Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-14 / 85. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 14. www.ujszo.com mmminmm Merényletek a Sínai-félszigeten Kairó. Két robbantásos merénylet következtében 15 ember vesztette életét és többtucatnyian megsebesültek az egyiptomi Sínai-félszigeten. A két akciót az Iszlám Államhoz kötődő helyi dzsihádista szervezet vállalta magára. Egy út mentén elhelyezett robbanószerkezet lépett működésbe Sejk-Zuveid településen, az ott elhaladó páncélozott jármű hat katonája meghalt, a másik robbantást egy öngyilkos merénylő hajtotta végre, aki robbanóanyaggal megrakott kamionját el-Arís kikötőváros egyik rendőri ellenőrző posztja mellett aktiválta. A detonációban 6 rendőr halt meg. (MTI) Le Pen: beveti az unokáját Párizs. Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobb- oldali Nemzeti Front alapítója és tiszteletbeli elnöke visszavonja jelöltségét a párt Provence-Alpes régióbeli listavezetői helyéről a decemberben esedékes regionális választásokon, unokája, Marion Maréchal-Le Pen nemzetgyűlési képviselő javára. Elemzők szerint a pártalapító még nem mondta ki az utolsó szót, a pártelnök lányával folytatott vita várhatóan még nem ért véget. Erre utal az, hogy Le Pen az ideológiailag hozzá közel álló 25 éves unokáját, a pártelnök Marine unokahúgát javasolja listavezetőnek önmaga helyett. (MTI) Orosz fegyverek Iránnak Moszkva. Vlagyimir Pu- tyin orosz államfő feloldotta az Sz-300-as nagy hatómagasságú, ballisztikus rakéták elfogására is alkalmas orosz légvédelmi rakétarendszer Iránnak történő szállítására vonatkozó tilalmat - közölte tegnap a Kreml sajtószolgálata. Az államfő által aláírt rendelet a rakétavédelmi komplexumok Oroszországon keresztül történő légi vagy szárazföldi szállításának, illetve „orosz zászló alatt közlekedő hajókon és repülőgépeken” Iránba történő eljuttatásának tilalmát szünteti meg. Putyin utasítása a 2010. szeptemberi orosz elnöki tiltó rendelkezést oldotta fel. Oroszország az ENSZ-nek az iráni atomprogram miatt Teherán ellen hozott büntetőintézkedései keretében függesztette fel a 2007-ben Iránnal kötött fegyverszállítási szerződése teljesítését. (MTI) Hillary Clinton volt first lady, szenátor és külügyminiszter bejelentette, indul az Egyesült Államok 2016-os elnökválasztásán Az USA első női elnöke szeretne lenni Washington. Hillary Clinton volt first lady, New York-i szenátor és külügyminiszter vasárnap hivatalosan bejelentette, hogy indulni szándékozik az USA 2016-os elnökválasztásán. Ha elnyeri a választók többségének támogatását, akkor a 67 éves politikus hazája első női elnöke lehet. MTi-ÖSSZEFOGLALÓ Indulok az elnökségért. A bajnokotok akarok lenni - jelentette be a volt first lady és külügyminiszter, hogy megméreti magát a demokrata elnökjelöltségért a 2016-os választás előtt. Vasárnap Hillary Clinton hivatalosan is megerősítette a múlt héten előre kiszivárgott információt, hogy indul a Demokrata Párt elnökjelöltségéért és utána az elnökségért a 2016-os amerikai elnökválasztáson. Eljött az idő hogy az Egyesült Államoknak egy nő legyen az elnöke - állította a kampányára alapított honlapján, hozzátéve, a társadalmi különbségek csökkentésének ígéretével száll be a megméretésbe. Az elemzések jónak, de nem biztosnak tartják a volt first lady győzelmi esélyeit. Clinton maga mögött tudhatja a demokraták túlnyomó többségének támogatását, ezért jó esélye van arra, hogy megszerezze pártjának hivatalos elnökjelöltségét. Clinton a bejelentést követően Iowába, New Hampshire-be, Dél-Karolinába és Nevadába, vagyis azokba az államokba utazik, ahol 2016-ban legelőször bonyolítják le az elnökválasztási küzdelmeket. Kampánystábja szerint az elnökjelölt-aspiráns nem a nagygyűlésekre és a nagyszabású