Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-18 / 89. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 18. www.ujszo.com Fel kellett mondani a követelések teljesítéséhez Zsolna: győztek az orvosok és a nővérek ÚJ SZÓ-HÍR Zsolna. Megállapodtak a kórház vezetésével a rossz munkakörülmények miatt lá­zadó zsolnai orvosok és nővé­rek. Csütörtökön esete, 11 órás maratoni tárgyalássorozat után megegyeztek, hogy a 64 egészségügyi nővér és 10 orvos visszavonja felmondását. Peter Visolajský, az Orvosszakszer­vezet (LOZ) elnöke örül az egyezségnek, ám sajnálja, hogy ezt csak a felmondással való fenyegetéssel sikerült elérni. „Vállalták a kockázatot, hóna­pokon keresztül állták a táma­dásokat, de sikerült kiharcol­niuk több betegágyat és a bel­gyógyászati részleg felújítását, amely már nem felelt meg a hi­giéniai előírásoknak” - magya­rázta a LOZ elnöke. A megegyezést néhány nap­pal a felmondási idő lejárta előtt sikerült tető alá hozni, az orvosok ugyanis február 27-én adták be felmondásukat, két hónapos határidővel. Az egész­ségügyi miniszter időközben leváltotta az akkori igazgatót, aki azonnali felmondást java­solt az orvosoknak. A nővérek a túlórák miatt panaszkodtak, voltak közülük olyanok, akik naponta 12 órás műszakokban dolgoztak. Monika Kavecká szakszervezeti vezető szerint ígéretet kaptak a túlórák szá­mának csökkentésére és a túl­órák kifizetésére. A megálla­podással elégedett Pavol Dru- gaj, az intézmény márciusban kinevezett új igazgatója is. Az intézmény 600 ezer eurót ka­pott felújításra a kormánytól, (lpj, TASR) A zsolnaiaknak megérte tilta­kozni (Képarchívum) Fico: kapcsolják be olasz agytekervényeiket és fejezzék be a megkezdett munkát Kártérítést akar az Énei Bősért (Képarchívum) Pozsony. Közel 600 millió euró kártérítést követel az olasz Énei, amiért az állam újra saját kézbe vette a bősi vízerőmű üzemeltetését. Robert Fico kormányfő válaszul megerősítette korábbi ígéretét, hogy mindent megtesznek azért, hogy az olasz cég ne tudja el­adni 66 százalékos ré­szesedését a Szlovák Vil­lamos Művekben (SE). ÖSSZEFOGLALÓ Idén március 9-én jelentette be Robert Fico kormányfő, hogy ismét teljes állami ellenőrzés alá vonják a bősi vízi erőművet, azután, hogy a Pozsonyi Kerüle­ti Bíróság jogerős döntéssel ér­vénytelennek mondta ki azt a sokat vitatott szerződést, ame­lyet Szlovákia 2006-ban kötött a bősi vízi erőmű üzemeltetésé­ről a Szlovák Villamosművek részvényeinek 66 százalékát birtokló olasz Enellel. A beje­lentést követően az SE jelezte: rendkívüli jogorvoslati lehető­A bősi erőmű zsilipkamrája séggel fognak élni, mivel meg­győződésük, hogy a szerződés továbbra is érvényes. Az SE már április elején kö­zölte jóvátételi igényét a szlo­vák gazdasági minisztérium­nak és a Nemzeti Vagyonalap­nak azzal, hogy az 588 millió eurós kártérítés kifizetésének határidejéül április 16-át jelöl­ték meg. Pozsony elutasítja a kártérítés kifizetését, s szintén több száz millió euró visszafi­zetéséért perli az Éneit. „Van egy bírósági döntés, amely ki­mondja, hogy az üzemeltetési szerződés érvénytelen. Ez annyit jelent, hogy az elmúlt nyolc évben az üzemeltetésből szerzett haszonhoz törvényel­lenesen jutottak hozzá. Ennek az összegnek a visszafizetését követeljük” - mondta tegnap Fico. Az állam magának köve­teli az erőmű üzemeltetéséből származó hasznot, amelyet mintegy évi 35-40 millió euró- ra becsülnek. Az Énei már korábban jelez­te, eladná az SE többségi, 66 százalékos részvényeit. A kor­mányfő szerint viszont az ál­lam mindent elkövet annak ér­dekében, hogy megakadályoz­za ezt az üzletet. „Az Éneié a teljes felelősség a mohi atomerőmű harmadik és ne­gyedik blokkjának a megépíté­séért, s nem bújnak ki ez alól a felelősség alól úgy, hogy meg­szabadulnak a részvényektől. Legyenek olyan kedvesek, in­dítsák be olasz agytekervénye­iket és fejezzék be a munkát. Aztán kezdjenek el gondolkoz­ni azon, mihez kezdenek a vil­lamos művekkel” - mondta Fi­co. (dem, SITA) RÖVIDEN Halottat vitt a kórházba Vágbeszterce. Ismeretlen tettesek kezdtek lövöldözni tegnap délután egy BMW személyautóra Vágbesztercén (Považská Bystrica). A sofőr, akit az egyik találat a nyakán érte, a támadás után még képes volt elvezetni a kórházig, ahol azonnal megműtötték, utastársát, a 40 éves Erik M.