Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-16 / 87. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 16. www.ujszo.com ■nm Robbanások sora Bagdadban Bagdad. Robbanássorozat rázta meg az iraki fővárost és környékét, a merényletekben mintegy 30 civil életét vesztette. A legtöbb halálos áldozatot követelő robbantást Bagdad keleti részében hajtották végre. Ebben nyolc ember, köztük két nő halt meg, huszonegyen pedig megsebesültek. Autóba rejtett pokolgépeket hoztak működésbe a főváros egyik délkeleti és egyik északi negyedében, valamint a Bagdadtól 30 km- re délre fekvő Mahmúdíja településen is. A detonációk következtében több- tucatnyian megsebesültek, sokakat kórházba kellett szállítani. (MTI) Pokolgép a diákok közé Kairó. Ismeretlenek pokolgépet dobtak tegnap az egyiptomi katonai főiskola diákjai közé közé az észak-egyiptomi Kafr-es- Sejk városában; a diákok közül többen életüket vesztették, mintegy tízen megsebesültek. A növendékek a Kairótól 130 km- rel északra fekvő város stadionja előtt várakoztak a főiskola buszára, amikor a támadás történt - mondta Oszáma Hamdi Abdel- Váhed, a tartomány kormányzója. Az an-Níl egyiptomi tévé szerint az elkövetők egy motorkerékpárról hajították a pokolgépet a diákok közé. (MTI) Magára talált az Iszlám Állam Bagdad/Damaszkusz. Az iraki biztonsági erők ellen indított ellentámadása során három újabb települést foglalt el az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista szervezet el-Anbár tartományban szerdán. Az IÁ fegyveresei tegnap foglaltak el három falut a tartományi székhely, Ramádi közelében. Előrenyomulásuk során felrobbantottak egy rendőrőrsöt és ellenőrzésük alá vontak egy erőművet is. Az iraki fegyveres erők légi támogatással próbálták visszaszorítani a dzsihadistákat. Az iraki védelmi minisztérium elismerte, hogy az IÁ fegyveresei megvetették lábukat el-Anbár egyes részein. Közel 30-an vesztették életüket tegnap a Szíriái hadsereg légi csapásaiban az észak-szíriai Idlíb városban, amelyet az al- Kaida nemzetközi terror- csoport helyi szárnya, az an-Nuszra Front tart ellenőrzése alatt. A hadsereg robbanóanyagokkal töltött hordót dobott Idlíbre, sokan meghaltak. (MTI) Az észak-németországi Lübeckben szélsőbaloldaliak tüntettek a G7-találkozó ellen, több ezer rohamrendőr védte a rendezvényt (SITA/AP) Steinmeier német külügyminiszter: a válságkezelés kerül a nemzetközi politika középpontjába Krízisgócpontok a vezető hatalmak listáján MTl-HIR Lübeck. A nemzetközi politikában a válságkezelés lesz a legfőbb tevékenység a következő időszakban, mert a legsúlyosabb krízisek közül egy sem tűnik megoldhatónak a közeli jövőben - mondta a német külügyminiszter Lübeckben a világ legfejlettebb iparú országait összefogó G7-csoport külügyminiszteri értekezletén. A G8 csoport tavaly alakult vissza G7 csoporttá, miután Oroszország tagságát felfüggesztették az ukrán válságban folytatott tevékenysége miatt. A soros elnökséget ellátó Németország minisztere, Frank-Walter Steinmeier azt mondta, hogy Oroszország akkor térhet vissza a közösségbe, ha sikerül rendezni az ukrán válságot. Oroszországra nagy szükség van a nemzetközi diplomáciában, egyebek között a Szíriái helyzet vagy az iráni atomprogram ügyének kezelésben, és . Németországnak nem érdeke Oroszország elszigetelése - tette hozzá Steinmeier. A washingtoni szenátusban kötött megegyezés után amerikai részről már minden feltétel adott ahhoz, hogy kidolgozzák a megállapodást az iráni nukleáris program korlátozásáról - mondta John Kerry a Hanza-vá- rosban. Az amerikai külügyminiszter kiemelte, biztos benne, hogy a szenátusi kompromisszum révén Barack Obama elnöknek megvan a kellő mozgástere ahhoz, hogy tető alá hozza a megállapodást az iráni atomprogramról. A folyamat sikeres lezárásával „az egész világ biztonsága erősödhet” - mondta Kerry. A lübecki külügyi értekezleten az állam- és kormányfők júniusi bajorországi csúcstalálkozóját készítik elő. A napirenden szerepeltek az aktuális válságok - Ukrajna, Szíria, Irak, Jemen.