Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-16 / 87. szám, csütörtök

I HOBBI új szó 2015. április • www.ujszo.com Vadászat | 23 í Vadmentés N agyon sok vadászterületen, főleg a hegyvidé­keken az április még nem jelenti a tél végét. Tipikus példája ennek az idei év. A magasab­ban fekvő területek vadászai a télen hullott temérdek hó olvadásának veszélyeivel és pusztításaival voltak elfoglalva, ezeket a helyeket március vé­gén, április elején újabb kitartó havazás tette járhatatlanná. GYOMORRONTÁS ELLEN A déli régiók vadászterüle­tein viszont már a vadföldeket művelik, javarészt befejezték a vetést. Sok helyen a bel­víz elvezetésével és a föld kiszárításával kezdődik az új vadászidény. Kitisztítjuk a kutakat, a víznyerő helyeket és azok környékét. Pár hónap múlva a nyári szárazság idején ez többszörösen meghálálja az ivóvízről és a dagonyázási lehetőségekről való gondos­kodást. Közben ne feledkez­zünk el a sózok karbantartá­sáról, rendszeres feltöltéséről, főleg olyan helyeken, ahol a művileg telepített kultúrnövé­nyek gyorsan szárba szöknek (pl. a repce), a fogyasztásuk jelentős mértékben meggyötri a zöldtakarmányt fogyasztó - eddig száraz takarmányhoz szokott - növényevők emész­tőrendszerét. A nagyobb mennyiségű só fogyasztása sokat segíthet a „gyomorron­tásban" szenvedő vadon. Az esztelen mértékű perme­tezések okozta vadmérgezé­seket, vagy rágcsálók ellen használt mérgek szakszerűtlen használata okozta tömeges vadpusztulást viszont semmi sem eliminálja. Az őzes és apróvadas területeken a legnagyobb figyelmet a mezei nyúl állomá­nyának megtartása, esetleg szaporítása igényli. Az ilyen területeken a legnagyobb ellenség a róka, a kóbor ebek és a kóbor macskák. Mindhá­rom eredményesen ritkítható az úgynevezett szelektív csap­dákkal vagy fegyverrel. Bár az önhibájukon kívül kóborló és vadászó „házi kedvencek" mértékletes bánásmódot érdemelnének, sajnos ebben az évszakban nem kímélhetjük őket. Nagyon sok apróvadas területen a vaddisznó kergeti őrületbe a vadgazdát. Az ap­róvad szaporodásának idején a disznó ragadozóként visel­kedik és elfogyaszt minden állati eredetű táplálékot, amire rátalál. Mivel a disznó orra kitűnő és korlátlan ideje van a vad szaporulatának a felke­resésére, nemcsak a fácán és a nyúlfiak vannak veszélyben, hanem elfogja és elfogyasztja az őzgidát, a dámborjút vagy a szarvas fiatal borját is. Az 500 hektárnál kisebb erdei komplexumokban a vaddisz­nónak nem szabadna állandó­an jelen lennie, egész évben vadásznunk kellene rá. FIALÓ FARKASOK, FÉSZKELŐ MADARAK A január végén, februárban bepárzott farkasok alfa nősté­nyei is most várják a kölykeik világra jöttét. Igaz, a farkas táplálékában is létezik némi növényi összetevő, de ők hús nélkül nem élnek meg. Ott, ahol a farkas szezonális vadá­szata nem volt sikeres - sok a kitelelt farkas -, ott a csülkös- vad szaporulata látja népes jelenlétük kárát. Ugyanis a farkas a medvével ellentétben kitűnő vadász, ezt bizonyítja a jelentősen megfogyatkozott csülkösvad-, elsősorban a vaddisznóállomány. Jó vadász a hiúz is! Mivel teljes védelmet élvez, állo­mányának regulációja csak a szerencsén és néha pár farka­son múlik. Genetikailag kiváló és népes őzállománnyal a háttérben senkit sem zavarna, ha a hivatal engedélyezné pár hiúz rendkívüli elejtését. Főleg ott, ahol egyértelmű, hogy a vadállományban hiúzok tettek kárt, ők határozzák meg a csülkösvadállomány alakulásá­nak jelenét, jövőjét. Április 1-je a madarak napja. Április 5-e körül kezdődik a nyírfajd dürgése. Ebben az időszakban kezdenek fészkelni a szarkák, a szajkók, a szárcsák és 12. körül az erdei