Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-13 / 84. szám, hétfő

6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 13. www.ujszo.com A történelem során először volt jelen a térség valamennyi vezetője az Amerikai Államok Szervezetének csúcstalálkozóján Obama és Castro történelmi találkozója Tolongás. Az amerikai államok csúcstalálkozóján először volt jelen a térség mind a 35 államának vezetője, így Kubáé is. (SITA/AP) Támadás Korea követsége ellen Szöul. Iszlamista fegy­veresek lövéseket adtak le tegnap Dél-Korea líbiai nagykövetségére, és meg­ölték a diplomáciai képvi­selet két őrét - egy fegyve­res csoport tagjai egy gép­kocsiból nyitottak tüzet a nagykövetség épületére. Dél-koreai áldozatai nin­csenek a támadásnak. Vélhetően az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista terror­szervezet emberei támad­ták meg a képviseletet. Egy közösségi portálon az IA-hoz hű fegyveresek je­lentkeztek a támadás el­követőiként, de közlemé­nyük hitelességét lehetet­len megerősíteni. Az IÁ- hoz köthető líbiai fegyve­resek számlájára több, külföldiek elleni súlyos merénylet írható. (MTI) Jemen: egyre több az áldozat Szanaa/Áden. Több mint 500jemeni síita húszi lázadó halt meg a szaúdi hadsereggel vívott har­cokban a két ország hatá­rán a Szaúd-Arábia vezette nemzetközi légi hadjárat március 26-i kezdete óta - közölték a rijádi hatósá­gok. A szárazföldi harcok­ban március vége óta hat szaúdi katona halt meg: hármat ölt meg egy akna­gránát, további hárman haltak meg egy aknavetős támadásban. Közben a szaúdi vezetésű nemzet­közi arab koalíció harci gépei szerte az országban támadják a húszikat és a velük szövetséges fegyve­reseket. A hadjárat kezde­te óta a koalíció gépei 1200 légi csapást hajtottak vég­re úgy, hogy naponta egy­re többet, jelenleg 120-nál tartanak. (MTI) Cameron: szigor a külföldiekkel London. Ajelenlegi brit kormány reformtervei szerint az Európai Unió társállamaiból érkező munkavállalók több mint kétszer annyi hozzájáru­lást fizetnek majd be a brit szociális ellátórendszer kasszájába, mielőtt hozzá­férhetnek a jóléti juttatá­sokhoz, mint amennyit a jelenlegi szabályok alap­ján már érkezésük pillana­tában igényelhetnek - je­lezte a brit miniszterel­nök. David Cameron megerősítette: ha a május 7-i parlamenti választások után a Konzervatív Párt marad kormányon, akkor előírná, hogy a külföldi EU-munkavállalók csak négyévi folyamatos nagy- britanniai munkaviszony után juthassanak hozzá a brit jóléti ellátások teljes köréhez. (MTI) Panamaváros. Az amerikai és a kubai elnök közel másfél órán keresztül folytatott szombaton megbeszéléseket zárt aj­tók mögött. A túlzás nél­kül történelmi jelentőségű tárgyalásra az Amerikai Államok Szervezetének 7. csúcstalálkozóján került sor Panamavárosban, amelyen a történelem so­rán először volt jelen a térség mind a 35 állam-, il- letve kormányfője. ÖSSZEFOGLALÓ Barack Obama amerikai és Ráül Castro kubai elnök kézfo­gása és tárgyalása azért is kü­lönleges, mert elnöki szintű ta­lálkozóra a két ország több mint öt évtizede nem kerített sort. Obama a tárgyalás után a sajtó­nak elmondta, a megbeszélés - amely talán elássa az ötvenéves csatabárdot a két ország között - „őszinte és eredményes”. Az amerikai elnök hozzátette, az USA és Kuba közötti nézetelté­MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista csoport hét­perces videofelvételt tett közzé, amelyen megörökítette, amint emberei megrongálják, ledóze- rolják és felrobbantják az észak­iraki Nimród (az ókori Kalhu) régészeti parkjának asszír rom­jait. A hétvégén megjelent fel­vételen szakállas iszlamisták légkalapácsokkal és vágószer­számokkal szedik le a hatalmas alabástrom domborműveket, amelyek asszír királyokat és is­tenségeket ábrázolnak. Buldó­zerrel döntik ki a falakat, majd a felvételen bemutatják a robba­nóanyaggal megpakolt hordó­kat, illetve azt is, amint hatal­rések továbbra is fennállnak, de közös érdek lenne rendezni a viszonyt. „Idővel lehetségesnek tartom, hogy újfajta kapcsolat épüljön ki a két ország között” - mondta Obama, hozzátéve, „nem lesz a múlt foglya” sem a Kubához, sem a latin-amerikai térség egészéhez fűződő viszo­nyában. Ráül Castro - az 1959-es forradalmat vezető, már visszavonult Fidel 83 éves öccse - azt mondta, a két vezető hajlandó minden vitás kérdés­ről tárgyalni, mégpedig türel­mesen: „Lesznek dolgok, ame­lyekben egyetértünk, de lesz­nek olyanok is, amelyekben so­ha nem fogunk.” Obama és Castro mindenféle egyeztetés nélkül ült le tárgyal­ni a panamavárosi konferencia- központ egyik névtelen termé­ben. Megfigyelők szerint azt mind a ketten érezték, hogy amit csinálnak, történelmi je­lentőséggel bír. A latin-ameri­kai és a karibi országok kor­mány- és államfői üdvözölték a tárgyalást. Dilma Rousseff bra­zil elnök szerint a találkozó bá­tor lépés volt, hogy „végre el­tüntessék a hidegháború utolsó nyomait” is, amely oly sok kárt más robbantásokkal a földdel egyenlővé tesznek három tör­ténelmi romot. „Isten azzal tün­tetett ki minket, hogy az elmúlt napokban eltávolítottuk az összes bálványt és szobrot, ame­lyekhez imádkoztak Allah he­lyett” - közölte a felvételen az egyik szélsőséges. Másik társa pedig fogadkozott, hogy min­dig, amikor újabb területet fog­lalnak el, megsemmisítik a „bálványimádás minden jel­képét”, és terjeszteni fogják az egyistenhitet. A dzsihádista csoport márciusban kezdte el szétrombolni a nimrúdi régé­szeti park asszír romjait. A szél­sőségesek más történelmi em­lékhelyeket is megsemmisítet­tek, Moszulban és Hatra váro­okozott a kontinensen. Az USA az 1959-es forradalom után szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Kubával. A hely­reállításukról szóló tárgyalások tavalyelőtt kezdődtek titokban a Vatikán és Kanada közvetíté­sével, 2014. december 17-én pedig Obama és Castro bejelen­tette, hogy a két fél között ke­retmegállapodás született a sokban az UNESCO világörök- ségi listáján is szereplő műem­lékeket pusztították el. Az Iszlám Állam fegyveresei ellentámadást indítottak az ira­ki biztonsági erők ellen el-An- bár tartományban, amelynek felszabadítását múlt szerdán ígérte meg az iraki miniszterel­nök. A szélsőségesek el-Anbár székhelyénél, Ramádinál autó­ba rejtett pokolgépek bevetésé­vel, illetve öngyilkos merénylők által elkövetett robbantások se­gítségével áttörtek az iraki erők védvonalain, majd támadást indítottak a várostól északra. A pénteken indult támadás során az IÁ elfoglalt két törzsi terüle­tet Ramádi közvetlen közelé­ben, és felrobbantott egy hidat Veszprém. Tegnap parla­menti képviselőt választottak Tapolcán, Ajkán, Sümegen és a környező további 57 települé­sen. A választást azért írták ki, mert a választókerület korábbi képviselője, a fideszes Lasztovi- cza Jenő januárban elhunyt. Huszonkét jelölt volt, közülük a Fidesz, az MSZP-DK és a Jobbik jelöltje számított esélyesnek. A választás most is többről szól, mint egyetlen parlamenti man­dátumról, ennek ellenére nap­közben lanyha volt az érdeklő­dés a voksolás iránt - 17 óra után 38%-os volt a részvétel. A választás azon dőlhet el, hogy a választókerület melyik részé­ben tudnakjobban mozgósítani a pártok. Mindhárom jelöltnek Kubával szembeni amerikai gazdasági embargó feloldásáról és a nagykövetségek újranyitá- sáról. Raul Castro a csúcstalál­kozón beszédet is tartott, s eb­ben ő is békülékeny hangot ütött meg északi szomszédjával szemben. Hangsúlyozta: Kuba kész a tiszteletteljes párbeszéd­re és a civilizált egymás mellett élésre az Egyesült Államokkal, az Eufrátesz folyón. A szunnita többségű, az ország nyugati ré­szén lévő el-Anbár tartomány nagy része több mint egy éve az megvan a maga területe, ahon­nan a jó eredményeket reméli: az MSZP Ajkán (a régió legna­gyobb városában), a Jobbik Ta­polcán (itt mentek el legtöbben szavazni), a Fidesz pedig ha­gyományosan Sümegen és a ki­sebb falvakban erős. A Fidesz tegnap feljelentés­sel fenyegetőzött, mert állítá­suk szerint az ellenzéki pártok plakátokat rongáltak meg, il­letve a Fideszes aktivistákat fe­nyegették. A Jobbik ezt azon­nal cáfolta. Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese pedig azt mondta: a Fidesz feltehető­en fél, hogy folytatódik, ami Újpesten, illetve Veszprémben történt, ahol ellenzéki politiku­sok győztek az időközi válasz­táson. A szavazás lapzártánk után ért véget. (MTI, Origó) függetlenül a két országot elvá­lasztó mély ellentétektől. Egy­úttal „felmentette” Obamát az előző amerikai elnökök által követett politika miatti felelős­ség alól. Ä pulpituson „becsüle­tes embernek” nevezte az ame­rikai elnököt. Obama némi védekezésre is kényszerült az amerikai álla­mok fórumán. Rafael Correa ecuadori elnök ugyanis élesen bírálta Washingtont, szerinte a nagyhatalom „folytatja tör­vénytelen beavatkozását” 'La- tin-Amerikában. Példaként em­lítette a Venezuela és az USA között kialakult feszültséget. Az amerikai elnök a panamai csú­cson néhány percig négyszem­közt beszélt venezuelai kollégá­jával, Nicolás Maduróval is. A két ország viszonyában leg­újabban feszültséget kelt, hogy az USA márciusban szankciók­kal sújtott hét venezuelai tiszt­ségviselőt emberijog-sértés és korrupció vádjával, Venezuela pedig válaszul kiutasította az országból az Egyesült Államok caracasi diplomatáinak több­ségét. Maduro bejelentette, kö­vetelni fogja Obamától a rende­letvisszavonását. (MTI, NOL) IÁ kezén van. Fallúdzsa városát 2014 januárja óta ellenőrzi az IÁ, Ramádi alatt pedig több al­kalommalfolytak heves harcok. Orosz szállítmányok Több fegyver a szakadároknál Frankfurt. A februári minszki megállapodások elle­nére Oroszország továbbra is szállít fegyvereket a Moszkva- barát kelet-ukrajnai szakadá- roknak és katonákat is küld a határ túloldalára - közölte a Frankfurter Allgemeine Zei­tung lappal egy magas rangú NATO-tisztségviselő. „Azt lát­juk, hogy (Oroszország) támo­gatja a szakadárokat fegyve­rekkel, katonákkal” - idézte tegnap az újság a névtelenül nyilatkozó NATO-illetékest, aki szerint Moszkva a nyitott hatá­ron át küld katonákat és hadi­eszközöket nekik. A minszki egyezség ellenére a szakadárok kezén most több orosz fegyver van, mint korábban. (MTI) II. Karekin katholikosz, Örményország pátriárkája a pápai misén. A 20. század első népirtásának nevezte tegnap Ferenc pápa az ör­mény nép elleni török vérengzést. A katolikus egyházfő ezt a lemé­szárolt örmények emlékére bemutatott, örmény szertartású misén mondta a Szent Péter-bazilikában. Az 1915. április 24-én kezdődött vérengzésekben 1,5 millió örményt öltek meg. A misére reagálva a török külügy behívatta a Vatikán ankarai képviselőjét. (TASR/AP) Az Iszlám Állam dzsihádistái váratlanul ellentámadást indítottak az iraki reguláris erők ellen el-Anbár tartományban Megint romboltak az iszlamisták Az iszlamisták ledózerolják és felrobbantják az észak-iraki Nim­ród (az ókori Kalhu) régészeti parkjának asszír romjait (SITA/AP) Parlamenti képviselőt választottak Tapolcán Vokscsata, incidensekkel ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Thumbnails
Contents