-, az iráni atomprogram, és Oroszország szerepe is. Németország kezdeményezésére a kereskedelemben fontos tengeri közlekedés biztonságáról is tárgyaltak. Iráni atomprogram Gesztusokat vár Teherán Teherán. Április 21-én folytatódnak a tárgyalások az iráni atomprogramról, a hónap elején kidolgozott keretmegállapodás részleteiről Teherán és a hatok (USA, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Bri- tannia és Németország) között -jelentette be az iráni külügyminiszter. Mohammad Dzsa- vád Zaríf országa részéről „visszafordíthatatlan intézkedéseket” ígért a nyugati aggodalmak orvoslására, de azt feltételként említette, hogy a partnerek is hasonlóképpen jáijanak el. Külön figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy véget kell vetnie a szankcióknak. Emlékeztetett ugyan, hogy az amerikai kormányzatnak el kell nyernie a kongresszus jóváhagyását is, de ez szerinte „az ő problémája”. Hozzátette, hogy az Európai Unió és az ENSZ büntetőintézkedéseit már az első szakaszban feloldják. A felek április 2-án állapodtak meg egy, az iráni atomprogramot kordába szorító szerződésben és a szankciók feloldásában. (MTI) Barack Obama amerikai elnök le akarja venni a szigetországot a terrorizmust támogatók listájáról Kuba többé nem lesz lator állam Washington. Barack Obama amerikai elnök el akarja távolítani Kubát a terrorizmust támogató országok amerikai listájáról - közölte a Fehér Ház. Kuba igazságos döntésként méltatta Washington tervét, az amerikai törvény- hozásnak 45 napja van a mérlegelésre. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai hírszerzés és a kubai kormány garanciavállalásai által alátámasztott döntés kulcsfontosságú lépés a két ország viszonyának normalizálása felé, Havanna ugyanis ehhez a feltételhez kötötte a nagykövetségek kölcsönös újranyitását. Az elnöki hivatal szerint Barack Obama beterjesztette a kongresszusnak a karibi szigetországnak a feketelistáról történő törlését indokoló jelentéseket és igazolásokat. Obama a lajstrom külügyminisztériu- mi felülvizsgálata után határozott Kubának az arról való eltá- volíttatásáról. A törvényhozásnak 45 napja van a mérlegelésre. Elemzők szerint nem valószínű, hogy a kongresszus megpróbálná megakadályozni az elnök elhatározását. Kubának a terrorizmus támogatóinak tekintett országok közül való kikerülése együtt jár majd több szankció megszüntetésével, ám az amerikai gazdasági embargó teljes eltörléséről az amerikai honatyáknak kell majd dönteniük. Az Egyesült Államok jelenleg Kuba mellett Iránt, Szudánt és Szíriát tartja hivatalosan számon a terrorizmust támogató államként. A kommunista vezetésű szigetország 1982-ben került fel a feketelistára, a hasonló politikai irányultságú afrikai és latin- amerikai gerillák kiképzése és felfegyverzése miatt. Obama azt követően hozta meg döntését, hogy szombaton az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) panamai csúcstalálkozóján megbeszélést folytatott Raúl Castro kubai elnökkel. A két ország vezetői korábban csaknem 60 éven át nem találkoztak. Obama és Castro december 17-én jelentette be, hogy a két ország kapcsolatainak normalizálására törekszik. Kuba igazságos döntésként méltatta Barack Obama amerikai elnöknek azt a