Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-16 / 87. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 16. www.ujszo.com PENGE Közszemlére tett iszonyat Első ránézésre Németh Zoltán kritikusi, irodalomtörténészi munkássága mellett meghúzódik a költői teljesítmény, deeza-immár hatodik - verseskötet, melynek megjelenése fontos irodalmi esemény, bizonyítja, hogy ez téves elképzelés. A szem folyékony testétől, az első kötettől nyomon követhető az a projekt, mely centrumába a testi tapasztalatok nyelvi közvetíthetőségét, illetve a nyelvi- és testtapasztalat közelítését helyezi. A Kunstkamera egy Nagy Péter cár által alapított szentpétervári múzeum, ahol különféle ritkaságokat gyűjtöttek össze. Az egyik szobában például formaiinban lebegő torz embriókat, embertorzókat állítottak ki. Azáltal, hogy a szerző a paratextus- ban és egy interjúban felfedte, hogy ez a kuriózumgyűjtemény a kötet keletkezési helye, hozzájárult ahhoz, hogy (és az eddig megjelent kritikák is ezt igazolják) a szövegek olvasása a múzeum darabjaitól, képeitől nem függetleníthető. További párhuzamot alkot a kötet fel- építettségében visszaköszönő katalogizáló eljárás. A folyóiratokban megjelent részletek sejtették, hogy milyen kötet készül, de úgy véljük, a versek kötetben olvasva nyerik el igazi létmódjukat. Nem árt fölhívni rá a figyelmet, hogy a könyv új költészet-befogadói eljárást követel: amennyiben klasszikus, iskolás, merev stb. olvasói stratégiákkal próbálkozunk, úgy a versek hozzáférhetetlenek maradnak. Irritáló bizsergést, vibrálást eredményez a brutális képalkotás és a testrészek, és -csonkok szub- verzív viszonya a társadalmi kódokhoz és az időhöz. („Élve megnyúzták / majd a lenyúzott bőrbe / belevarrták a fiát. / így élni, botladozva, majd pedig egy börtönben, / amely szűkebb a testnél.”) Nem célunk felcímkézni, besorolni ezt a - nem teljesen előzmények nélküli - költői eljárást. Németh költészetének erejét az adja, hogy igyekszik a végletekig feszíteni, próbára tenni a nyelvi matériát. Nincs katarzis, sem tanulság, csak költészet. S hogy milyen költészet születik az elmondhatatlan elmondásának kísérletéből? Olvassák el! Németh Zoltán: Kunstka- mera. Kalligram, Pozsony, 2014.136.0. Értékelés: HHMHtQ Gombaszögre online bérlettel Krasznahorkaváralja. Elindult az online jegyárusítás a Gombaszögi Nyári Táborba, a hazai magyar fiatalok legnagyobb szabadegyetemére és fesztiváljára, amelyet július 14. és 20. között rendeznek. Az első 50 online bérlet ára 25 euró, a további hetijegyek ára pedig 2 euróval növekszik minden századik eladott jegy után, illetve havonta. A helyszínen 39 euróért lehet majd bérletet vásárolni. Nyugat- illetve Kelet-Szlovákiából partibuszok indulnak a táborba, amelyekre szintén a jegyelővételi felületen (www.gombaszog.sk) lehet helyet foglalni, (k) Koktélparti a címe a Molotov-koktél és a diszkógömb „vegyítéséből" született objektnek (Somogyi Tibor felvételei) Bartha József és Bartha Sándor Több mint szintaxis című kiállítása a somorjai At Home Galletyben Vizuális szintaktikai elemzés Bartha József és Bartha Sándor Több mint szintaxis című, a somorjai zsinagógában május 2-ig látható kiállítása a címnek megfelelően nyelvi, nyelvtani, verbális síkból indul ki. Mondatértelmezési és -szerkesztési alapproblémához rendel vizuális megjelenést. A kiállításon szövegalapú vizuális médium - kortárs művészeti szövegobjekt és -videó - kínál alkalmat fogalmi és szerkezeti mondatelemzésre, illetve jelentésértelmezésre. TALLÓSl BÉLA A kiállítás szintaktikai elemzés alá vetett mondatai a kijelentés síkján közölnek tartalmakat, ám a szórendi variálással, vagyis a mondatrészek (alany, állítmány stb.) mondatbeli helyének átpozícioná- lásával a lényeges mondatvariáns a kérdés intonációjával operál. Azaz: a végső szövegtartomány rákérdez kiinduló önmagára. Vagyis a kijelentésként kezelt kiindulópont, egyben rákérdez arra, amit állít, és nem eldöntendő kérdésként. A kiállításon látható, szintaktikai elemzés alapjául szolgáló példamondatok - a néző gondolatiságára hagyatkozva - sokféle értelmezhetőségi lehetőséget nyitnak ki, mentális teret aktiválnak, és interaktív nyelvtani gyakorlatokká vagy feladványokká válnak. Kiegészítendő kérdésekre adandó válaszokat előhívva véleményformálásra ösztönöznek úgy, hogy demokratikus nyitottsággal a nézőre bízzák a megoldásokhoz szükséges döntések lehetőségét. Az általános mondattani vizsgálódás (elemzés) azzal is bonyolódik, hogy a mondat- elemzési, illetve jelentésértelmezési vizuális művészeti kísérletek helyspecifikus jelleggel is kiegészüínek. Vagyis minden egyes - vizuális hordozó (médium) formájában megjelenő - mondat grammatikai faggatása és tartalmi-fogalmi értelmezése a zsinagóga történelméből fakadó