-et viszont már nem tudták megmenteni - az egyik töltény a fe­jét találta el, és a helyszínen meghalt. A rendőrség bővebb részleteket lapzártánkig nem tett közzé az esetről, ezért az sem nyilvánvaló, hogy alvilági leszámolásról volt-e szó vagy nem. (TASR) Új gépkocsik a rendőröknek Pozsony. Összesen 59 rendőrségi Volkswagen T5 Multi­van furgont rendelt meg a belügyminisztérium, 4,37 millió euró értékben. A nyilvánosságra hozott szerződés szerint a tárca ezeket a furgonokat a közlekedésrendészetnek szánja. Az 59 megrendelt gépjárműből 34 összkerékmeghajtású lesz. Egy gépkocsi ára 72 592,50 euró. (TASR) Kapkod a Smer; a miniszterelnök ma találkozik a kisiparosok szövetségének vezetőivel Fico mindenkivel tárgyalni akar ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Smer igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy mindent megtesz a Váhostav pórul járt alvállalkozóinak megsegítéséért, ám közben egyre késlelteti a megoldást. Pedig a probléma egyáltalán nem új, és a kabinet több fi­gyelmeztetést is kapott. A Szlovák Kisiparosok Szövetsé­ge (SŽZ) például tavaly június­ban nyílt levélben figyelmez­tette a kormányt és a parla­mentet, hogy módosítani kell a csődeljárásról szóló törvényt, elsősorban az építőiparra vo­natkozóan. A héten újabb nyílt levelet írtak a kormánynak, de a kabinet ebből csak azt olvasta ki, hogy Ján Figeľ volt közleke­dési miniszter, a parlament je­lenlegi alelnöke a felelős. Ápri­lis 11-i levelükben azt írták: fennáll a gyanú, hogy a Váhos­tav már a szerződés aláírásakor azt tervezte, hogy nem fizeti ki az alvállalkozóit, ezért vállalta az útépítést a költségek 45-50 százalékáért. Robert Fico miniszterelnök ma délután találkozik a szövet­ség vezetőivel. Viera Kromero- vá, az SŽZ főtitkára szerint azonban a problémát már ko­rábban kezelni kellett volna. „Már évek óta tudjuk, hogy probléma lesz egyes cégek ese­tében, és erre felhívtuk a kor­mány figyelmét is” - mondta lapunknak Kromerová. Kíván­csiak arra, hogy mivel áll elő a kabinet, mert egyelőre írásban még semmilyen javaslatot nem kaptak. Az ellenzék 2012 óta már többször megpróbálta módosí­tania a csődeljárásról szóló tör­vényt, de a Smer ezt mindig le­szavazta. Ján Figeľ szerint Fico előbb úgy tett, mintha a Váhos­tav ugye nem az ő problémája lenne, majd irányt váltott, és látszólag segíteni próbál a kis­vállalkozóknak. „Ázt is folyton módosítja, hogy mennyit kap­hatnak meg követeléseikből a kisvállalkozók” - utalt Figeľ ar­ra, hogy a kormány előbb 40 százalékot, majd 50-et javasolt, végül fokozatosan akár 100 százalékát is kifizetné számlá­iknak. A Smer várhatóan ked­den módosításokat nyújt majd be a kormány által beterjesztett törvényjavaslathoz. A KDH elnöke szerint a fő­ügyésznek kellene belépnie az ügybe, mint a csődeljárás egyik résztvevője, amire a törvények lehetőséget adnak. Tegnap a Főügyészség arról tájékozta­tott, hogy mind a polgári, mind a büntetőrészleg foglalkozik az Üggyel, (lpj, TASR, SITA) Nem rendszerszintű a kormány által kínált megoldás, és még az is könnyen előfordulhat, hogy Široký offshore cégei is „kártérítést" kapnak Több ponton is problémás lehet a Váhostav-mentés MÓZES SZABOLCS Pozsony. A parlament jövő kedden tárgyalja a kormány törvénymódosító javaslatát, amellyel a Váhostav-ügyre