Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-14 / 85. szám, kedd

6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 14. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Újra bivalyerős a dollár London. Az euróval szemben tegnap 12 éves csúcsa közelébe erősödött a dollár. Egy euróért már csak 1,05 dollárt adtak. A Morgan Stanley friss elemzése jövő év végéig bő 15%-os általá­nos dollárerősödésre számít, azaz úgy tűnik, hogy az ed­dig látott dollárerősödés még csak a kezdet. (TASR) Menekülnek az energiacégek Budapest. Kivonulhatnak a Magyarországon működő nemzetközi energetikai cégek a kisfogyasztói gázpiacról, he­lyükbe pedig az állami gázvál­lalat léphet. Az mno.hu úgy tudja, a francia hátterű GDF Suez után hamarosan a német E.ON is visszaadhatja a ház­tartások földgázzal történő kiszolgálásához szükséges egyetemes szolgáltatási en­gedélyét. Emellett a harma­dik területi gázellátó céget, a Tiszántúli Gázszolgáltatót birtokló olasz Eni konszern is hasonló lépést fontolgat. így az állami tulajdonú Főgáz Zrt. válna a mintegy 3,3 millió la­kossági fogyasztó ellátójává. Ezután a rezsicsökkentés mi­att mesterségesen leszorított gázdíj miatti veszteségek egy csapásra az állami gázválla­latnál jelentkeznének, a vesz­teséget aztán közpénzből kel­lene pótolni, de az az EU-ban tiltott állami támogatásnak minősül, (hvg.hu) Bekeményít az EU: takarékos házak Brüsszel. Nemsokára szi­gorúbb energetikai követel­ményeknek kell megfelelni­ük az épületeknek az új uniós előírások miatt. Az energia­felhasználás mértékét fo­lyamatosan csökkenteni kell, 2020-ra pedig az épületek­nek meg kell közelíteniük a nulla energiafelhasználást. Az uniós előírás szerint, ahol eddig 8 centiméter hőszige­telés is elég volt a falakra és a födémekre, ott 14-16 centi­métert kell beépíteni. Az alj­zatbeton alá már teljes felü­leten kell hőszigetelés, és legalább 14 centiméter a megfelelő. A lapostetőkre 16 cm helyett 24 centiméter lesz a minimum. A külső nyílás­zárók szinte csak 3 rétegű üvegezéssel készülhetnek majd. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA [ ÁRFOLYAM | VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7215 í.: Lengyel zloty 4,0136 D Cseh korona 27,392 Magyar forint 296,85 a Horvát kuna 7,5680 fi Román lej 4,4156 n Japán jen 127,20 fi Svájci frank 1,0373 □ Kanadai dollár 1,3324 fi USA-dollár 1,0552 a I ____ VÉTEL - ELADÁS 1 BANK lilCTBlI CSEH KORONA 1 FORINT Sberbank 1,09-1,03 28,22-26,57 310,01-283,31 OTP Bank 1,11-1,01 28,60-26,19 310,01-283,88 Postabank 1,10-1,02 28,36-26,44­Szí. Takarékpénztár 1,10-1,03 28,13-26,57 309,98-283,29 Tatra banka 1,09-1,03 28,22-26,58 308,71-285,25 ČSOB 1,09-1,04 28,10-26,70­Általános Hitelbank 1,10-1,03 28,21-26,57 309,97-283,28 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Robert Fico jövőre is az energiaárak csökkentésével próbálja megnyerni a választásokat Gázfegyverrel a parlamentbe Célkeresztben a választók: pártja népszerűségének a növeléséért Robert Fico bármilyen fegyvert hajlandó bevetni (TASR-felvétel) Pozsony. A gázárak látvá­nyos csökkentését tervezi a Fico-kabinet a jövő évi parlamenti választások előtt - jelentette be tegnap Robert Fico kormányfő. A lakossági gáz ára a kor­mányhivatal szerint a jövő év elejétől akár 7 száza­lékkal is csökkenhet, az árakról azonban a végső döntést az Árszabályozási Hivatalnak kell meghoz­nia, amely egyelőre nem nyilatkozik az ügyben. ÖSSZEFOGLALÓ „Az energiaáraknak az elkö­vetkező időszakban kiemelt fi­gyelmet szentelünk. Jövő év januárjától a lakossági gázárak csökkentését tervezzük” - je­lentette be tegnap Robert Fico, kormánya elmúlt hároméves tevékenységét értékelve. A kormányfő ezúttal sem jelezte, hogy pontosan mekkora ár­csökkenésre is számíthat a la­kosság, a kormányhivatal sze­rint azonban a parlamenti vá­lasztások előtt jelentős áresés várható. „Az energiaárak to­vábbi látványos csökkenésére lehet számítani, a gáz esetében ez az elkövetkező időszakban elérheti a 7 százalékot is” - de­rül ki a kormányhivatal tájé­koztatásából. Az árakról azonban az elvi­leg független Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) hozza meg a végső döntést, vagyis a kor­mánynak ebbe nem szabadna beleszólnia. Az ellenzéki poli­tikusok és a szakemberek ugyanakkor már régebben fel­rótták a kormánynak, hogy az elvileg függetlennek számító ÚRSO élén Jozef Holjenčík, a Smer jelöltje áll, aki a kormány érdekeinek megfelelően dönt az árak változásáról. Ezúttal azonban az ÚRSO sem biztos a további árcsökkentés mértéké­ben. „Hivatalunk figyelemmel kíséri a villanyenergia és a gáz világpiaci árának az alakulását, és ha ez tartós csökkenést mu­tat, csökkenthetjük a fogyasz­tói árakat. Nem áll azonban ér­dekünkben öncélúan beavat­kozni a piaci árképzésbe” - nyi­latkozta a napokban Miroslav Lupták, az ÚRSO szóvivője, aki