többlettel, az épület spirituális erejével és építészeti jellegével is kiegészül. A Több mint szintaxis című kiállítás vizuális elemként, illetve tárgyként kezelt mondatai sokkal tágabb - összevető vagy összehasonlító - szintaktikai analízisre is lehetőséget kínálnak. Mivel az egyes (ugyanazon) mondatok több nyelven is megjelennek, a nyelvi kommunikációs modellek és a nyelvi mechanizmus működésének vizsgálatához is alapul szolgálhatnak. A fentiekből következik, hogy a vizuális hordozók (digitális kiíró, videoprojektor, szövegobjekt) révén a térben különböző formában megjelenő mondatok/szövegtömbök - a szintaxis szintjén túllépve - a szemantika tartományába rendelik a kiállítás elemeit. Vagyis - és ezt már Bartha József és Bartha Sándor mondja a Több mint szintaxis címet magyarázva - a kiállítás a mondatok mögötti rétegekről szól. A kiállítás neokonceptuális elemeire figyelve az elsődleges percepció után fontosabb üzenetek következnek, amelyek nem biztos, hogy verbális szinten formálódnak meg, terjednek és hatnak. A szöveg ugyanis, amikor vizuális elemekkel együtt bekerül egy kiállítótérbe, különösen egy olyan erős identitású és szellemiségű helyre, mint a somorjai zsinagóga, másképpen kezd működni, mint amikor azt egy nyitott könyvből olvassuk, mert abszorbeálja a teret, és a környezettel együtt sok minden mást is magába szív. Ehhez hozzájön, hogy egy-egy verbális közlés mondatainak mögöttes léte teljesen más a különböző lingvisztikái, különböző társadalmi és különböző szociális közegekben. S ha szintaktikai és szemantikai vizsgálódással megnézzük a zsinagógában (kiállí- tó)térbe emelt mondatokat, elmondható, hogy „a nyelvtani gyakorlatokba bújtatott elmélkedéseivel ez a kiállítás a mul- tikulturalitásról, az etnofóbiá- ról, a különböző nacionalizmusokról vet fel kérdéseket - fogalmazták meg a kiállító művészek. - Ugyanakkor nem akar rájuk semmüyenfajta válaszokat adni. Véleményünk szerint ugyanis a művészet nem válaszokat ad, hanem kérdéseket vet fel, kételyeket ébreszt és kapukat nyit ki.” Bartha József és Bartha Sándor neokonceptuális, vagyis a szöveggel dolgozó kiállítási egységeihez kapcsolódik a Poszttraumatikus tájak, valamint a Koktélparti című képző- művészeti objekt. Nyáry Krisztián, a Magvető Kiadó igazgatója szerint nagy hiba, ha a borítót szélsőjobboldali vagy iszlámellenes üzenetnek tekintjük Az új Houellebecq-regény magyar borítóján Mona Liza burkát visel ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Merész borítóval jelenik meg magyarul április 22-én a világhírű francia író, Michel Houellebecq nagy port kavart regénye, a Behódolás. A könyv franciául hivatalosan január 7-én, a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztősége elleni merénylet napján jelent meg, és arról szól, hogy 2020-ban egy szélsőséges isz- lamista párt veszi át a hatalmat Franciaországban, legyőzve a választásokon Marine Le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Frontját. Az országnak moszlim elnöke lesz, aki a szocialisták és a centralisták segítségéveljut hatalomra. A nemzetközi sajtót is bejárta a magyar kiadás borítója, amelyen Leonardo da Vinci Mona Lisája burkát visel. A Le Nouvel Observateur című francia baloldali napilap egyenesen azt úja, hogy ez a borító nagyon tetszhet a nacionalista Orbán Viktor híveinek. Az ügyben a regényt magyarul kiadó Magvető igazgatóját is megszólította az AFP francia hírügynökség. Nyáry Krisztián szerint a borító nem iszlamo- fób, hanem arra utal, hogy az iszlámtól való félelem milyen hisztérikussá vált Európában.* „Fontos könyv, ami többet érdemel annál, hogy csak azok olvassák el, akik rajonganak Houellebecq-ért, vagy a kortárs francia irodalomért - nyilatkozta Nyáry Krisztián. A kiadó igazgatója szerint manapság az a legfontosabb kérdés, hogy Európa hogyan reagál két olyan szélsőséges jelenségre, mint a radikális iszlám és a szélsőjobb. „Nagy hiba, ha a borítót szélsőjobboldali, vagy iszlámellenes üzenetnek tekintjük” - tette hozzá Nyáry, utalva a francia lap cikkére, amely egyébként azt is megemlíti, hogy Magyarországon kevesebb mint tízezer muszlim él, és azt is, hogy a szélsőjobb- oldali Jobbik szoros kapcsolatban áll Törökországgal és Iránnal. Michel Houellebecq regénye a franciaországi megjelenés óta Németországban és Olaszországban is listavezetővé vált. A magyar kiadás (Tótfalusi Ágnes fordítása) rekordgyorsasággal készült el, és a jövő hét végén kezdődő Budapesti Nemzetközi Könyv- fesztiválra jelenik meg. (Citizen, AFP, index, juk) 1 Michel Houellebecq MICHEL HOUELLEBECQ Soumission ^ BEHÓDOLÁS MICHEL 1 HOUELLEBECQ djfWRs umri Mammúdon A magyar és a jóval visszafogottabb francia borító (Képarchívum) Bartha József és Bartha Sándor vizuális-mondatszerkesztés közben
