Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-13 / 84. szám, hétfő
4 Vélemény És háttér ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 13. www.ujszo.com KOMMENTAR Pártérdekről, őszintén KOCUR LÁSZLÓ Lehet, hogy valamelyik pártiroda asztalán már ott hever egy magyarok körében végzett felmérés arról, egy évvel a választások előtt mennyire óhajtja a 458 467 az együttműködést. Ennekismerete nélkül azonban csak szempontjaink lehetnek annakvizsgálatához, hogyan sülne el egy közös lista, mely a jelen hazai magyar-magyar viszonyok között egyelőre csak annyira életszerű, mint mondjuk Róbert Bezák visszahelyezése a nagyszombati érseki székbe. Az egyeztetést elutasító Bugár Béla azt üzente a Kerékasztalnak, az együttműködésről csak őszintén lehet tárgyalni. Őszintén elmondhatjuk, mivel az eddigi közvélemény-kutatások tükrében a fragmentáltjobboldalon a Híd viszonylag stabil, a statisztikai hibahatárnál mindig bőven magasabb támogatottságot mondhat magáénak, így neki nem feltétlen érdeke az együttműködés. A politikai életben a váratlan eseményeket sosem lehet kizárni, de ha a jelenlegi trendek folytatódnak, a párt nagy valószínűség szerint 2016-ban is ott lesz a törvényhozásban, az MKP és a Kerekasztal nélkül is. Ráadásul, ha túlontúl „visszamagyarosodna”, azzal a szlovák szavazói körében veszíthetne támogatókat, holott ezen a térfélen fáradságos munkával, fejvadász akciókkal és a szlovák kommunikációs vonal megerősítésével sikerült stabilizálnia támogatottságát. Egy esetleges közös lista magyar többletszavazataival tehát inkább csak azt nyerhetné meg a vámon, amit a réven elvesztene. Őszintén, ugyanebben az MKP már nem lehet ennyire biztos, ők a parlamenti küszöböt hol alulról, hol felülről közelítik a felmérésekben. Számára az országos politikai apátia, az alacsony részvétel lenne a kedvező, ami a stabil szavazóbázisnak köszönhetően esélyt teremtene a „feltámadásra”. A kiábrándultság viszont éppen Dél-Szlovákiában a legnagyobb, ahol ezek a hűséges szavazók élnek. Lehet, hogy 2012 óta ők is ki- ábrándultabbak lettek? A magas dél-szlovákiai részvételi arány alacsony országos részvétel mellett mindenesetre inkább csak elméleti konstrukcióként eshet latba. Apártnak egzisztenciális érdeke a sikeres 2016-os választás. Enélkül nagy bizonyossággal a politikai süllyesztőben végzi. Ez nem szükségszerű, de a parlamentből kibukó pártok sorsa Szlovákiában eddig többnyire ez volt. Berényiéknek tehát jóval komolyabb érdeke fűződik az együttműködéshez egy biztos parlamenti bejutást garantáló lista érdekében, mint Bugáréknak. A kormányfőként mérsékelten sikeres Ján Čarnogurský mondta egyszer, hogy a kormányok nem baráti társaságok. Ezt a politikai pártokról is elmondhatjuk. Ezek elméletileg bizonyos célok, érdekek, értékek össztársadalmi átültetésének szándékávaljötteklétre, céljuka politikai hatalom megszerzése ennek érdekében. így a Híd részéről teljesen legitim törekvés az MKP - de ide tetszőlegesen behelyettesíthető bármelyik más párt neve is, az elméleti cél ugyanis az elérhető legnagyobb hatalom megszerzése - kivéreztetésére játszani, még ha annak szavazói bázisa nem is szerezhető meg teljes egészében. A többi párt is ezt csinálja, azzal a különbséggel, hogy nem elsősorban a magyar szavazók voksaira pályáznak. És ez rendben is van, csak akkor azt is a potenciális választók tudomására kell hozni, hogy az elsődleges cél a pártérdek érvényesítése, az érdekképviselet csak ez után következik. FIGYELŐ Tanítanivalóan korruptak Tanár úr kérem, én készültem! - mondja a rossz tanuló Belgrádban, és átad a tanár úrnak 300 eurót. Szerbiában minden megvásárolható, a korrupció mindent átsző - írta a Blic belgrádi napilap. Senki nem lepődik meg azon, ha az orvosi kezelés meggyorsítása, a közlekedési bírság elkerülése érdekében fizetni kell, de még annak is megvan a tarifája, hogy a középiskolai tanár átengedjen a következő évfolyamba egy-egy bukásra álló diákot. A korrupció fizetéskiegészítés - mondta Zoran Gavrilovics szociológus. Mindenki kenőpénzzel kompenzálja az alacsony fizetését. A középiskolai tanárnak 250 -300 eurót kell adni, hogy ne buktassa meg a gyereket, az egyetemen ennek duplája egy sikeres vizsga. Diploma 3 ezer és 10 ezer euró közötti összegért vásárolható, doktori disz- szertációhoz már 3 ezer euróért hozzá lehet jutni. De meg lehet vásárolni