Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-14 / 85. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 14. Kultúra 17 A világhírű német író nagy politikai vitákat kavart, de életműve kikezdhetetlen Elment Günter Grass (Képarchívum) Günter Grassnak pechje van: az utóbbi időben meglehetősen rossz volt a PR-ja. Jóval többet foglalkoztak múltjával és politikai nézeteivel, mint irodalmi munkásságával. Pedig valószínűleg csak azt nem tudta, mikor kell megszólalni és mikor tanácsosabb hallgatni. De miért kellene tudnia ezt egy írónak? JUHÁSZ KATALIN Grass tavaly januárban bejelentette, hogy leteszi a tollat. „86 éves vagyok. Nem hiszem, hogy sikerülne még összehozni egy regényt” - mondta, hozzátéve, hogy egy-egy regény megírásához 5-6 éves kutatómunka kell, és megromlott egészségi állapota miatt nem tud ilyen hosszú időre tervezni. Igaza volt. Abban is, hogy megszólalt ez ügyben (így méltó búcsút vehetett olvasóitól, illetve láthatta a róla készült életműméltató összefoglalókat), és abban is, amit mondott. Tegnapra virradóra ugyanis végzett vele egy közelebbről meg nem nevezett fertőzés. Azt is tudta, mikor lehet (teljes vértezetben) kilépni az irodalom porondjára. Első regénye', az 1959-es A bádogdob rögtön elnyerte a Gruppe 47 nevű tekintélyes német irodalmi társaság díját, és világhírűvé tette Grasst. A művet néhányan obszcénnek és istenkáromlónak minősítették ugyan, de többen vannak, akik a huszadik század egyik legjelentősebb regényének tartják. A bádogdobnak két folytatása készült (Macska és egér, Kutyaévek), így állt össze a Danzig-trilógia, Grass tisztelgése szülővárosa, a mai Gdansk előtt. A bádogdobból egyébként film is készült, amelyet Cannes-ban Arany Pálmával jutalmaztak, Los Angelesben pedig megkapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Os- carral díjat. Günter Grass (1927-2015) Életművéért 1999-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat, azzal az indoklással, hogy „fanyar, groteszk történeteivel a történelem elfeledett oldalát mutatja be”. A 20. század második felének legismertebb német írója volt. Emellett a világháború utáni Németország élő lelkiismeretének számított. Sokan felszisszentek, amikor Grass politizálni kezdett, illetve véleményezni politikai döntéseket, döntéshozókat. A szociáldemokratákat támogatta (többször részt vett a Német Szociáldemokrata Párt országos választási kampányában is), és gyakran hangoztatta, hogy fontosnak tartja nemzete náci háborús múltjának feldolgozását. Viszont az is tény, hogy több mint fél évszázadon át, 2006-ig hallgatott arról, hogy a második világháborúban néhány hónapig az SS-ben szolgált. (Szinte gyerekfejjel, 17 évesen kapott behívót, nem hinném, hogy a náci Németországban egyáltalán lett volna más választása.) 2012-ben egy prózaverse kapcsán volt vele tele a világsajtó. A meglehetősen rossz, humanista klisékkel teli versben azt fejtette ki, hogy Izrael nukleáris potenciálja egyre nagyobb és ellenőrizetlenebb, a zsidó állam veszélyezteti a világbékét, és ezt feltétlenül el kell mondani, mert lehet, hogy „holnap már késő lesz”. Iránra utalva azt írta, hogy Izrael egy olyan országra mérhet csapást, ahol egyetlen atombomba létét sem sikerült bizonyítani. A vers nemzetközi vitát gerjesztett, melynek folyományaként a jobboldali izraeli kormány kitiltotta Grasst Izraelből, kíméletlenül felhánytorgatva az író „náci” múltját. A politológusokat leginkább az Amit el kell mondani című vers naiv konklúziója lepte meg. Az író nemes egyszerűséggel azt javasolta az izraelipalesztin probléma megoldásában érdekelt feleknek, hogy tartsák be a nemzetközi egyezményeket, semmiképp se az erőszakot válasszák, hanem beszéljék meg értelmes emberek módján a dolgaikat. (Érthetetlen, hogy ez a pofonegyszerű megoldás eddig senkinek nem jutott eszébe!) Az irodalmárokat elsősorban maga az ötlet, valamint a kivitelezés minősége lepte meg. Feltették a kérdést, vajon miért gondolja az egyik legnagyobb író és nemzetközi tekintélyű ételmiségi, hogy a világpolitikai konfliktusok elrendezésének a vers a megfelelő terepe. Az Amit el kell mondani mindenesetre alaposan megtépázta az író nimbuszát. Ráadásul néhány hónap múlva Grass az izraeli atomtitkokat leleplező, a zsidó államban bebörtönzött idős tudóst méltató Napjaink hőse című versével borzolta a kedélyeket. A vitatható tények és megnyilvánulások ellenére az írót tisztelet és szeretet övezte. 2009-ben Gdanskban Günter Grass Múzeumot alapítottak, és évente Grassomania Fesztivált rendeznek a tiszteletére. A tavalyi ünnepségen felavathatta saját szobrát. És róla nevezték el az 11496 Grass nevű kisbolygót is. Újabb két társulat tiltakozik amiatt, hogy a szervezők elutasították Csáki Judit zsűritagságát Tovább dagad a botrány a POSZT körül ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Tovább folyik az adok-kapok a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) zsűrijének összetételén kipattant vitában. Az Örkény Színház után újabb két társulat jelentette be, hogy tiltakozásul a szakmai döntések átpolitizáltsága ellen versenyen kívül mutatja be előadását Pécsett. „Reményünket fejezzük ki, hogy minden felelős és döntéshozó azonos mértékben fontosnak tartja, hogy a közönség ne politikai csatatérre, hanem színházi fesztiválra érkezzen” - írja Boross Martin, a STEREO Akt és Kovács D. Dániel, a Szputnyik Hajózási Társaság nevében. Közleményükben úgy fogalmaznak: a versenyprogramba való meghívást nagy lehetőségként fogadták, amely nagy felelősséget is jelent számukra. Előadásaik, a Felülről az ibolyát és A heilbronni Katica független, illetve egyetemista alkotók munkája. Véleményük szerint a szín- házcsinálók az emberrel, a társadalommal, a körülöttük zajló folyamatok megértésével és megértetésével foglalkoznak munkáikban, így azok egyike- másika szükségszerűen politikussá válik. „A színházi szakmát alakító, szervező, döntéshozó grémiumoknak viszont sohasem szabadna politikussá válnia, abban az értelemben, amit párt-politikainak szoktunk nevezni. Ezért tiltakozásunkat fejezzük ki a mindenkori olyan döntések ellen, amelyek nem szakmai, hanem bármilyen irányultságú politikai alapon születnek” - írják a rendezők. A két társulat eleget tesz a fesztiválmeghívásnak, de nem vesz részt a versenyben, mert nem látják biztosítva, hogy a zsűri végleges összeállítása konszenzusos, átlátható formában történt. A magyar színházi szakma legújabb botránya Csáki Judit színikritikus körül robbant ki. A kritikusok céhe Csáki Juditot jelölte a POSZT zsűrijébe, ám személyét az egyik szervező, a Magyar Teátrumi Társaság indoklás nélkül elutasította, a másik szervező, a Magyar Színházi Társaság pedig ezt hallgatólagosan jóváhagyta. A kritikusok céhe tiltakozásul kilépett az utóbbi társaságból, négy neves színikritikus bejelentette, hogy bojkottálja az idei POSZT-ot, az Örkény Színház pedig csak versenyen kívül hajlandó fellépni a fesztiválon. A versenyelőadások száma így az eredetileg tervezett tizennégyről tizenegyre csökkent. Csáki Judit szélesebb körben az Alföldi Róbertról írott könyvével lett ismert. Nyilvános fórumokon, illetve a POSZT-on is éles vitákat folytatott Vid- nyánszky