nyilvános beszédekre, hanem a kisebb létszámú és emberközeli kisebb rendezvényekre kíván majd összpontosítani. Clinton 2008-ban egyszer már indult a demokrata párti elnökjelöltségért, de alulmaradt a már a második elnöki mandátumát töltő Barack Obamával szemben. A volt first ladynek - aki 1992 és 2000 között a férje, Bili Clinton oldalán már eltöltött nyolc évet a Fehér Házban - egyelőre nincs kihívója a Demokrata Párton belül. A Republikánus Párt viszont indíthatja Jeb Busht, az egyik esélyesnek tartott potenciális elnökjelölt-aspiránst, azaz megismétlődhet a Clinton-Bush párharc, csak most más felállásban, mint 1991-ben. Megfigyelők szerint Clinton számára nem lesz könnyű feladat amellett érvelni, hogy a Fehér Ház Obama két elnöki ciklusa után is demokrata kézen maradjon. Emellett törtéHillary Clinton 2008-ban egyszer már indult az elnökjelöltségért. A Demokrata Párton belül egyelőre nincs kihívója. (SITA/AP-felv.) nelmi távlatokban is ritkán for- vezetését. Harry Truman óta ez dúlt elő olyan, hogy valamelyik mindössze egyszer fordult elő: oldal szavazói egy harmadik 1988-ban, amikor Ronald Rea- elnökségi mandátumra is ma- gan alelnökét, George H. W. guknál tudták tartani az ország Busht választották meg. HILLARY CLINTON MÁSODIK NEKIFUTÁSA Washington. Hillary Clinton hivatalos elnökaspiráns- ságának vasárnapi bejelentésével másodszor tesz történelmi kísérletet arra, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség „legmagasabb és legkeményebb üvegplafonjának” áttörésével az Egyesült Államok első elnöknője legyen. A volt first lady, szenátor és külügyminiszter az egyik legismertebb ember a világon, ami egyszerre áldás és átok rajta. Egyfelől stábjának nem kell vesződnie azzal, hogy „bevezesse” őt a közvéleménynek, másfelől viszont a szinte nyitott könyvként ismert múltja miatt a kampány startjánál nagyobb támadási felületet mutat minden komolyabb riválisánál. Kampánystábja a kiszivárogtatott hírek szerint arra kíván összpontosítani, hogy nagygyűlések helyett kis létszámú, emberközpontú rendezvényeken mutassa be, hogy milyen „az igazi Hillary”. Á 2008-as, kudarccal végződött választási hadjárattal ellentétben, amikor az elnökaspiránsnak ez az oldala már-már háttérbe szorult, megkülönböztetett hangsúlyt kap majd, hogy Clinton nő, anya és nagyszülő is, aki előtérbe helyezi az amerikaiak gazdasági biztonságát, a középosztálybeli családok igényeit. Tanácsadói azt mondják, ez a kampány nem róla, hanem az egyszerű amerikaiakról szól majd. Republikánus vélemények szerint Clinton ezzel nem tesz majd mást, minthogy azt vetíti előre: folytatni kívánja a kormányzati beavatkozásnak a demokratáktól megszokott politikáját. Hillary Clinton bármelyik potenciális riválisánál kiemelkedőbb életpályájára építve nyilvánvalóan arra is apellálni akar majd, hogy képes együttműködni a kongresszussal, az üzleti élet és a világ vezetőivel. Ebben pedig élvezni fogja férje, Bili Clinton háttértámogatását, aki több elemző szerint Amerika hatalmának csúcsán volt az ország vezetője, és ma is az USA egyik legnépszerűbb politikusa. A Demokrata Párt eddig mindig ejtette azokat az elnökjelölt-aspiránsait, akik korábban elbuktak. Most viszont példátlan módon egy második esélyt ad Clintonnak. Ez nem csoda: a CNN hírtelevízió és az ORC közvéleménykutató intézet felmérése szerint ugyanis a táboron belül 86%-os a támogatottsága. Hillary Diane Rodham Clinton 1947. október 27-én született a Chicagóhoz közeli Park Ridge-ben. A Yale-en végezte el a jogot. 