Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-15 / 86. szám, szerda
Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 15. A Váhostav nem először van ilyen helyzetben, Široký egyszer már eljátszotta ezt a történetet Váhostav-ügy: a Smer botránya A kormányfő és az oligarcha (Vladimír Šimíček felvétele) A Smer háromévnyi kormányzás után egy olyan botrányba futott bele, amelyből nehéz lesz komoly presztízs- veszteség nélkül kijönnie. Kormánypárti oligarcha által csődbe vitt cég, amely nem fizet a kisvállalkozóknak. Miért veszélyes Ficóékra nézve a Váhostav-sztori? MÓZES SZABOLCS Komoly botrányok nélkül - eddig ez volt a második Fico- kormány egyik jellemzője. A Váhostav-ügyben minden adott ahhoz, hogy ez megváltozzon. A történet tömören nem sokban különbözik a többi, csődbe ment vállalat esetétől: adott egy nagy cég, amely nem tudja kifizetni beszállítóit, csődvédelembe menekül, aminek következtében a neki dolgozó kisvállalkozók pórul járnak. Kisemberek a pácban Amiben egyedi a történet: az a szereplők személye. Az egyik oldalon a Smer „házi sztrádaépítője”, a Váhostav, melynek tulajdonosát, Juraj Širokýt a párt 1999-es alapítása óta a Smer egyik szponzorának tartják. Robert Fico a közelmúltig nem is tagadta, hogyjó kapcsolatot ápol a nagyvállalkozóval. A történet érdekes mellékszála Široký múltja - egykori StB-ügynök, aki a privatizáció során gazdagszik meg, cégeinek egy részét pedig adóparadicsomokban bejegyzett vállalatokon keresztül irányítja (erről lásd külön cikkünket). A másik oldalon pedig ott állnak a kis beszállítók és az egyéni vállalkozók, sokszor kétkezi munkások, akik hosszú hónapokon keresztül dolgoztak kvázi ingyen a Váhostav- nak, abban a reményben, hogy a vállalat előbb-utóbb kifizeti tartozásait. Ám a cég a fizetés- képtelenség miatt a csődvédelembe menekült, ami azt jelenti, hogy legfeljebb a bankok kapják vissza teljes egészében a kinnlevőségeiket. Egyszer már eljátszották A Váhostav nem először van hasonló helyzetben. Az ezredforduló után Širokýék egyszer már eljátszotta ezt a történetet: az adósságokat bennhagyták a csődbejutó Váhostavban, az aktívumokat - mindent, aminek értéke volt - pedig átmentették a Váhostav-SK nevű, pénzügyileg és jogilag tiszta vállalatba. Alapos a gyanú, hogy most is hasonló forgatókönyvben gondolkodtak Širokýék. Erre utalhat, hogy hivatalosan a Váhos- tavnak több ismeretlen hátterű, ciprusi bejegyzésű cég is kölcsönzött pénzt - nagy a valószínűsége, hogy ezek mögött a cégek mögött is Široký állt, aki papíron adott saját cégének kölcsön, hogy a csődvédelem során kifizesse „saját magáť’, a beszállítók előtt. Az állatorvosi ló A Váhostav-ügy a politikusok és az oligarchák kapcsolatának, illetve a pártszponzorok cégvezetési képességének demonstrációjaként szolgálhat. A Váhostav éveken keresztül profitált tulajdonosának politikai kapcsolataiból. A Široký-impé- riumába tartozó cégek csak a második Fico-kormány három éve alatt 641 millió euró értékű állami megrendeléshez jutottak - ennek döntő többségét a Váhostav hozta a sztrádaépítéseken keresztül, de ők végzik a pozsonyi vár költséges felújítását is. A hátszél - 2010 előtt több esetben kartellgyanú is fennállt - viszont csak a tenderek begyűjtéséhez volt elég, a cég még így sem tudott hatékonyan működni és kénytelen lett csődvédelmet kérni. Robert Ficónak nehéz lesz ebből a történetből jól kijönnie, ugyanis nincsenek jó megoldások. Ha az állam kimenti a beszállítókat, több száz, más vállalat csődje miatt pórul járt vállalkozó is kárpódást követelhetne. Marketingszempontból kimondottan rosszul jött a Ficó- éknak a botrány, hiszen egy velük kapcsolatba hozható oligarcha nem fizeti ki azokat a munkásokat, akiknek a Smer 2012-ben biztonságot és stabilitást ígért. Közben pedig az ügy apropóján sorban esnek ki a csontvázak a szekrényből, s derül ki, hogy milyen, az állammal kapcsolatban lévő cégek (pl. a Falck mentőszolgálat) tartoznak még a Široký-impériumba - stílszerűen ciprusi offshore cégeken keresztül. Smeres politikai kapcsolatai segítették cégeit Široký, az ügynökből lett sikeres vállalkozó ÖSSZEFOGLALÓ Ügynök, privatizőr, médiamágnás, sportvezető, oligarcha. Juraj Široký mindenbe belekóstolt az elmúlt évtizedekben, kivéve a politikát - erre nem is volt szüksége, ugyanis meg tudta találni azokat a pártokat, amelyek cégeinek kedvező döntéseket hoznak, s ha szüksége van rá, kimentik őt. Az idén 62 éves Široký Kassán született, a műszaki egyetem elvégzése után a csehszlovák külügyminisztériumba került. A 80-as években a washingtoni nagykövetségen dolgozott, ám mint később kiderült, valódi megbízója nem a külügy, hanem az állambiztonság volt: a diplomata ugyanis 1981-től az ŠtB ügynöke volt, a rendszerváltásig egészen a századosi rangig vitte. Široký jellemét mutatja, hogy még saját anyját is jelentette az állambiztonságnak, amiért az levelet írt az USA-ban élő nagybátyjának. A bársonyos forradalom után elbocsátották a minisztériumból, ám ő jól tudta kamatoztatni kapcsolatait és képességeit. Vállalkozni kezdett, Viktor Koženýval megalapította a Harvardi Alapokat (Harvardské fondy). Ehhez az alaphoz kötődik a vagyonjegyes privatizáció egyik legnagyobb csalása: vagyonjegyek százezreit szerezték meg, majd átverték a kisbefektetőket. A cseh hatóságok Koženýt elítélték (a Bahamákra menekült), ám a szlovák hatóságoknak nem sikerült vádemeléssel zárniuk az ügyet. Široký a 90-es évek végére több egykori szocialista nagy- vállalatban szerzett többségi tulajdonrészt - ezek közé tartozik a Váhostav, a nyitrai Plastika vagy a Chemolak. 1995 és 2006 között a baloldali Pravda című napilap is az övé volt, és a sportban is megjelent befektetőként: tulajdonosként komoly összegeket ölt a pozsonyi Slovan hokiklubba, majd bő egy évtizedig a honi jégkorongszövetség igazgatói posztját is ellátta. Háttér-információk alapján a Smer megalapítása és első évei során a párt egyik szponzora volt. Cégei főként a Fico- kormányok alatt jutottak nagy megrendelésekhez, ám távolról sem csak az építőiparban érdekelt. Minden bizonnyal ő a Dôvera társtulajdonosa is - az első Fico-kormány alatt ugyanis az egészségbiztosító részvényeinek 50%-át egy ciprusi, ismeretien hátterű cég vette meg. Annak, hogy a kormány „békén hagyja” a Pentát, állítólag az volt az ára, hogy a pénzügyi csoport átengedte a biztosító felét Širokýnak. Szintén a smeres oligarchát sejtik a pös- tyéni CT-botrányban megmártózott Medical Group SK mögött is. Érdekesség, hogy lányát a Smer másik oligarchájának, Jozef Brhelnek (egykori HZDS- képviselő) a fia vette el. A Nový čas értesülései alapján Široký tavaly a Bahama-szigeteken építtetett magának sokmilliós villát. (MSz) Juraj Široký (TASR-felvétel) A cég beszállítóinak védelmére több elképzelés is született, de eddig csak az ellenzéknek volt fontos az ügy, a Smer rendre leszavazta a javaslataikat Hogyan védenék a Váhostav beszállítóit? ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Váhostav hitelezőinek, a munkájukat elvégző, de ki nem fizetett kisvállalkozóknak most már a Smer is segíteni akar. A javaslatok eddig főleg az ellenzéktől érkeztek, jobbára a csődeljárásról szóló törvényt módosították volna, hogy azok a hitelezők is nagyobb mértékben jussanak hozzá követeléseikhez, akiknek ez nincs biztosítva úgy, mint például a bankoknak. Ezeket a tervezeteket a Smer eddig elutasította a parlamentben. A mai ülésre Fi- cóék saját javaslattal érkeznek, amelyről tegnap tárgyalt a kormány. Ezek az ötletek merültek fel eddig. 