Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-22 / 92. szám, szerda

22 Iskola utca ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 22. www.ujszo.com A POSTA HOZTA Versünnep a Marianumban A költészet napján iskolánk, a komáromi Marianum Egyhá­zi Iskolaközpont apraja-nagyja együtt ünnepelt. Az alsó tago­zatos kisdiákok már hetekkel korábban elkezdték a készülő­dést. József Attila életét bemu­tató plakátokat készítettek, feladatokat és keresztrejtvé­nyeket oldottak meg. Az ügyes kezűek a költő egy-egy versét illusztrálták, jó páran maguk is tollat ragadtak és verset költöt­tek, majd felolvasták őket a többieknek. Rendhagyóra sike­rült nagyobb diákjaink megem­lékezése, ugyanis a versmara- tont két gimnazista diákunk ál­tal készített fotókiállítás előzte meg. Mizséri Kata fényképeiből Magyarics Arianna állított össze kiállítást, mindegyik fo­tót egy-egy versidézettel páro­sította. A dokumentumfotók egy kutatómunka során készül­tek, melynek célja a komáromi jezsuita rend történetének fel- térképezése volt. A megnyitó után harmadi­kos gimnazistáink átvonultak a kollégium könyvtárába, ahol elkezdődött a versmaraton. Közel 4 órán keresztül a diákok kedvenc verseiket olvasták fel, így csaknem 200 ismert és ke­vésbé ismert költemény hang­zott el. Földes Varga Katalin Az alsó tagozatosok is ünnepeltek Zenés irodalmi műsorral emlékeztek A magyar költészet napján BESZÁMOLÓ A magyar költészet napja al­kalmából rendeztek zenés iro­dalmi műsort a dunaszerdahelyi Vidékfejlesztési Szakközépisko­lában és Sportgimnáziumban. A háromrészes versfolyam beve­zetéseként József Attila Ars poe­ticáját zongorakísérettel hall­gatta mega közönség, amelynek soraiban a pápai baráti iskola, a Batthyány Lajos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépis­kola diákj ai is ott ültek. A tragikus sorsú költő élet­művéből több költemény is el­hangzott, az Óda mellékdalát pedig négy nyelven, magyarul, szlovák, angol és német fordí­tásban is előadták. Az Én, József Attila című musicalből, amely a költő életének sorsdöntő fordu­latait eleveníti fel, a Prológust és a Mamát követhették figyelem­mel a vetítővásznon. Megemlékeztek továbbá a szintén ezen a napon, Kassán született Márai Sándorról, Fü­ves könyvéből a tapintatról és gyöngédségről szóló részt olvas­ták fel. A prózai részeket gitárjá­tékkal kísért megzenésített köl­temények követték. A műsorból nem maradhattak ki a legismer­tebb magyar szerelmes versek, a Bájoló, a Ki viszi át a szerelmet, amelyek nagy sikert arattak a középiskolások körében. A vers­ünnep harmadik részében klasszikus versek Lackfi János és Vörös István tollából származó átiratait dramatizálták az iroda­lomkedvelő tanulók, záróak­kordként pedig József Attila Amit szívedbe rejtesz című köl­teményét szavalták el közösen. Az előadás összes szereplője ún. verstallért (amelyet az első­éves vendéglátó-ipari szakon tanulók sütöttek) és emléklapot kaptak, amelyen szintén ott volt a versünnep József Attilától származó mottója: „Nemszüksé­ges, hogy én írjak verset, de úgy látszik, szükséges, hogy vers íras­sák, különben meggörbülne a vi­lág gyémánttengelye”, (-ki-) A prózai részeket gitárjátékkal kísért megzenésített költemények követték (Fotó:VSZS) HAJ [MAN BtLA Rendhagyó eseményre ke­rült sor az alsóbodoki szakkö­zépiskolához tartozó Paulisz birtokon. A március 15-én res­taurálás után felavatott turul­madár szobra körüli füves te­rületen a történelmi Magyar- ország egyes tájegységeire jel­lemző facsoportokat ültettek ki az iskola diákjára közönsé­ges jegenyefenyőtől kezdve a magyar kőrisen keresztül egé­szen a kislevelű hársig. Paulisz Boldizsár a mini történelmi Magyarország területén lévő, a mai Magyarország és szom­szédos országok tájegységei­nek elképzelt határvonalaira apró kavicsokból tervez egy sétautat, melyen végighaladva tekintheti majd meg az arboré­tumot az Alsóbodokot útba ej­tő látogató. A 72 egykori vár­megye (beleértve a horvátor­szági és szlavóniai vármegyé­ket) emlékére 72 faj közel 100 egyede mellé - a kollégiumban lakó diákokkal az iskolaalapító vezetésével és irányításával - információs táblákat helyez­nek majd el. A kis táblákra 5 nyelven (magyar, latin, szlo­vák, német, angol) a különbö­ző fafajták, cserjék neve kerül. Az ötlet gazdája és megva­A 72 faj közel WO egyede mellé - a kollégiumban lakó diákokkal az iskolaalapító vezetésével és irányításával - információs táblákat helyeznek majd el (Fotó: ASZK) lósításának fő mozgatórugója Magyar József volt, aki a szombathelyi Kámoni Arboré­tumért Egyesület elnöke. Az alsóbodokiak testvériskolájá­nak, a szombathelyi Bolyai Já­nos Gyakorló Gimnázium igazgatójának, Károly Fri­gyesnek köszönhetően sikerült felvenni a kapcsolatot az egye­sülettel. Az egyesület tagjai nagy lelkesedéssel és szakmai hozzáértéssel láttak az ötlet megvalósításához. A terv tá­mogatásához megnyerték a Szombathelyhez tartozó ker­tészeti és parképítő díszfaisko­lákat. A növények jelentős ré­sze a szombathelyi PRENOR Kertészeti és Parképítő Kft. felajánlásával került az Alsó­bodoki Magyar Tannyelvű Magán-szakközépiskola terü­letére. A történelmi Magyaror­szág egyes területeire jellemző őshonos fáknak a kiültetési térképét dr. Tóth József ker­tészmérnök, tanár, a Kámoni Arborétumért Egyesület tagja állította össze. A növényked­velők számára igazi csemegé­nek tűnhet a szakszerűen összeállított jegyzék. Köszönet mindezért a szombathelyi öt­letadóknak, tervezőknek és támogatóknak. A Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányza­ta április 13-17-én tizen­egyedik alkalommal rendezte meg a Komá­romi Egyetemi Napokat (KEN). CS1CSAY IMRE A KEN-t megelőző pénteken véradást szerveztek a komáromi kórházban, majd a kicsiknek kedveskedett a Tanárképző Kar óvó- és tanítóképző tanszéke a Van eszem hozzá című program­jával - alsó tagozatos diákokat állítottákjátékos feladatok elé. A hétfői napot Tóth János rektor úr köszöntője után Csá- ky Pál EP képviselő előadása nyitotta a globalizációról és a hazaszeretetről. A nap második vendége Gundel Takács Gábor médiaszemélyiség és sportri­porter volt, akivel a szervezők szellemes beszélgetést tartot­tak életútjáról. Bár arra, hogy hova esnek az emberek és ki volt az igazgató, nem kaptunk választ, de Gundel annyit el­árult, hogy bizony, volt ember a vonal másik végén. A továb­biakban a hallgatók a karukhoz illő programok közül válogat­hattak, legyen az akár sikeres pályázás vagy kávékóstolás. A napot Bújna Zoltán, a biciklis dervis előadása zárta. Kedden a kultúráé volt a fő­szerep. A plenáris előadásokon elsőként Simon Zsolt, a Híd alel- nöke a mezőgazdaságról és az abban rejlő lehetőségekről be­szélt. Fazekas László, a Szlová­kiai Református Keresztyén Egyház püspöke az okkultiz­must és az azzal kapcsolatos ku­tatási eredményeit mutatta be. Délután az egyes karokon mar- ketingelemzésről és amerikai munkalehetőségekről tájéko­zódhattak a résztvevők. A keddi nap kiemelt programja Balog Zoltán és a Család- és Ifjúság­ügyért Felelős Államtitkárság Rólad szól! nevű konzultációja volt, ahol több szervezet tagjai is képviseltették magukat. A sok témát érintő kérdések közül a legnagyobb vitákat az elhelyez­kedéssel és a nyelvhasználattal kapcsolatosak generálták, me­lyeken a résztvevők kifejthették Színes programmal, beszélgetésekkel, sportrendezvényekkel, koncerttel várták a érdeklődőket Komáromi Egyetemi Napok saját nézőpontjukat. Este a Road zenekar adott telt házas koncer­tet. Szerdán a tudományosságra és a szórakozásra került a hang­súly. Reggel a Tudományos Di­ákköri Konferenciával indultak a programok, öt szekcióban harmincnégy színvonalas mun­kát mutattak be a hallgatók. Délután az egyetem végzett hallgatói a Pince Klubban gyűltek össze egy családi hangu­latú találkozóra, mialatt a gó­lyáknak Dél-Komáromban az Arany 17-ben levetítették az ún. gólyafilmet, melyet minden év­ben a KEN hetén mutatnak be a gólyatábor volt lakóinak. A na­pot a Játékok éjszakája zárta, a szórakoztató és játékos verse­nyeken az egyetem hallgatói mérethették meg magukat. Csütörtökön az egyetem tornatermében és a városi sportcsarnokban párhuzamo­san zajlottak a különféle sport- rendezvények. Ezen a napon került megrendezésre a KEK, azaz a Kárpát-medencei Egye­temek Kupája. Természetesen, a nem sportolókra is gondol­tak a szervezők, a hallgatók a várlátogatást, a-sörkóstolót, a Troli focis beszélgetést és a slam poetry beszélgetést is vá­laszthatták a sport mellett. A pénteki program minden évben ugyanaz: Futás a jövő­ért! Ez a futás szimbolizálja azt, hogy a Felvidéken az anya­nyelvűnkön tanulhatunk az óvodától egészen az egyete­mig, hiszen a táv alatt folyama­tosan csatlakoznak az egyete­mistákhoz a közép-, az alapis­kolások, valamint az óvodások. A Kárpát-medence őshonos fáit ültették el az alsóbodoki szakközépiskolások A jegenyefenyőtől a kislevelű hársig

Next

/
Thumbnails
Contents