1975-ben ment férjhez Bili Clintonhoz, aki később Arkansas kormányzója, majd elnök lett. A Fehér Házban, first ladyként kulcsszereplője volt az általános egészségügyi ellátás bevezetésére irányuló, végül elbukott kísérletnek. Komoly megpróbáltatást jelentett számára, amikor 1998-ban kiderült, férje viszonyt folytatott egy gyakornokkal, Monica Lewinskyvel. Ő volt az első first lady, aki elindult egy közhivatalért megtartott választáson és 2000-ben első nőként nyerte el New York állam szenátori posztját. (MTI) Ismét százezrek tüntettek vasárnap Brazília-szerte az állami korrupció és a megélhetési költségek növekedése ellen, a tüntetések azonban kevesebb embert mozgattak meg, mint egy hónapja. A rendőrség szerint az ország száz városában összesen mintegy 585 ezren vettek részt a tiltakozó menetekben. A legnagyobb megmozdulás Sao Paulában, az ország gazdasági fővárosában volt. A demonstrálok a Dilma Rousseff elnök vezette kormány politikáját és korruptságát bíráló transzparensekkel vonultak fel. (SITA/AP) Helikopterek védik Szaúd-Arábia jemeni határát Bombák az elnöki palotára Legalább 8000 harcos Európai dzsihádisták Párizs/Moszkva. Európából mintegy 5000-6000 önkéntes, köztük 1450 francia állampolgár utazott Szíriába, hogy csatlakozzon a Bassár el-Aszad elnök ellen harcoló dzsihádis- tákhoz - közölte Véra Jourová, az Európai Bizottság igazságügyekért felelős biztosa. Hozzátette, hogy csak becslésről van szó, és a csatlakozók tényleges száma ennél jóval magasabb lehet. Az önkéntesek távozásának szerinte inkább megelőzéssel, mint büntetéssel kell elejét venni. Mintegy 1700 orosz harcol az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista szervezet fegyvereseinek soraiban, számuk növekedhet - jelentette ki Szergej Szmimov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) helyettes vezetője. Szmirnov hangsúlyozta, hogy az IÁ már jelen van az Észak- Kaukázusban. A Kaukázusi Emirátus elnevezésű terrorista csoport néhány parancsnoka hűséget esküdött az Iszlám Államnak, ezért szerinte a terrorfenyegetés valós. (MTI) MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Áden/Szanaa. Tegnap folytatódtak a Szaúd-Arábia vezette arab koalíció légi csapásai Jemenben a síita húszi lázadók ellen, főleg az ország déli részén, ezen belül is a tengerparti Ádenben, amelyben mostanra csaknem teljesen megszűntek a mindennapi élet feltételei. Azok a lakosok, akik még nem menekültek el a városból, minden szolgáltatást nélkülöznek a maguk és orvosok beszámolói szerint. A harci gépek támadták a lázadóknak a város határaiban lévő állásait és az elnöki palotát, amelyet elfoglaltak a húszik. Abed Rabbo Manszúr Hádi elnök először ide menekült a fővárosi palotájából, majd mielőtt március 26-án elkezdődött a szaúdi vezetésű intervenció, innen Rijádba ment. Hádi hívei és a lázadók többször összecsaptak a város különböző részein. Helyi lakosok szerint sok család elmenekült a városból, zárva vannak az oktatási intézmények, a magán- és az állami vállalatok. Sok lakos a házából sem tud kilépni, mert tartania kell az orvlövészektől. Az elmenekült elnök, Manszúr Hádi közben alelnök- nek nevezte ki volt kormányfőjét, Háled Bahát, hogy megerősítse az ostromlott végrehajtó hatalmat, ahogy egy hozzá közel álló tisztségviselő fogalmazott. Az Irán által támogatott húszik szóvivője a lázadók kezén lévő egyik tévében elítélte a lépést, azt hangoztatva, hogy nem fogadják el Hádi semmilyen döntését, és az ország politikáját érintő minden kérdésről az országon belüli párbeszéddel kell dönteni. Harci helikoptereket telepített Szaúd-Arábia jemeni határa mentén a jemeni síita lázadók ellen harcoló, szaúdi vezetésű nemzetközi koalíció - jelentette be Ahmed Assziri, a koalíciós erők szóvivője. A harci helikoptereket azután küldték akcióba, hogy síita húszi lázadók pénteken megtámadtak egy szaúdi határőrposztot Nadzsrán térségében, Szaúd-Arábia délnyugati részén. A pénteki tűzpár- bajban egy aknavetős csapás következtében újabb három szaúdi katona halt meg.
