Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-23 / 93. szám, csütörtök

12 Hasznos tanács ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 23. www.ujszo.com AZ EGYENI VÁLLALKOZÁS ES A KFT. - ELONYOK ES HÁTRÁNYOK Egyéni vállalkozás ^ G G G G G G Az egyéni vállalkozónak kötelezően egész­ségbiztosítási járulékot kell fizetnie az egészségbiztosítóba. Ez ebben az évben legalább 57,68 eurót (a minimális kivetési alap 412 euró) jelent havonta. A felső határ 576,80 eurór (a maximális kivetési alap 4120 euró) havonta. Ha az előző évi bevétele túllépte a társa­dalombiztosítási szempontból figyelembe vett minimális kivetési alap 12-szeresét, azaz a 4944 eurót, júliustól járulékfize­tési kötelezettsége keletkezik a Szociális Biztosítóval szemben is. így az államnak havonta legkevesebb 136,57 euró, legfel­jebb 1365,78 euró társadalombiztosítási járulékot fog fizetni. Hasonlóképpen köteles adóelőleget fizetni, éspedig havonta (ha az előző évre vonatkozó adója túllépte a 16 600 eurót) vagy negyedévente (ha tavaly 2500 és 16 600 euró közötti összegnek megfelelő adót fizetett). A jövedelemadó kulcsa 19%, ha az adó­alapja nem lépte túl a 35 022,31 eurót (a létminimum 176,8-szorosát). Ez az összeg érvényes a 2015. évre is. Ha az adóalapja magasabb volt ennél az összegnél, e határ fölötti különbözeiből már 25%-os adót kell fizetni. (Például ha 2014-ben az adóalap 36 022,31 euró volt, akkor 35 022,31 euróból 19%-os adót fizet, 1000 euróból pedig 25%-os adót.) Az egyéni vállalkozást folytató személyek a vállalkozásukért egész vagyonukkal kezeskednek, beleértve a magánvagyo- nukat is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy végrehajtás esetén a végrehajtó a magánbankszámlán lévő pénzhez és a családi vagyonhoz is nyúlhat. Az állam olyan törvénymódosítást hagyott jóvá, mellyel korlátozták a vállalkozók bizonyos adókiadásait. ff ff ff ff ff ff Az egyéni vállalkozó adóalapját olyan módon is csökkentheti, melyre kft. esetében nincs lehetőség. Ha a vállalkozónak vannak gyerekei, adóbevallásában minden eltartott, az adózóval közös háztartásban élő gyer­mek után érvényesítheti az adóbónuszt - ez 21,41 euró havonta fejenként, vagyis 256,92 euró évente. Kisiparosként ugyancsak jogosult az adózóra vonatkozó adómentes mini­mumra - vagyis arra a részre, mellyel csökkenthető az adóalap. Az adómentes rész 3803,33 euró a létminimum leg­több 100-szorosának megfelelő bevétel (19 809 euró évente) esetében. Ez az összeg érvényes 2015-ben is. Az egyéni vállalkozást folytató személy érvényesítheti a házastársra vonatkozó adómentes részt is - ez ugyancsak 3803,33 euró. Ez az összeg attól függően változhat (csökkenhet), hogy a házastársnak volt-e saját jövedelme, s ha igen, milyen és mekkora. Aki ingatlanokat ad bérbe, az adóalap­ját 500 euróval csökkentheti. Ha a nyugdíjbiztosítási rendszer 2. pillérébe rendszeresen átutal önkéntes összegeket, ezekkel is csökkentheti az adóalapját. így az adóalap 2 százalé­kának megfelelő részt, idén legfeljebb 988,80 eurót lehet(ett) leírni. Akinek van kiegészítő nyugdíjbiztosítá­sa, azaz a nyugdíjrendszer 3. pilléré­be is rendszeresen utal át bizonyos összeget, az ide befizetett tételekkel is csökkenthető az adóalap - így összesen 180 eurót lehet leírni. Ugyanakkor ezzel a kedvezménnyel csak az élhet, aki 2013. december 31. után létesítette a biztosítását. Minden vállalkozó eldöntheti, hogy az adóalapját a tényleges vagy az átalány­kiadásokkal akarja-e csökkenteni. Az utóbbiak esetében a felső határ 5040 euró évente, vagyis 420 euró havonta. G G G G G G A cégalapítás anyagi és adminisztratív szempontból egyaránt igényesebb dolog, mint az egyéni vállalkozás elindítása. A legalacsonyabb alaptőke, melyet a kft.-be be kell fektetni, 5000 euró. Ennek az összegnek a cégjegyzékbe való beírás pillanatában a cég számláján kell lennie. A legutóbbi adózási kötelesség alapján havonta vagy negyedévente adóelőleget kell fizetni. A jövedelemadó kulcsa 22%. Az a vállalkozó, akinek kft.-je van, nehezebben nyúlhat a cég pénzéhez. Ugyanakkor ezt kifizetheti jutalomként, nyereségként vagy osztalék címén év végén. Egyik esetben sem bújhat ki a járulékfizetési kötelezettség alól. Idén januártól a cégek adólicencet, azaz minimáladót fizetnek, melyet veszteség­adónak is nevezhetünk. A minimáladók összege 480, 960 és 2880 euró. A licen- cek azokra a vállalatokra is vonatkoznak, melyek adójukat nem mesterségesen csökkentik, ennek ellenére vesztesé­gesek, és 0 euró adót fizetnek, illetve alacsonyabbat a licencnél. ff ff ff ff Akinek korlátolt felelősségű társasága van, nem fizet sem szociális, sem egészségügyi járulékokat. A járulékokat csak akkor kellene fizetni, ha alkalmazná magát a saját kft.-jében, vagy kifizetne magának valamilyen osztalékot. Társtulajdonosként a cég vagyonáért csak a kifizetetlen alaptőke összegéig kezeskedik. Ez azt jelenti, hogy vég­rehajtás esetén a társtulajdonos és a családja vagyona érintetlen marad. A kft. egyik legnagyobb előnye, hogy több lehetőség van az egyes adókiadá­sok érvényesítésére, s ebből kifolyólag az adóalap csökkentésére. G G Áfafizető cég esetében kötelezően ki kell fizet­ni egy biztosítékot is az áfára. Ezt a biztosíté­kot az egyéni vállalkozást folytató személyek is fizetik. 1000 eurótól 500 ezer euróig terjedő összegről van szó évente, miközben csaknem 60 kritériumot vesznek figyelembe. Az állam korlátozta a kft.-k adókiadásait is. ______ŽF­c ft*c*š4sžp3rchívum HA LEGALÁBB 20 EZER EURO EVES BEVETELE VAN, MÉRLEGELJE A KFT.-ALAPÍTÁST Ha vállalkozóként dolgozik, de mérlegeli, hogy inkább céget alapít, előbb mindenképpen végezzen - legalább hozzávetőleges - költségszámítást. Elég, ha tudja, hogy az év folyamán milyen költségei voltak (járulékok, adó, egyéb) a vállalkozással kapcsolatban. Ha évente körülbelül legalább 20 ezer eurós árbevétele van, akkor érdemes kft.-re váltani, mivel így elkerülheti a járulékfizetést, ugyanakkor nem kerüli el például a minimáladót. EGYENI VÁLLALKOZÁSBÓL KFT. wmmm KFT.-BÖL EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ♦ Ha már nem akar egyéni vállalkozóként dolgozni, hanem inkább kft.-t alapíta­na, előbb fel kell számolnia az egyéni vállalkozását, egyúttal új céget kell létrehoznia. A vállalkozói engedélyt nem kell visszaadni, de új azonosí­tó számot (IČO) kap. ♦ Szakértők azt tanácsol­ják, hogy a legjobb az egyéni vállalkozást még az előtt fel­számolni, hogy a Szociális Biztosítóval szemben kiala­kul a járulékfizetési kötele­zettség. ♦ Ha eddig nem kellett kö­telezően járulékot fizetnie a Szociális Biztosítóba, viszont július 1-jétől létrejön a járu­lékfizetési kötelezettsége, még e dátum előtt kft.-t ala­píthat. ♦ Kft. alapításakor számol­ni kell azzal, hogy legkeve­sebb 5000 euró alaptőkét kell felmutatni. ♦ Ezt az összeget a cég bank- számlájánkell elhelyezni. ♦ Ellenőrizze és hitelesítse a társtulajdonos aláírását a társasági szerződésen! ♦ Három munkanapon be­lül ki kell adni a vállalkozói engedélyt (Osvedčenie o živnostenskom oprávnení), és hitelesített másolatokat kell róla készíteni. ♦ A cégjegyzékbe benyúj­tott javaslaton szerepeljen a társaság ügyvezetőjének az aláírása, melyet közjegyző ál­tal kell hitelesíttetni! ♦ 5 munkanapon belül nyújtsa be a javaslatot a cég­jegyzékbe! ♦ Miután a cégjegyzékbe beírták a kft.-t, elkezdhet vál­lalkozni. ♦ Be kell szüntetni a cég tevékenységét, és olyan ha­tározatot kell elfogadni, hogy lefolytatják a végelszámolási eljárást. ♦ Az eljárás keretében meg kell szüntetni az összes szerződéses viszonyt, me­lyet a cég létrehozott - példá­ul az alkalmazottakkal, üzleti partnerekkel. ♦ Rendezzék a cég összes tartozását, és értékesíteni kell az egész vagyonát. ♦ A végelszámolás alatt lévő céget nem feltétlenül kell felaprózni, vagyontár­gyait kiárusítani, hanem egészében is értékesíthető, például még a felszámolási eljárás megkezdése előtt el­adható egy természetes személynek. ♦ Az eladáskor ügyelni kell arra, hogy a cég hitelezője ne kerüljön előnybe, de ne is szenvedjen semmilyen kárt. ♦ A cégeladást a cégjegy­zékbe is be kell vezetni. ♦ A kft. az eladása után nem törölhető azonnal a cég­jegyzékből - erre leghama­rabb az eladás után egy évvel kerülhet sor. ♦ A végelszámolási eljárás alatt a cég társtulajdonosa ki­válthatja a vállalkozói enge­délyét, és a kft. felszámolásá­val párhuzamosan már tevé­kenykedhet kisiparosként. ♦ Ha a kft-nek nincsenek alkalmazottai, sem kötele­zettségei az üzleti partnerei­vel szemben, a vállalkozó­nak nem kell attól tartania, hogy a végelszámolási eljá­rás elhúzódik, s a dolog ad­minisztratív szempontból sem nehéz.

Next

/
Thumbnails
Contents