Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-14 / 85. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 14. www.ujszo.com A pápa őszinte érdeklődéssel hallgatta az érseket Bezákot Vlk bíboros juttatta be a pápához Százpontos Fico-lista: a nyugdíjrendszer stabilizálásának nevezte a 2. pillér ismételt megnyitását Magát értékelte a kormány VRABEC MÁRIA Róma. Róbert Bezák érseket pénteken Miloslav Vlk bíboros, nyugalmazott prágai érsek közbenjárására fogadta Ferenc pápa. A találkozó létrejöttéhez a véletlenek összejátszására is szükség volt, mert meghívót csak Vlk bíboros kapott, Bezák érsek neve nem szerepelt benne. A bíboros tavaly szeptember 25-én kérvényezett pápai audienciát Róbert Bezák számára. „Március elején kaptam választ, hogy az általam kért fogadás 2015. április 10-én 11 óra 15 perckor valósul meg, de Bezák érsek úr nevét nem említették meg a levélben. Számomra azonnal világos volt, hogy a vatikáni hivatalnokok úgy intézték a dolgot, hogy egyes magas beosztású személyek a pápa környezetében ne szerezzenek tudomást róla. Ez szándékos volt, mert miután a fogadás megtörtént, már nem tehettek mást, mit hogy tudomásul vették. Biztos, hogy e mögött a szentatya áll, aki így akarta megkerülni a vatikáni hatalmi struktúrákat” - mondta lapunknak a cseh bíboros. Ahhoz, hogy Bezák érsek bejusson a pápához, a véledenek összejátszására is szükség volt. Az érsek Rómában tartózkodott és a fogadást megelőzően találkozott Vlk bíborossal, hogy átadjon neki néhány dokumentumot, majd egészen az Apostoli Palota recepciójáig elkísérte, ahol kiderült, hogy a vendégek listáján az ő neve szerepel. „Mi már ezt megelőzően is beszéltünk) és próbáltam az érsek urat meggyőzni, hogy a fogadást neki intéztem el - ezért döntött úgy, hogy Rómába utazik. Abban állapodtunk meg, hogy ha csak én jutok be a szentatyához, szólok neki, hogy ő is Rómában van, de már a recepción kiderült, hogy tényleg őt várja. Isten keze volt abban, hogy a bizonytalanra is Rómába utazott,'és ott volt velem” - fejtette ki a volt prágai érsek, aki szerint az eset azt mutatja, hogy az egyházban is el lehet érni valamit. „Fontos volt számomra ez az ügy, mert a szüleim is abban a szellemben neveltek, hogy az igazságért való harcot nem szabad feladni. Remélem, olyan vége lesz az esetnek, ami valódi elégtételt jelent majd Róbert Bezák számára” - mondta Vlk bíboros. A pápai audiencia szerinte nagyon közvetlen és nyitott hangulatú volt. „Ferenc pápa őszinte érdeklődéssel és megértéssel hallgatta Bezák érsek urat, és én hiszem, hogy az ő javára fogja megoldani az ügyet” - mondta. Pozsony. Robert Fico kormánya elmúlt három évét értékelve száz olyan intézkedésre mutatott rá, melyek szerinte jelentősen javítottak az ország szociális helyzetén. Az ellenzék szerint a kormányfő elrugaszkodott a valóságtól. A politológusok egyedüli pozitívumnak a költségvetési fegyelem betartását tartják. 1BOS EMESE A kormányfő tegnap egyebek mellett olyan intézkedésekkel dicsekedett, melyek állítása szerint jelentősen javítottak az ország szociális helyzetén. Úgy fogalmazott: adóemelés nélkül képesek voltak megvédeni a lakosságot a gazdasági válság hatásaitól. „Május 23-án jóváhagyja a kormány a második szociális csomagot, amely nem lesz hatással a közpénzekre” - jelentette be Fico. „Olyan kormány vagyunk, mely túlteljesíti vállalat kötelezettségeit. Képesek vagyunk komoly döntéseket hozni és vállalni azokért a felelősséget” - tette hozzá. Bu- gár Béla, a Híd elnöke a stagnálás és az offshore cégek időszakának nevezte az egyszínű kormány eddigi tevékenységét. Tükörbe nézték, Fkot láttak Hiányzó reformok Ján Baránek politológus szerint az egyedül kormányzó Smer nem vitte előbbre az országot. „Hiányzik a problémák rendszerszerű megoldása, mint például a választási törvény vagy a komolyabb korrupció ellenes intézkedések. A kormány gyakran olyan területen erősíti meg jogköreit, ahol nem kellene” - mondta Baránek. Kormányértékelőjében Fico az ellenzékkel riogatott: szerinte, ha a jobboldali pártok hatalomra kerülnek, kormánya minden intézkedését megszüntetik. Megállítanák a minimálbér emelését, és a munkavállalók helyett a munkáltatók érdekeit tartanák szem előtt. Emelkednének az árak és a rezsiköltségek, és megszüntetnék a kedvezményes vasúti közlekedést. Furcsa lista A kormányfő által összeállított százpontos listán számos olyan intézkedés is található, amelyet csak a közelmúltban fogadtak el, hónapok múlva lépnek hatályba, illetve hatásait egyelőre nem lehet felmérni. Néhány intézkedésről pedig távolról sem lehet kijelenteni, hogy valóban pozitív eredményt hoztak volna. Fico a nyugdíjrendszer stabilizálásának nevezte azt a tényt, hogy immár negyedik alkalommal nyitották meg a második nyugdíjpillért, melynek hatása megjósolhatatlan. Nem tudni hányán távoznak, és ennek összességében milyen hatása lesz a rendszerre. Robert Fico szerint a kormány intézkedéseinek köszönhetően 14,1 százalékról idén várhatóan 12 százalékra csökken a munka- nélküliek száma. A csökkenés viszont részben annak tulajdonítható, hogy új módszer alapján számítják ki, másrészt pedig egyre többen vállalnak külföldön munkát. Az ESŐ közigazgatási reform bevezetése még folyamatban van, ezzel közel 700 millió eu- rót spórolt meg az állam. Eddig 34 központ nyílt meg, információink szerint azonban néhány központ akadozva működik. A közbeszerzési törvény módosítása és az elektronikus piac bevezetése sem sikertörténet, hiszen a jogszabály nem vágja el egyértelműen az offshore cégek pályázati lehetőségét, az elektronikus piac pedig két hónapja működik, az itt elért valódi megtakarítást még nem lehet megbecsülni. Komoly eredménynek könyveli el a kormányfő a pedagógusbérek évi 5%-os emelését, amelyet a tanárszakszervezetek nyomására, a sztrájkkészültség hatására foganatosítottak. 12 év letöltendő helyett 3 év feltételes Vádalkut kötött a korrupt exrektor ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Három év feltételes szabadságvesztésre és mintegy 5000 eurós pénzbüntetésre ítélte tegnap a bazini Specializált Büntetőbíróság Václav Krajníkot. A Rendőrakadémia volt rektorát hivatali jogkörrel való visszaélés bűntettében és kenőpénz elfogadásában találta bűnösnek a bíróság. A pénzbüntetés mellett további 5 ezer eurót kell befizetnie az államkasszába, öt évig nem tölthet be vezető pozíciót a közszférában. A vád szerint Krajník legkevesebb 29 jelentkezőt segített hozzá a sikeres felvételi vizsVáclav Krajník (Képarchívum) gához. Két jelentkezőtől 5 ezer euró kenőpénzt fogadott el. A kenőpénzbotrány 2012-ben robbant ki. Öt embert talált bűnösnek a bíróság az ügyben, egyikük sem került börtönbe. Vádalku nélkül akár 12 év letöltendő börtönbüntetésre is ítélhették volna. (TASR, ie) RÖVIDEN Jelöltek Strasbourgba Pozsony. Zuzana Dlugošová jogásznak, Alena Poláč- kovának, a Legfelsőbb Bíróság bírójának és Ladislav Duditš kassai kerületi bírónak szavazott bizalmat tegnap a Bírói Tanács, mely negyedszer választott jelölteket az Európai Emberjogi Bíróságra. Szlovákia 2013-tól hiába keres megfelelő jelöltet a strasbourgi bíróságra, az eddig felajánlott jelöltekből egyet sem hagyott jóvá az Európa Tanács. A legutóbbi jelöltlistát, melyen Ján Mazák, Andrej Kiska államfő alkotmányjogi tanácsadója, az Alkotmánybíróság volt bírája is szerepelt, a kormány utasította el azzal az indoklással, hogy Mazák „túl erős jelölt”. Mazák emiatt panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságra, most nem indult a három lehetséges posztért. (TASR, ie) A Híd ősszel terjeszti be a törvényjavaslatot, elfogadásához a Smer támogatása is kell 8 millióval támogatnák a kisebbségi kultúrát ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A napokban egyeztetéseket kezd a Híd a többi kisebbséggel és magyar szervezetekkel a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvény tervezetéről. A jogszabályt a szlovák Művészeti Alapról szóló törvény alapján dolgozták ki, amelyet tavaly fogadott el a parlament. „Az elképzelés alappillérei a stabilitás, az átláthatóság, az önkormányzatiság és a kisebb létszámú kisebbségek kompenzációja magyarázta Sólymos László, a Híd alelnöke. - Az alap létrejöttével ugyan még nem válna valóra a kulturális autonómia, de nagy lépést tennénk irányába.” Az elképzelés szerint az alap évente mintegy 8 millió eurót oszthatna szét a kisebbségi kultúra támogatására, ami több mint kétszerese a jelenlegi támogatási keretnek, amely a Nemzeti Kisebbségek Kultúrája támogatási rendszerben jelenleg a kormányhivatal hatáskörébe tartozik. Idén ennek keretében 3,879 millió euró támogatást kapnak kulturális szervezetek. A Híd egyelőre még nem egyeztetett a Smerrel, amely támogatása nélkül a tervezet bukásra van ítélve, de bízik benne, hogy a kormánypárt nem lesz elutasító. „Nekem szimpatikusak voltak Marek Maďarič kulturális miniszter szavai, amellyel a szlovák Művészeti Alap létrehozását indokolták, azaz a kultúra és a művészet önkormányzása” - mondta Sólymos. Az alelnök szerint a tervezetük számol mind a 13 kisebbség kultúrájának finanszírozásával. „Meg kellett oldani az önkormányzatiság kérdését is, vagyis azt, hogy a kisebbségek hogyan döntsenek autonóm módon a saját kultúrájuk finanszírozásáról, és meg kellett oldani a keretösszeg felosztását a kisebbségek között” - magyarázta az alelnök. A párt a kisebbségi szervezetekkel való egyeztetés után, várhatóan az őszi ülésszakra terjeszti majd be a törvényjavaslatot a parlamentbe. (lpj) VILLÁMINTERJÚ Sólymos László a Híd alelnöke Mennyire lenne önálló intézmény a Kisebbségi Kulturális Alap, ki jelölhet majd tagokat az irányító testületbe? Minden kisebbség saját maga dönthet majd a kisebbségnek járó keretösszeg felosztásáról. A testületben abszolút többségben lesznek a kisebbségek képviselői, de természetesen az állam is delegálhat majd tagokat, mintegy ellenőrzésképpen. Az állam beleszólása azonban minimális lesz. A kisebbségi tagok kiválasztása is transzparens lesz. Mennyi pénz felett rendelkezne elképzelésük szerint az alap? A kulturális minisztérium költségvetéséből indultunk ki, és a kisebbségi nyelvet beszélők száma, és egyéb paraméterek alapján teszünk javaslatot a felosztható összegre, ami szerintünk optimális esetben mintegy 8 millió euró lenne. Ebbe nem számítottuk bele azt a pénzt, amit az állam egyébként ma is kisebbségi kulturális intézmények, például a színházak, múzeumok finanszírozására költ. Milyen intézmények pályázhatnának az alapnál? Mindazok a szervezetek, amelyek ma is indulnak a kisebbségi kultúra támogatására kiírt pályázaton. Azáltal, hogy a kisebbség maga dönthet majd a támogatásról, maga alakíthatja saját kultúrpolitikáját is. Ez nemcsak lehetőség, hanem egyben felelősség is. Eldöntheti például, hogy ha egy falunap programját támogatja, akkor a jóváhagyott támogatásnak például 80 százalékát szlovákiai magyar produkcióra kell költeni. Eldönthetik, hogy ne harmad- és negyedosztályú magyarországi hakniprodukcióra menjen a kisebbségi kultúrára szánt támogatás. Hívhatnak bármilyen produkciót, de ebből a pénzből finanszírozzák azt, ami a miénk, a többire szerezzenek máshonnét támogatást. Ugyanis addig maradunk meg magyarnak, amíg saját kulturális értékeket tudunk teremteni, ehhez pedig szükségvan ilyen törvényre. Lenne szerepe a két magyar pártnak az alap irányításában? Semmilyen szerepet nem kapnak a pártok, mi elkészítettük a jogszabálytervezetet, és ha a parlament is elfogadja, akkor a többi a kulturális szervezetek feladata lesz.Apártok- nak semmilyen szerepe nem lesz a működésében, (lpj)