szalonka. A hónap közepén megérkezik a kakukk. Április 18-20. körül kezdenek fészkelni a fácánok. Ebben az időszakban pacsma- gol a görény. Április 25. körül fészkelnek a darvak és a héja. Április végén elfoglalja fészkét az örvös galamb, és elhullatják agancsukat a dámbikák. Eb­ben az időben már mindenütt kitavaszodott. Március 14-én a hajnali órákban országos vadszám­lálást végeztünk. Április elején van az ideje annak, hogy a regionális erdészeti hivatalok­nak leadjuk a vadszámlálás eredményeit (a vadszámlálási ívet) és a csülkösvad vadásza­tának a 2015-re kérvényezett tervezetét. Takács Frigyes A mezőgazdasági területeken már most ve­gyük fel a kapcsolatot a terület művelőjével, és egyezzünk meg közös teendőinkben: a kaszá­lás előtti és alatti vadvédelemben. Vagy ültes­sünk fészkelősávokat, de ha erre nincs lehető­ség, akkor a kutyáinkkal állandóan riasszuk a vadat ott, ahol nem szeretnénk, hogy megte­lepedjen. A jelenlegi mezőgazdasági technika a kaszáláskor semmi esélyt nem ad a vadnak. Ha van megfelelő számú jó vadászkutyánk, a vad leterelése, lehajtása a kaszálókról az egyik legeredményesebb vadmentés. Tovább­ra is szigorúan védjük a vadállományunkat a vadorzókkal szemben. Ha gyanús körülményt észlelünk, vegyük fel a kapcsolatot a rendőr­séggel! Ha azt akarjuk, hogy ne vitatkozzunk vélt és valós félreértéseken, a 158-as telefon­számon jelentsünkl ezeket a beszélgetéseket ugyanis rögzítik, és utólag ellenőrzik. (tf) A vadász áprilisban Áprilisban a vadász fő feladatai közé tartozik a vad és élőhelyének védelme, hogy megteremtse a legkedve­zőbb feltételeket a fajfenntartáshoz: a párosodáshoz, a fészkeléshez és az utódok világra hozásához. Mire vadászunk áprilisban? A Szlovák Nemzeti Tanács 115/2013 törvénye alapján áprilisban a követ­kező szőrmés vadra vadászhatunk: pézsmapocokra április 15-ig, rókára, mosómedvére, nyestkutyára, amerikai nyércre, nutriára, vadmalacra és süldő vaddisznóra egész hónapban. A szárnyas vadak közül egész áprilisban vadászhatunk vadpulykakakasra. ■ Ne fotózzuk a medvéket! Április második felében, főleg ha melegszik az idő, megtörténhet, hogy az erdőt járva a bocsait vezető anyamedvével találkozunk. Ne közelítsünk hozzájuk, messze kerüljük el őket. Egy közeli fénykép reményében ne próbáljunk a bocsok közelébe lopakodni, mert amikor mi észrevesz- szük a medvecsaládot, az anyamedve már rég tud rólunk! A magasabban fekvő területeken ezek a nagyragadozók is okozhatnak kellemetlenséget a vadásznak. A medvék felébredtek téli álmukból, áprilisban leginkább dögön élnek. A télen elhul­lott csülkös- és egyéb vaddal táplálkoznak. Kiváló szaglásuknak köszönhetően hihetetlen távolságról szagolják ki a dögöt, legyen az akár többméteres hó alatt. Természetesen a medve is ragadozó, de nagyon rossz vadász. Ezért a természet minden­evővé tette őt, és már az erdőkben, hegyekben vagy mezőkön fellehető első zöld növényzet - legyen az a nagy tömegben növő medvehagyma vagy a mindenhol megtermő fű - a medvének tökéletes és teljes táplálék. A téli álmukhoz szükséges hízást elősegítő medvetáplálék is szinte teljesen növényekből és rovarokból áll. Persze, a medve bármikor és szívesen fogadja a húst. Az emberre nézve a medve veszélyes ellenfél akkor is, ha az ember sosem szerepelt a medve tápláléklis­táján! A téli hibemációból magukhoz tért medvék, ha tehetik, szívesen látogatják a vadászok által feltöltött etetőket. Mivel a bocsok a tél közepén születnek, az anyamedve a bocsok termoreguláci- ójának beindulásáig nem vagy csak nagyon rövid időre hagyja el a szülőodut (barlangot). (tf)

Next

/
Thumbnails
Contents