bejelentését, hogy le kívánja vetetni Kubát a terrorizmust támogató országok amerikai listájáról. „Kuba elismeréssel fogadja az Egyesült Államok elnökének igazságos döntését, hogy leveszi Kubát egy olyan listáról, amelyre sohasem szabadott volna felvenni. Különös tekintettel arra, hogy országunk áldozata volt terrorista cselekmények százainak, amelyek 3478 ember életét követelték és 2099 állampolgárunkat nyomorították meg” - hangsúlyozta Josefina Vidal, a kubai külügyminisztérium Egyesült Államokkal foglalkozó főosztályának vezetője. Kuba „elutasít és elítél minden terrorcselekményt, bármüyen formában is nyilvánuljon meg” - áll a Havannában közzétett dokumentumban. Hadgyakorlat kezdődik NATO-katonák Romániában Bukarest. Folyamatos lesz a NATO-országok katonáinak jelenléte az észak-atlanti szövetség keleti szárnyán - jelentette ki Mircea Dúsa román védelmi miniszter, abból az alkalomból, hogy ma az utóbbi évek legnagyobb szárazföldi NATO-had- gyakorlata kezdődik a Feketetenger romániai partvidékén. A Wind Spring 15 elnevezésű manőverhez 2200 román, amerikai, brit és moldovai katonát és több száz páncélos járművet mozgósítottak. Dúsa elmondta, ezen felül egy amerikai torpedóromboló tartózkodik a konstancai kikötőben, és nemrég 11 darab A-10-es csatarepülő érkezett Aranyos- gyéresre (Campia Turzii), ahol az amerikai pilóták a románokkal közösen fognak gyakorlatozni. (MTI) Hivatalos uniós források szerint csak múlt péntek óta több mint 7000 menekült indult útnak Líbiából Európa partjai felé Százak fulladtak meg Líbia partjainál MTl-HÍR Róma. Mintegy négyszáz ember a tengerbe veszhetett amiatt, hogy egy menekülteket szállító hajó vasárnap elsüllyedt a Földközi-tengeren Líbia és Olaszország között - közölte túlélők beszámolói alapján a Save the Children nevű nemzetközi humanitárius szervezet. A nagy-britanniai székhelyű csoport közlése szerint az áldozatok között sok fiatal volt, kiskorúak is lehettek. A mintegy 550 embert szállító hajó 24 órával azután süllyedt el, hogy elhagyta Líbia partjait. A civil szervezet szóvivője szerint az áldozatok többsége Afrika szubszaharai térségéből érkezett, további részleteket azonban nem közöltek. A Save the Children munkatársai által megkérdezett túlélőket egy másik hajóval a dél-olaszországi Calabria régió egyik kikötőjébe szállították. A szerencsétlenül járt, illegális bevándorlókat szállító hajó Líbiától 80 mér- földnyire borult a tengerbe. Az olasz parti őrségnek a helyszínre siető egységei 144 embert vettek fedélzetre. A hatóságok túlélők és holttestek után kutatnak, eddig azonban hivatalosan mindössze kilenc halottról számoltak be. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága mindazonáltal a hajó méretét tekintve valószínűbbnek tartja a Save the Children értesüléseit. A civil szervezet arról számolt be, hogy április 11. és 13. között több mint 5100 menekült érte el Olaszország déli partjait. A tájékoztatás szerint közöttük nagyjából 450 gyermek volt. A BBC hivatalos EU-s forrásokra hivatkozva azt írta, hogy péntek óta több mint 7000 menekült indult útnak Líbiából. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint a hétfői szerencsétlenség áldozatait leszámítva idén már több mint ötszáz bevándorló vesztette életét a Földközi-tengeren. Az előző év hasonló időszakában ez a szám 47 A tengerből kimentett menekültek Calabriában (SITA/AP-felv. volt. Az IOM szerint év eleje óta már 15 ezer illegális bevándorlónak nyújtottak segítséget a Líbia és Itália közötti tengerszakaszon. Az utóbbi hetekben a javuló időjárás miatt is egyre több hajó indult az észak-afrikai partokról Európa felé.