Attilával, a Nemzeti Színház igazgatójával, aki egyben a Magyar Teátrumi Társaság elnöke is. (szinhaz.hu, juk) RÖVIDEN Rendhagyó könyvbemutató Dunaszerdahely. Az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg néhány hete a dunaszerdahelyi Bíró Szabolcs legújabb regénye, a Liliom és vér, az Anjouk című nagyszabású, tizenöt kötetesre tervezett történelmi regényfolyam első része. A könyvet április 17-én 17.30-kor mutatják be a Vermes-villában. A szerzővel Štefkovič Patasi Ági beszélget. A rendezvényt a Csallóközi Anjou Károly Bandérium hagyományőrző bemutató)' a színesíti, melynek során a XIV. század női és férfi viseletéit és a kor fegyvereit ismerheti mega közönség, (juk) Kalóz, fizess! Sydney/Szingapúr. A Mielőtt meghaltam című Oscar-dí- jas amerikai film illegális letöltőinek ezrei kaphatnak fizetésre felszólító levelet Ausztráliában és Szingapúrban a Voltage Picturestől, miután a cégnek példátlan módon sikerült elérnie a két országban, hogy bíróság kötelezze a helyi intemetszol- gáltatókat a kalózok IP-címének kiadására. A Szingapúrban azonosított félezer „filmtolvaj” első, 77 fős csoportja már meg is kapta a levelet, amelyben figyelmeztetik, hogy kárt okozott a gyártónak és elváiják tőle, hogy járuljon hozzá az okozott veszteség kiegyenlítéséhez. Nem konkrét összeget követelnek, hanem arra kérik az internetes kalózokat, hogy maguk mondják meg, mennyit lennének hajlandók fizetni a letöltött filmért. Hasonló levélre számíthatnak a „feketén mozizok“ Ausztráliában is, ahol a bíróság több mint 4700 IP-cím kiadására kötelezte az ország intemetszolgáltatóit. (MTI) Az évad utolsó premierjére készülnek Kassán Nebántsvirág a Tháliában NÉMETI RÓBERT Kassa. A fennállásának negyvenötödik évfodulóját ünneplő kassai Thália Színház Hervé-Meilhac-Milhaud: Nebántsvirág című, fordulatokkal teli operettjének bemutatójára készül. Az előadást a magyar- országi Mikó István rendezi. A színdarab nyilvános főpróbája szerdán, a premier pedig április 16-án, csütörtökön lesz a kassai Tháliában. A nézők többek között Nádasdi Pétert, Dégner Lillát, Kövesdi Szabó Máriát, Pólós Árpádot, valamint Varga Líviát láthatják a színpadon. A csavarokkal teli, néha már- már nehezen követhető operett a kétszáz évvel ezelőtti Franciaországba repíti vissza a nézőket. A cselekmény Ponterrey városában, az ottani leányiskola színházában játszódik. A kassai előadást rendező Jászai-díjas Mikó Istvánt színészként és rendezőként is elsősorban a könnyebb műfajokból és zenés színdarabokból ismeri a közönség. Forgács Miklós dramaturg szerint a Nebánts virágot nemcsak a zene és a dalok teszik vonzóvá, hanem attól is különösen érdekes, hogy a színészi alakításokra is izgalmas lehetőségeket kínál. Az előadás számtalan olyan epizódot tartalmaz, amelyben jelentős szerepet kap a helyzetkomikum. Ezeket a jeleneteket a társulat színészei különösen szeretik, mert alaposan kiélhetik magukat bennük. „A darab nézése közben azzal az emberi tulajdonsággal szembesül a közönség, ami szinte mindenkiben ott van. Hogy mindig mások szeretnénk lenni, és mindig takargatunk valamit. Az előadás olyan útra kalauzolja el a nézőt, melyen önmagát ismeri meg, még jobban. Ez az út nagyon egyszerű és humoros módon elevenedik meg. Ugyanúgy, mint minden más darabban, itt is válaszokat keresünk. Kik vagyunk, mi rejlik bennünk, és ha a sors megáldott bennünket valamilyen tehetséggel, mit kezdhetünk vele és magunkkal?” - mondta a tegnapi sajtótájékoztatón Forgács Miklós. A Nebántsvirág a 2015-ös év második, egyben az évad negyedik, utolsó bemutatója (Képarchívum)
