakország című fejezetben párhuzamot von Szilvási és hősei alkoholfogyasztási szokásai között, attól azonban ódzkodik, hogy állást foglaljon. „Szilvási bennfentessége nyilvánvaló. Tagadhatatlanul járatos az elszántan dühös és napi rendszeres, hol már-már önsorsrontó, hol csak szimplán lélektompító ivásban” - írja Faragó, aki azt is megjegyzi, Szilvási napjait dr. Brasch Zoltán patológussal és Solymár József íróval, újságíróval kezdte, egy-két pohár ital mellett. Ha valaki egy életen át minden reggelt felesekkel indít, azt hajlamosak lehetünk alkoholistának tartani, Faragó a- zonban leragad a jelenség bemutatásánál. Külön fejezetet szentel a köteteimmé lett Síp utcai albérletnek, mely azonban nem több a referencialitás felfedezése feletti örömnél. Ugyancsak ebben a fejezetben találkozhatunk egy közbeéke- léssel, amelyről garantáltan tudjuk, hogy nem igaz. Ez pedig: „a szerkesztő megjegyzése”. Nem, ennek a könyvnek nem volt szerkesztője. Ha lett volna, nem maradhatott volna benne összesen nyolcszor különböző formában, hogy Szilvási, Brasch és Solymár közösen kezdte a napot. Nyolcszor! Ha elolvassuk a könyvet, azt is garantáltan megjegyezzük, hogy Solymár tanácsolta Szilvásinak, „hagyja az alig létező kommunista ellenállásról rajzolt történeti tablókat, inkább tágas baráti körük egy-egy tagjának történeteit mesélje el az olvasónak”. Ezt ugyanis háromszor is beleírták a könyvbe, ahogy azt is, hogy a baráti kör irodalmi karakterré stilizált tagjait mindig előlépteti, a káplánból plébánost farag, a beosztott doktorból főorvost. A Kritikák tüzében című fejezet a magas példányszám ellenére is gyér Szüvási-recepció összegzésére vállalkozik. Olykor azonban az apologetikus hevület a szerzőt személyeskedésre ragadtatja. Szakmunkában teljesen védhetetlen a recenzens vélt elfogultságát külföldön töltött ifjúságával magyarázni. Ettől elvonatkoztatva Faragó sikeresen foglalja össze a Kádár-kori kritika fő szólamait, csapásirányait, a vélemény- alkotástól vagy a mélyebb e- lemzéstől azonban ezúttal is tartózkodik. A Szilvási sikere című fejezetben irodalomszociológia vagy gazdasági szempontok helyett esetleges támpontokat kapunk a siker lehetséges összetevőinek megértéséhez, megint csak erősen a felszínen maradva. Ha eddig eljutottunk az olvasásban, innen már jól érzékelhető a kötet problémája: ez a fejezet is többet ígér, mint amennyit valójában nyújt, ahogy az egész könyv is. Faragó József fontos lépésre szánta el magát, amikor eldöntötte, könyvben állít emléket az egyik legnépszerűbb magyar írónak. Ez már korábban is megtörténhetett volna, a szórakoztató, populáris irodalom értékelésével egyébként is fájón adós a szakma; hogy mást ne mondjunk, még Rejtő Jenő is vár a maga monográfiájára... A kötetnek kétségkívül vannak érdekes részei. A vállalkozás azonban egészében problematikusra sikeredett, a végeredmény felszínes „se nem életrajz, se nem pályakép” lett. Szilvási ennél biztosan jobbat érdemelt volna. Faragó József: Szilvási Lajos. Alinea Kiadó, Budapest, 2014.192 oldal. Szalon 21 Kölcsönkérték Luther Márton végrendeletét Budapest. Luther Mártonnak, a reformáció atyjának a budapesti Evangélikus Országos Levéltárban őrzött kéziratos végrendeletét kérte kölcsön a reformáció 2017-ben tartandó 500 éves évfordulójának megünneplésére Wittenberg számára Németország. Luther Márton (1483-1546) testamentumai közül a négy évvel a halála előtt írt, legkésőbb keletkezett, így érvényben maradt végrendelete kalandos úton, adományozás révén került a 19. században a Magyarországi Evangélikus Egyházhoz, jelenleg az Evangélikus Országos Levéltár őrzi. Mivel az emlékév egyik pontjaként a német állam és az egyház 2017- ben Luther 95 személyes tárgyát szeretné kiállítani egy nagy tárlaton, nélkülözhetetlennek tartják ezt a dokumentumot, amely az egyik legszemélyesebb Lu- ther-emlék. „A testamentum sok szempontból úttörő volt, hiszen a reformátor családjára és feleségére hagyta dolgait, ez pedig akkoriban nem volt megszokott. A reformáció családetikája tehát már Luther végakaratában is konkrétan megjelent” - emelte ki Hafenscher Károly, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnöke. Luther Márton német Ágos- ton-rendi szerzetes, a reformáció elindítója 1517. október 31-én tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. (MTI) BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÖNYVFESZTIVÁL Franzen: az írás drog, ami nem viszi, hanem hozza a pénzt... ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. „Számomra egyfajta drog, ha aktívan élvezem egy regény írását. Ráadásul olyan drog, ami nem viszi, hanem hozza a pénzt - mondta Jonathan Franzen világhírű amerikai író, a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége a rendezvény csütörtöki pódiumbeszélgetésén. „Leginkább a nagy német modernektől tanultam meg, mi az irodalom. Németországban komoly irodalmi képzést kaptam, de az első írásaim nem arattak sikert, és újra meg kellett terveznem, hogyan lehetne írnom az aktuális világról, a jelenről, mi lehet különleges. Rájöttem, hogy akkor járok jobban, ha kicsit személyesebbre veszem, saját élményekre, tapasztalatokra alapozok. így született meg a Javítások” - fejtette ki az 55 éves szerző. A magyarul is olvasható Javítások egy közép-nyugati középosztálybeli család életét mutatja be több évtizeden át, egy kiüresedett karácsonyi összejövetel apropóján. (A regényért Franzen megkapta az amerikai Nemzeti Könyvdíjat.) 2010-ben megjelent Szabadság című regényében egy liberálisnak, környezet- tudatosnak elkönyvelt középnyugati családon keresztül az amerikai szabadságeszmény illúzióival számol le. A könyv- fesztiválra időzítve Franzennek memoárkötete jelent meg magyarul, Diszkomfortzóna címmel, az Európa Könyvkiadó gondozásában. Jonathan Franzen sajtótájékoztatót is tartott Budapesten, ahol elsősorban társadalmi és közéleti témákról faggatták. Amerika és Európa, az irodalom fogadtatásának különbségéről / \ . / S Bý .jv" • Vi |js PlM I / ' Ji&Bm'W'' i fi R fej • L- ®«ÉÉP w ▼ y %1j|§| . 3 1 * / vmk i 1 |U Jonathan Franzen Budapesten (MTI-felvétel) szólva úgy fogalmazott: az Egyesült Államok kommersz or- - szág, kevésbé viszonyul tisztelettel az értelmiséghez, mint az európai országok, egyfajta anti- intellektualizmus jellemzi. ,Ahogy minden mást, a művészeteket is a népszerűség és a pénz hatja át Amerikában, a szórakoztatás mindenáron. Persze nem árt, haegy komoly regény is képes erre, de Európában vala-" hogy nem veszik annyira komolyan ezt a kérdést. Ha sikeres író vagy Amerikában, attól még bőven élheted a saját életed, hiszen évente 400 ezer könyv jelenik meg” - mondta Franzen. Megjegyezte: az amerikai és európai megközelítés különbségét úgy is jellemezhetné, hogy míg náluk Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzó lett, Csehországban Václav Havel írót választották köztársasági elnökké. (MTI, ú) SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com