rea­gál. A jogszabálynak április 30-a előtt életbe kell lépnie, ha a képviselők azt szeretnék, hogy a Váhostav már folyó csődvédelmi folyamatára is ha­tással legyen. A kormányzati csomag ugyanakkor több kér­dést is felvet, jelen formájában pedig még Juraj Široký, a Vá­hostav tulajdonosa is profitál­hat belőle. Elsietett javaslat Az egyik legnagyobb prob­léma, hogy nem rendszerszintű a módosítás, hanem gyorsan összecsapott. A Fico-kabinet nem először tesz üyet: 2008-ban az állami Tipos el­vesztett egy pert és 66 millió eurót (2 milliárd koronát) kel­lett volna átutalnia egy kétes üzletembernek, ám a parla­ment pár nap alatt gyorsított el­járásban módosított egy tör­vényt, aminek köszönhetően a főügyész rendkívüli fellebbe­zést tehetett az ügyben. Az, hogy nem rendszerszintű a megoldás, később üthet vissza. A tervezet a bankoktól beszedett különadót kezelő alapból fizetné ki a Váhostav beszállítóit. A gond az, hogy a törvény alapján a jövőben a kormány bármikor hozzányúl­hatna az alaphoz, más cégek adósságait rendezve ebből a forrásból - miközben az alap feladata az, hogy egy esedeges bankválság esetén legyen mi­ből fizetni a bankmentés költ­ségeit. Még 2011-ben hozták létre, a pénzintézetek eddig összesen félmilliárd eurót fizet­tek bele, s egészen addig kell a bankadót utalniuk, amíg az összeg el nem éri az egymilli- árd eurót. Ez utóbbival függ össze a kö­vetkező probléma: a kormány szerint Široký adósságait nem az adófizetők, hanem a bankok pénzéből állják, ám a törvény alapján az alap pénze közpénz, vagyis már nem a bankoké és nem is lesz az övék. Ráadásul a pénzintézetek a bankadót jó­részt nem „sajátból” állták, a megemelkedett költségeket a számlavezetési díjakon és a kamatokon keresztül az embe­rekkel fizettették meg. Minél több céget mentenek meg az alap pénzéből, annál tovább kell a bankoknak a bankadót fizetniük. Široký a banktitok mögé bújhat Ficóék azt állítják, hogy az alvállalkozók kinnlevőségeit az állam veszi át, amely a csődel­járás során be fogja hajtani. Nem biztos, hogy lesz mit be­hajtani, így az egész művelet mínuszos lehet. A kormány azt ígérte, hogy a mentőakció során csak az alvál­lalkozókat fizetik ki, az offsho­re cégeket nem (a Váhostavnak több gyanús hátterű ciprusi vál­lalat is adott hitelt, ezek vélhe­tően Širokýhoz közeli cégek). Ezt viszont nem lesz majd ho­gyan ellenőrizni, mivel a hite­lezőket az állami tulajdonú fej­lesztési bank (SZRB) fogja kifi­zetni, ez viszont - banktitok miatt - nem adhat ki adatokat. Tehát előfordulhat, hogy a nyilvánosan tett ígéret ellenére Široký a saját cégéből is kihoz­hatja a pénzt. Állami cég állami tenderen? A tervezet része, hogy a csődeljárás során nem csak a kinnlevőség töredékét kapná meg a panaszos: ha a folyama­ton átesett vállalat újra nyere­séges lesz, folyamatosan ld kell fizetnie adóssága 100%-át. Elemzők szerint ezzel az a gond, hogy a tulajdonos sokfé­le könyvelési és egyéb trükkel („optimalizációval”) tudja el­tüntetni a nyereségét, vagy egy másik cégébe átvinni (pl. fiktív tevékenységek számlázásával). A kabinet később módosítot­ta eredeti tervét, s jelezte: az ál­lam az átvállalt kinnlevősége­kért a Váhostavban tulajdon- részt fog szerezni. Azt nem tudni, technikailag ez hogyan zajlana - még nem mutatták be a törvényszöveget -, ám több problémát is rejt magában. Egyrészt az állam csak ki­sebbségi tulajdonos lenne, így nem lenne döntő szava, más­részt még nagyobb probléma, hogy a jövőben érdekellentétbe kerülne: az állam által 5-15%- ban tulajdonolt Váhostav in­dulna a kormányzat által kiírt közbeszerzéseken, miközben mind a cég, mind az állam ér­deke az lenne, hogy nyerjen, mert úgy törleszteni tudná adósságát - ez viszont diszkri- minálná a tenderek többi résztvevőjét.

Next

/
Thumbnails
Contents