Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-15 / 86. szám, szerda

CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2015. április 15., szerda__________________________________________________________________________________________________9. oldal A Török Ház Szene egyik legrégebbi épülete (Bartalos Éva felvétele) AKTUÁLIS Ötéves a Szenei Városi Múzeum Szene. Idén ötéves a Szenei Városi Múzeum. A múzeumot 2010-ben nyitották meg a vá­rosközpontban álló Török Házban. A Török Ház Szene egyik legrégebbi épülete, a reneszánsz kúriát a 16. szá­zadban építették. Az épület alatti téglával kirakott járat legkésőbb a 18. században készült el. A járat arról ta­núskodik, hogy az épület - bár nem erődítménynek ké­szült - védelmet nyújtott a ház lakóinak. A ház napja­inkban nemcsak a múzeum­nak, hanem a Turisztikai In­formációs Központ Irodájá­nak is helyet ad. A múzeum­ban kiállítások mellett elő­adásokat és könyvbemutató­kat is szerveznek. A múzeum vitrinjében kiállították a szen­ei mamut lábszárcsontját. A hatvanas években megtalált őslény maradványai Csehszlo­vákia egyik legjelentősebb ré­gészeti leletei voltak, (béva) Nyék és Várkony történelmi pecsétjeiből áll a szimbólum, a piros címerpajzsban domborű zöld pázsiton ezüstbéka, mögötte nő ki az öt arany nádszál A változás jelképe dominál Nyékvárkony címerében ÖSSZEFOGLALÓ Nyékvárkony. Nyékvárkony község több mint 2500 lakosá­val a Csallóköz nagyobb falvai közé tartozik. A település jelen­legi formája 1940-ben jött létre, amikor a közigazgatásilag két különálló falurészt - Nyéket (Csallóköznyéket) és Várkonyt - összevonták. A falu címerét is a két település képi emlékeiből állították össze. Nyékvárkony község jelenle­gi címere Várkony és Nyék pe­csétjeiből áll. Régen főleg a vá­rosoknak volt címerük, a falvak pecsétet használtak, a pecsét formája pedig ritkán volt cí­merpajzsra illeszthető. A tele­pülés pecsétszimbólumai vi­szont címerre illeszthetők, és megfeleltek a címertan köve­telményeinek is. A történelmi pecsétet a községi pecsétnyomó 1732-ből származó lenyomata­iból ismerik. A pecsét kerek, a pecsétmező közepén barokk stí­lusban békamotívum látható öt nádszál alatt. Nyék község pe­csétje feliratos pecsét, közepén díszes keretben a község neve található. A keret liliomszárra hasonlít, vége horgonyszerű. A két településrész pecsétjeiből alkotott címer leírása így hang­zik: a piros címerpajzsban domború zöld pázsiton ezüst­béka, mögötte nő ki az öt arany nádszál, a fenti részben balról és jobbról ezüstliliomos horgo­nyokkal. Nyékvárkony címeré­nek szimbolikája érdekes. A bé­ka már régóta a változás, a nö­vekedés, a termékenység, a fej­lődés szimbóluma, mivel az ál­lat fejlődési szakaszai szemmel láthatóan is jól elkülönülnek (az ikrától kezdve az ebihalon át a békáig). A nádmotívum ritkaság a cí­mertanban, jellemzően az Amade-család birtokai körül használatos. A liliom a tiszta­ság, Szűz Mária jelképe, a hor­gonnyal egybekötve különleges küldetés megtestesítője, (szcs) Legközelebb Muzsla címerét mutatjuk be. t Nyék, Méhes, Amadé Nyékvárkony két település ösz- szekapcsolásával jött létre, a két falurész között csatorna húzódik. Nyék község első írásos említése 1165-ből származik, 1245-ben pedig IV. Béla egyik adományo­zó oklevelében Neku alakban szerepel. A Nyék család után a Méhes és az Amadé család birtokában volt a település. A község látványosságai közé tartozik a korai gótikus stílusban épült Szent Jakab-templom, valamint a jelenleg wellness-szállóként üzemelő kastély is. Minden, Dunaszerdahelyen élt, született személyt várnak a szervezők Dunaszerdahely hazavár ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. A Szent György-napokon Dunaszerda­hely önkormányzata és a Csal- lóköz-Szerdahelyi Kaszinó 1860 Városvédő Egylet idén először megrendezi az 1. Dunaszerda- helyi Hazaváró Találkozót. A város honlapján közzétett felhívás szerint a szervezők minden elszármazott duna- szerdahelyit várnak az ünnep­ségre, aki valamilyen formában kötődik a városhoz - azt is, aki itt élt, azt is, aki csak itt szüle­tett. A rendezvény célja, hogy a volt dunaszerdahelyi lakosok­nak lehetőségük legyen meg­nézni, mennyit változott a vá­ros, amióta elhagyták, és azt is megtudhatják, hogyan alakult és alakul a helyiek élete a Csal­lóköz szívében. A találkozón az egykor Dunaszerdahelyen élők bemutatkoznak, és saját életükről me­sélhetnek. Az önkormányzat gazdag programmal várja a „haza­érkezőket”. A városháza nagy­termében fogadják a vendége­ket, majd végigvezetik őket a városon, megtekintik a neveze­tességeket, ellátogatnak a Vermes-villában székelő Kor­társ Magyar Galériába. A ven­dégek és családtagjaik ingyen kipróbálhatják a felújított váro­si termálfürdő szolgáltatásait, majd egy gálaműsorra várják őket a városi művelődési köz­pontban. A találkozón az egy­koron Dunaszerdahelyen élők bemutatkoznak, és saját életük­ről mesélnek. A szervezők kérik az érdek­lődőket, részvételi szándékukat április 17-ig jelezzék a városi hivatalnak. Az elérhetőségeket és bővebb tájékoztatót az 1. Dunaszerdahelyi Hazaváró Ta­lálkozóról a város honlapján ta­lálnak. (szcs) Námestie detí 1610/2,924 01 Galanta, tel.: 031 780 2937, fax: 031 780 2561,www.nabytokaafik.sk MP150048

Next

/
Thumbnails
Contents