1. A kormány által tegnap elfogadott, és ma már a parlamentben tárgyalt javaslat szerint a csődeljárásba csak az a hitelező cég léphetne be, amelyik rendes könyvvitelt vezet, tehát magánszemélyek nem, akkor sem, ha igazolásuk van arról, hogy jelentős összegű kölcsönt adtak a cégnek. A cég a jövőben nem fizethet osztalékot a tulajdonosainak, ha a garanciával nem rendelkező hitelezők követeléseit 40 százalék alatt térítették. A nyereségből előbb ki kell elégíteni a hitelezők követeléseit legalább 40 százalékos szintig. Ez megfelel Fico korábban tett javaslatának, amely szerint a Váhostav jövőbeli nyereségéből vonná le az építőcégekkel szemben felhalmozott tartozást. Ennek a megoldásnak a hátulütője, hogy a nyereség nagyon nehezen ellenőrizhető. Ha a nyereségből kellene törlesztenie a tartozását, a cég úgy is beállíthatná a gazdálkodását, hogy nem mutat ki nyereséget. Az állam nehezen tudná ellenőrizni, hogy hol végződnek a cég költségei, és hol kezdődik a nyeresége. 2. Ugyancsak Fico vetette fel, hogy a bankok ne kapják vissza az általuk folyósított valamennyi hitelt, miközben a kisvállalkozók az elvégzett munka értékének csak 15%-át kapják meg. A bankok ugyanis általában úgy hiteleznek, hogy a hitelért biztosítékot kémek, a cégnek például zálogba kell tennie ingatlanjait. A bankok ezért általában - ahogyan a Váhostav csődegyezségi javaslata is tartalmazza - visszakapják a teljes kihelyezett hitelt. Ez a megoldás azzal fenyeget, hogy a bankok máshonnan hajtják be a veszteséget, például megemelik a jelzáloghitelek kamatait a többi jelzáloghitel, vagyis a például a lakossági kölcsönök esetében. Ez azt jelentené, hogy a Váhostav tartozását a bankok ügyfelei fizetnék ki. Ezt a javaslatot a tegnap elfogadott változat nem tartalmazza. 3. Akkor fizessék az áfát, amikor megkapták az elvégzett munka árát. A kisvállalkozókat valójában nagyobb kár éri, mint az a 85 százalék, amit a Váhostav nem akar/tud nekik kifizetni. Az áfát ugyanis jelenleg már akkor be kell fizetni az államnak, amikor a számlát a kisvállalkozó kiállította a Váho- stavnak, vagyis az összeg 20 százalékát áfa formájában már megkapta az állam. A Smer már régóta fontolgatja, hogy bevezetné, az áfát csak akkor kelljen befizetni, amikor a teljesítés megtörtént, vagyis a cég megkapta a számlán szereplő összeget. Ez a megoldás azonban az adócsalóknak kedvez, a pénzügyminisztérium ezért szigorúan behatárolná, hogy mely cégek élhetnének az utólagos áfafizetés lehetőségével. A pénzügyminisztérium tegnap bejelentette, hogy évi 75 ezer eurós forgalom alatt élhetnek a cégek ezzel a lehetőséggel, a vállalat pedig nem állhat csődeljárás és felszámolás alatt. A törvény- módosítás csak 2016 januárjában lép életbe. 4. A csődegyezséget kötött vállalat ne indulhasson állami közbeszerzéseken. Ezzel a módosítással azonban a csődegyezség értelmét kérdőjelezné meg a kormány. A csődegyezséget ugyanis a bíróságnak is jóvá kell hagynia, és ezt csak akkor teheti meg, ha a hitelezők több pénzhez jutnak, ha a vállalat tovább működik, mintha ténylegesen csődbe menne. Feltétel az is, hogy a cég az állammal is köthet üzletet. 5. Az ellenzék több javaslatot is tett. A Híd törvénymódosítási javaslata 50 százalékban határozta volna meg a kisvállalkozók követeléseinek megtérítését. Emellett megnehezítette volna a kizárásukat a csődegyezségről folyó tárgyalásból, vagyis a hitelezők tanácsából. Jelenleg ugyanis a csődbiztos kizárhatja a tanácsból azokat a hitelezőket, akiknek a követelése megkérdőjelezhető. Ez utóbbit tartalmazza a kormányjavaslata is, amelyet ma tárgyal a parlament. A Sieť javasolta, hogy a ki nem elégített vagy csak részben kielégített adósok váljanak a csődeljárás alatt álló vállalat részvényeseivé. Ezáltal részesülnének a későbbi haszonból, vagy a cég talpra állása után eladhatnák részvényeiket. 6. Az utolsó megoldás a csőd, ami egyáltalán nem biztos, hogy a legrosszabb megoldás. A Váhostavnak több élő, még nem teljesített szerződése is van több százmillió euró értékben, ami ugyanúgy vagyonnak tekinthető, tehát értékesíthető. Az ellenzék szerint jelenleg önállóan vagy konzorciumokban összesen 1,5 milliárd euró értékben szerződött az állammal. A céget elméletileg tovább vezethetné a csődbiztos is. A Váhostavot egyben is eladhatják, a már aláírt szerződésekkel együtt, (lpj, SITA)