szerint azonban a cégeket semmi sem gátolja abban, hogy csökkentsék az árakat. Valószínűleg ezt próbálja majd kihasználni a kormány is, amely a Szlovák Gázművek (SPP) anyavállalatának a tava­lyi átvételét követően árcsök­kentést javasolhat az Árszabá­lyozási Hivatalnak. „Teljes mér­tékben tiszteletben tartjuk az ÚRSO függetlenségét, az SPP átvételét követően azonban a lakosságnak kedvezőbb árakat kínálhatunk a korábbiaknál” - mondta Fico. Az Európai Bizott­ság nemrég kiadott elemzése Szlovákiával kapcsolatban azonban épp arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy míg a lakossági energiaárakat a kormánypárt népszerűsége miatt művileg alacsony szinten tartják, az áram ára a cégek számára Szlo­vákiában a második legmaga­sabb az egész EU-ban. Emiatt csökken a szlovákiai cégek ver­senyképessége, ami fékezi a foglalkoztatottság növelését. Szlovákiában egyébként a la­kossági gáz és villany ára leg­utóbb az idei év elején csökkent, az előbbi átlagosan 1,14, az utóbbi 5,03%-kal. (mi, SITA) Iden közel 10 millióval bővülhet a szegénységi szint alatt élők jelenleg 16,1 milliós tömege Egyre kilátástalanabb a helyzet Oroszországban ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. A kilencvenes évek óta először ismét nő a nyomor­gók száma Oroszországban: szakértők szerint a 143 milliós népességben idén közel 10 mil­lióval emelkedhet a szegénységi szint alatt élőkjelenleg 16,1 mil­liós tömege - derül ki a napi.hu elemzéséből. Ide sorolják azo­kat, akiknek a havi jövedelme kevesebb 8234 rubelnél (149 euró). A Roszsztat orosz statisz­tikai hivatal szerint üyen volt 2014-ben az oroszok 11,2 száza­léka, de arányuk a Világbank szerint idén 14,2 százalékra emelkedhet. Van olyan orosz elemző, aki nem merte nevét adni vizsgálatához, de a lapnak úgy nyilatkozott, hogy az év vé­gére valójában ez az arány akár a 18 százalékot is elérheti. A Világbank április 1-én nyil­vánosságra hozott jelentése sze­rint ez az egyik aspektusa az olajárak zuhanása és a nyugati szankciók miatti válságnak, ami miatt idén 5 százalékkal csök­kenhet az orosz GDP. A nyomor hirtelen növekedése annál érzé­kelhetőbb, mivel 15 évi életszín­vonal-emelkedést követ. A sze­gények aránya a 2000-es 29 szá­zalékról 2012-re 10,7 százalék­ra mérséklődött. Bár egyes nyu­gati országokban sem jobb a helyzet, Oroszországban sokkal több a veszélyeztetett, mert megtakarítással és ingatlannal nem rendelkező, rosszul képzett emberekről van szó. Emiatt a szakértők úgy vélik, a lakosság 50 százalékát veszélyezteti a le­süllyedés. A legszegényebbekre különösen drámai hatása van a rubel értékvesztésével elszaba­dult inflációnak és a szankciókra válaszul bevezetett orosz élel­miszer-beviteli embargónak, ami drasztikusan megemelte az élelmiszerek árát, márpedig ez a réteg jövedelmének 50-60 szá­zalékát kénytelen élelemre köl­teni. (napi.hu, TASR) A tartalomból: • Horgász: Milyen kapásjelzőt használjunk? • Fotósuli 3. A kompozíció • A legdrágább kerékpárok, melyek árából autókat vehetnénk • Extrém halak az akváriumba Április 16-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Melléklet az Új Szóban! Az olcsó hitelek és az állami megrendelések meghozták a gyümölcsüket Idén elrugaszkodhat az építőipar ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Váhostav botrá­nyos csődeljárása és a cég be­szállítóinak a kálváriája az építő­ipari ágazat idei növekedési ki­látásait nem veszélyezteti - de­rül ki a statisztikai hivatal teg­nap közzétett elemzéséből. Eszerint az év első két hónapjá­ban az ágazat teljesítménye 2 százalékkal nőtt a múlt év azo­nos időszakához képest, és fo­kozatosan gyorsuló tendenciát mutat, hiszen februárban már 3,6 százalékos bővülést mértek. „Az építőipar bizalmi indexe hat éve nem látott csúcsokat döntö­get, így valóra válhat az a koráb­bi előrejelzésünk, hogy a 2008 óta megszakítatlan zuhanást követően az idei lehet az első olyan év, amikor végre az építő­iparban is nőhet a termelés” - nyilatkozta Andrej Arady, az Ál­talános Hitelbank (VÚB) elem­zője, emlékeztetve arra, hogy az ágazat tavaly még több mint 4 százalékos zuhanást volt kény­telenelkönyvelni. „Az állam egyre nagyobb összeget fordít a sztrádaépítés­re, ráadásul a magánbefektetők is újra nekiláttak a korábban fél­be maradt építkezéseik megva­lósításához. Mivel az elkövetke­ző évekre szóló kilátások kedve­zőek, a cégek nem tartanak at­tól, hogy az új ingatlanaikra nem találnak vevőt” - nyilatkozta Mi­chal Kozub, a Home Credit elemzője. A kedvező adatokhoz szerinte hozzájárultak az ol­csóbb jelzáloghitelek is, ame­lyeknek köszönhetően egyre többen engedhetik meg maguk­nak a lakásvásárlást. (mi, SITA) Az elhúzódó válság után az elmúlt hónapokban Pozsonyt is újra elérte az építkezési láz (Tomáš Benedikovič felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents