Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-04 / 78. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 4. www.ujszo.com Rómába viszik a petíciós íveket Aláírásgyűjtés a komáromi bencések támogatására Andrej Kiska nem közösködik Szergej Lavrowal: nem koszorúznak együtt a Slavínon Ma érkezik Putyin diplomatája (TAS R/AP-Felvétel) VRABEC MÁRIA Komárom. A húsvéti ünne­pek alatt országos aláírás- gyűjtés kezdődik a Ján Orosch nagyszombati érsek által fel­számolt komáromi bencés rend támogatására. Az akciót a renddel rokonszervező magán- személyek szervezik, tiltakozá­sul a bencések tulajdonának el­idegenítése és jogalanyiságá­nak megszüntetése ellen. Arra kérik a római legfelsőbb intéz­ményeket, hogy „ne engedjék megszüntetni a legrégibb szer­zetesrendet országunkban épp a Szentatya által meghirdetett megszentelt élet évében”. Az aláírásgyűjtés a húsvét utáni első vasárnapig tart, az íveket a Rómában folyó tárgyalásokon a rend érdekeit képviselő ille- tékeseknekjuttatják el. A komáromi bencés rendház ügyében februárban már dön­tött a szerzed kongregáció és egyértelműen kijelentette, hogy a kolostor megszünteté­séről szóló dokumentum, ame­lyet a nagyszombati érsek adott ki, érvénytelen. A kong­regáció titkára, Jósé Rodriguez Carballo nyomatékosan felszó­lította Orosch érseket, hogy a továbbiakban tartózkodjon az említett kolostorral kapcsola­tos döntésektől. Nagyszombat a kongregáció döntését nem fogadta el, továbbra is folytatja a bencés ingatlanok kisajátítá­sát és a szentszéki államtitkár­sághoz fordult. Az államtitkárság, vagyis a vatikáni miniszterelnökség nem fellebbviteli szerve a szer­zetesi kongregációnak, ezért hivatalosan nem is nyilatkozott arról, hogy átvette volna az ügyet. Az sem szokott előfor­dulni, hogy a vatikáni intézmé­nyek egymással ellentétes dön­téseket hozzanak, ezért az a legvalószínűbb, hogy Nagy­szombat valamiféle háttérmeg­egyezést akar arról, hogy a ben­cések vatikáni nyomásra mond- janakle az ingatlanjaikról. A történelemben erre már volt példa, a Magyar Bencés Kongregáció főapátja Trianon után a hágai bírósághoz fordult a Csehszlovákiában kényszer­felügyelet alá helyezett ingat­lanjai ügyében. Végül a Szent­szék közbenjárására visszalé­pett Csehszlovákia javára, hogy az ingatlanok egyházi tu­lajdonban maradhassanak, mert ellenkező esetben az a ve­szély fenyegetett, hogy a földe­ket az állam parcellázza föl. Pozsony. Hivatalos láto­gatásra ma a szlovák fő­városba érkezik Szergej Lavrov orosz külügymi­niszter. Az orosz diplo­mata szándékosan a má­sodik világháború leve­résének és Pozsony fel- szabadulásának 70. év­fordulóját választotta lá­togatása időpontjául. ÖSSZEFOGLALÓ Az orosz külügyminiszter először Andrej Kiska államfő­vel találkozik, aki elsősorban az ukrajnai válságról, a Krím félsziget elcsatolása után ki­alakult helyzetről és az orosz katonáknak az ukrán katonai konfliktusban való részvételé­ről akar tárgyalni Szergej Lav- rowal. Parázs vita várható. „Nincs kétségem afelől, hogy Ukrajnában orosz katonák harcolnak” - jelentette ki az ál­ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Tárgyalásra hívja a Híd és az MKP vezetőit a Szlo­vákiai Magyarok Kerekasztala, ám a közvetítői szerepnél több­re nem vágyik. Pedig legalább az egyik párt részéről többre is lenne igény. , Az elmúlt években a felvidé­ki közéletet jelentős mértékben ez a három szubjektum befolyá­solta. Indokolt, hogy ők beszél­jék meg az együttműködést. Komoly sikert lehetne elérni” ­Lajták és Lavrov lamfő korábban. Kiska jó ideje bírálja Oroszország Ukrajnával szembeni lépéseit. Udvarias­ságból fogadja az orosz diplo­matát, de nem lesz több közös programjuk, és sajtótájékozta­tót sem tartanak. A távolságtár- tást bizonyítja az is, hogy míg az orosz külügyminiszter Ro­mondta lapunknak Berényi Jó­zsef. Az MKP elnöke szerint a ci­vil ernyőszervezetnek nemcsak a tárgyalások „menedzselé­séből” kellene kivennie a részét. „Ennek a három szubjektum­nak, beleértve a Kerekasztalt is, az együttműködése biztosan je­lentős számú szavazatot vonza- na. A kerekasztalosokat kell megkérdezni, hogy hol látják magukat egy ilyen együttmű­ködésben”-tette hozzá Berényi. A civilek viszont nem kérnek a politikai szerepkörből. ,A Ke­belt Fico kormányfővel folytat­ja a kétoldalú megbeszélése­ket, addig Kiska megkoszorúz­za az elesett katonák em­lékművét, holott Lavrov prog­ramjában is szerepel az emlékmű megkoszorúzása. A pozsonyi Slavín-emlékműhöz az orosz külügyér Robert Fico rekasztal eddig is eredménye­sen dolgozott azon, hogy a poli­tikai érdekképviseletünket együttműködésre ösztönözze és a későbbiekben is próbálkoz­ni fog vele. Ugyanakkor nem politikai párt, és a feltételek sin­csenek meg nála ahhoz, hogy alkalmas legyen politikai jellegű együttműködésre” - nyi­latkozta lapunknak Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője. Szerin­te a szervezet olyan téren fejti ki a tevékenységét, ahol a pártok­nak sokkal korlátozottabb a és Peter Pellegrini, a parlament elnökének társaságában láto­gat el. Miroslav Lajčák szlovák kül­ügyminiszter szerint az ukraj­nai válság csak párbeszéd útján oldható meg. Lavrovtól szeret­ne tájékozódni az ukrán hely­zetről. A válságkezelés mellett gazdasági, energetikai és eu­rópai ügyek is terítékre kerül­nek. Közben szombat délelőttre az Amnesty International Slo­vensko (AI) Szabadon az orosz szólásszabadságról címmel ta­lálkozót hirdetett a Grassalko- vich-palota elé. ,A rendez­vénnyel az emberi jogok meg­sértésére szeretnénk felhívni a figyelmet, és támogatásunkról biztosítjuk azokat az orosz ak­tivistákat és civil szervezetete­ket, akik a számos törvény el­lenére az emberi jogok betartá­sáért és a szólásszabadságért küzdenek Oroszországban” - mondta Lenka Machlicová, az AI munkatársa. (TASR, ie) mozgástere, ezt feladni nagyon kockázatos lenne. „A közösség érdekeit civil eszközökkel kép­viseltük eddig is, ezen ezután sem akarunk változtatni” - tette hozzá. A kisebbségi minimum 2012-es aláírása óta - ezt a civi­lek és a két párt írta alá - vissza­térő téma, hogy a Kerekasztal esetleg politikai tényezővé vá­lik. Ezt Tokár Géza továbbra is elutasítja. „Az elmúlt évek munkája igazolja, hogy mire törekszünk” - tette hozzá a Ke­rékasztal szóvivője. (MSz) fi! I! A komáromi bencés rendház (Somogyi Tibor felvétele) Az MKP elnöke a civil ernyőszervezetet is bevonná a 2016-os parlamenti választásokba Nem lép a politikai mezőbe a Kerekasztal Ha autóval megy locsolkodni, ne igyon! Hétfőn ittas sofőrökre fog vadászni a rendőrség ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mivel minden na­gyobb ünnep előtt és után a megszokottnál jóval sűrűbb a forgalom, s az utakra kihajta­nak ritkán vezető - tehát veszé­lyesebb - „hétvégi sofőrök” is, a rendőrök speciális ellenőrző akciót tartanak húsvétkor is. Mivel az ünnepnek gyakori ve­lejárója az alkoholfogyasztás, az előírások betartása mellett arra is ügyelnek, a sofőrök nem vezetnek-e ittasan. A rendőrök nemcsak a fő útvonalakon fog­nak ellenőrizni, hanem olyan mellékutakon is, ahol gyakoriak a súlyos kimenetelű közúti bal­esetek. Tavaly a húsvéti ünne­pek alatt 132 közúti baleset tör­tént, melyek során három em­ber meghalt, nyolcán súlyos, hetvenen pedig könnyű sérülé­seket szenvedtek. Az idei év első két hónapjá­ban több mint 700 sofőr került bíróság elé, amiért vérében gépkocsivezetés közben több mint egyezrelékes alkoholszin­tet mértek. Ezek a sofőrök összesen közel 200 balesetet okoztak. A rendőrség a múlt hétvégén tartott speciális, az it­tas sofőrök ellen irányuló közúti ellenőrzést. Két nap alatt 15 so­főr és 35 kerékpározó vérében mértek egy ezreléknél is maga­sabb alkoholszintet. A 2014-es baleseti statiszti­kák is igazolják, hogy a részeg vezetésért járó szigorú bünte­tések sem elég elrettentők. 2014-ben ugyanis több mint 9200 sofőr ült ittasan volán mögé, ezek felénél egy ezrelék feletti véralkoholszintet muta­tott a szonda. Az enyhén ittas sofőrök - akik például „csak” egy sört it­tak meg vezetés előtt - is szi­gorú bírságra számíthattak, a büntetés felső határa ugyanis 1300 euró, ráadásul a sofőrt öt évre eltilthatják a vezetéstől. A rendőrség idén alternatív bün­tetéseket is bevezet azoknak, akik először követnek el ilyen szabálysértést. Kisebb pénz­bírságot akarnak kombinálni 14 napig tartó közmunkával. A konkrét javaslat ezekre a bün­tetésekre egyelőre nem készült el. (dem) Tokár Géza: A szlovákiai magyar politika az elmúlt pár évben teljesen elveszítette a realitásérzékét „Ne veszítsük el a józan eszünket!” ÚJ SZÓ-INTERJÚ Tárgyalásra hívja a Hidat és az MKP-t a Kerekasztal. A párt­elnököknek címzett felhívásá­ról Tokár Gézát, a civil ernyő- szervezet szóvivőjét kérdeztük. Miért pont most fogalmaz­ták meg felhívásukat? A megyei választások előtt, de már 2012-ben is felmerült kriti­kaként, hogy a Kerekasztal miért nem foglalkozik ezzel a témával. Egy év múlva választások, a lis­taállításokig néhány hónap van arra, hogy dűlőre lehessen jutni - ha van rá politikai akarat. A szlovákiai magyarság alapvető érdeke, hogy minél erősebb poli­tikai képviselete legyen, ehhez az kell, hogy a politikusok felül­emelkedjenek a személyes né­zeteltéréseiken, és képesek le­gyenek összefogni. Erre volt példa korábban is. Nem akarjuk, hogy egymás szapulásává fajul­jon a kampány, de az elmúlt hó­napok több kijelentése azt mu­tatja, hogy komoly a veszély, idáigjuthatunk. A Híd már decemberben határozatot hozott arról,. hogy jövőre külön indul a vá­lasztáson, és az MKP vezetői sem voltak korábban lelke­sek, amikor szóba került az együttműködés gondolata. Miért gondolják, hogy a fel­hívást elfogadva megegyez­nek, pláne, hogy a Híd támo­gatottsága így is stabilan 5% felett van? Megegyezésre van tér és idő is, más kérdés, mennyire van rá akarat. A szlovákiai magyar po­litika az elmúlt pár évben telje­sen elveszítette a realitásérzé­két. Míg korábban természetes volt, hogy a magyar pártok és politikusok elsősorban egy­másra számíthatnak, mára mintha erről a társadalom egy része is lemondott volna, a po­litikai elit egy része meg külö­nösképp. Ha ezt így elfogadjuk és belenyugszunk, akkor ez újabb lépés a leépülés felé ve­zető úton. Ne veszítsük el a jó­zan eszünket! A két párt, főként a Híd, a 2014-es komáromi összefo­gás kudarcára hivatkozva mondta azt, hogy az emberek Tokár Géza (Képarchívum) nem is biztos, hogy igénylik a közös listát. Mi alapján gon­dolják azt, hogy a magyar vá­lasztók örülnének a két párt együttes indulásának? Ha az együttes indulás csak azzal járna, hogy a két fél nem egymás nyűt szapulásával len­ne elfoglalva a következő pár hónapban, már megérné. Azonban látjuk a parlamenti erőviszonyokat, látjuk, hogy mire van vagy épp nincs lehe­tőségünk annak következté­ben, hogy nem ül a törvényho­zásban kellő számú képvise­lőnk. Senki nem tagadja, hogy minél nagyobb a parlamenti je­lenlét, annál nagyobb az ér­dekérvényesítés. Milyen lépéseket tesznek, ha nem fogadják el a pártok a meghívást? A Kerekasztal nem akar há­borúzni a pártokkal sem most, sem pedig később, nem akar büntetni senkit - azt legfeljebb a választók teszik meg. Tovább­ra is konstruktívan együtt aka­runk működni mindenkivel, a fontos témákra összpontosítva. Témából pedig lesz éppen elég. Bugár Béla kampányfo­gásnak nevezte levelüket, nem tartja tisztességesnek, hogy rögtön a sajtón keresz­tül próbálnak az együttmű­ködésre nyomást gyakorolni. Semmi különös nincs abban, hogy egyszerre megy ki egy hiva­talos levél és egy sajtóhír. Furcsa lenne napokkal később sajtózni a levél kiküldését, akkor meg kü­lönösen támadó éle lenne egy erről szóló közleménynek, ha problémák adódnának az egyez­tetéssel. Ezt el akarjuk kerülni, mivel minden felet a partne­rünknek tekintünk. (MSz)

Next

/
Thumbnails
Contents