a munkahelyet is: ahhoz hogy valaki biztos tanári állást kapjon, 3-7 ezer eurót kell kifizetnie az intézményvezetőnek. A leglátványosabb a rendőri korrupció, a közlekedési bírság értékének 20-30%-áért hunynak szemet a rendőrök. Az egészségügy az egyik legkorrup- tabb terület, a várólistát bárki megkerülheti 500-2000 euróért. Emellett 2-7 ezer euróért lehet munkát szerezni az egészségügyben. (MTI) A fő probléma talán az, hogy a teljesen kormányképtelen Matovičék tíz százalékot is szerezhetnek Fico marad - ez van Úgy tűnik, feleslegesen reménykednek azok, akik azt hiszik, hogy a jövő tavasszal esedékes parlamenti választásokon kis szerencsével (vagy naggyal) jobboldali kormánykoalíció alakulhat. VERES ISTVÁN Nyilván vannak olyanok, akik a 2010-es forgatókönyvben bízva azt hiszik, az SaS, az SDKÚ és az MKP parlamentbe csusszanásával megtámogatva a KDH, a Sieť és a Híd le tudja váltani Ficóékat. Számolni kell viszont egy új tényezővel, amely ezt az elképzelést keresztülhúzza. Ez pedig az Egyszerű Emberek, az SaS és a Nova koalíciója, amelyről Richard Sulik, az SaS elnöke már nyíltan beszél. Logikus lépés: A Nova és az SaS a túlélésért küzd, Igor Matovič, az egyszerűek elnöke pedig szívesen látja őket, hiszen növelhetik a „százalékaid’, és az utolsó pillanatban majd elküldheti őket hazugságvizsgálatra. A probléma mégsem ez, hanem hogy ennek a jobboldali választási koalíciónak reális esélye van 10 százaléknyi szavazatot szerezni, miközben teljesen kormányképtelen. Mert ahol Igor Matovič felbukkan, ott vagy az lesz, amit ő mond, vagy omlik minden. Szóval Matovičcsal nyilván senki nem akar majd kormányozni, ami, tegyük hozzá: nagyon bölcs hozzáállás. Mivel egyik jobboldali párt sem tudott az elmúlt évek alatt komolyabban megerősödni, kénytelenek lesznek a Smerrel kormányozni (persze csak ha Fico nem dönt úgy, hogy ismét vállal 4 évet az SNS-szel, amely szintén a bejutási küszöbön billeg). Nem is valószínű, hogy 2016 márciusáig a helyzet nagyon változik: a KDH és a Híd hozza az eddigi formáját, a Sieť viszont csak akkor, ha belehúz kicsit. Ha nem, megmarad a jelenlegi „lufipártmezőnyben”, és talán a 10 százalékot sem éri el. Persze túlzás a szakmailag viszonylag felkészült Siet’et lufipártnak nevezni, de tény, hogy az elmúlt egy évben nem tudta megugrani a lécet, amelyet saját maga tett fel. A fő kérdés tehát az, hogy a kormánypárt botrányai mennyire tudják meggyengíteni Ficóék támogatottságát. Rá lehet-e majd kényszeríteni a Smert arra, hogy két koalíciós partnerrel kormányozzon? Akkor lesz majd igazán érdekes a helyzet. Mert a Smer nélkül nem lesz 2016-ban kormány, ez biztos. A többi hajó már elment. Te, ezek valamire készülnek! Csupa jó híreket mond a tévé. (Peter Gossónyi rajza) v'sA, \o Népszerűsége töretlen, csak rajta múlik, hogy 2017-ben is harcba száll-e a kancellári pozícióért Angela Merkel 15 éve vezeti a CDU-t MTl-HÁTTÉR Tizenöt éve, 2000. áprilisában választották meg először a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökévé Angela Merkelt, aki az évfordulóra készült elemzések szerint modernizálta és a politikai közép baloldala felé kormányozta pártját. Angela Merkel Németország újraegyesítése idején, 1990-ben lépett be a pártba, és tíz év alatt a szervezet élére küzdötte fel magát. Az egykori NDK-ban felnőtt politikus félig-meddig kívülről érkezett az elnöki pozícióba a CDU-t 1999 végén megrendítő adománybotrány után, amelyben megégette magát a párt számos vezető alakja, köztük Helmut Kohl volt pártelnökkancellár és Wolfgang Schäuble akkori pártelnök, jelenlegi pénzügyminiszter. Az esseni pártkongresszus a szavazatok 95,9 százalékával választotta meg elnöknek 2000. április 10-én az akkor a főtitkári pozíciót betöltő Merkelt. Azóta sorozatban hétszer erősítették meg az elnöki tisztségben. Eddigi legjobb eredményét 2012- ben érte el, amikor a szavazatok 97,94 százalékát szerezte meg. Első megválasztása óta 5481 nap telt el. Ennél hosszabb ideig csak Konrad Adenauer (5632 nap) és Helmut Kohl (9279 nap) vezette a CDU-t. Az évfordulós elemzések szerint Angela Merkel korszerűsítette és újrapozicionálta a pártot. A CDU így szakított olyan hagyományosan konzervatív nézetekkel, mint például a kötelező sorkatonai szolgálat, az atomenergia alkalmazásának támogatása, vagy a három K elve a családpolitikában, amely a gyerekek-konyha-templom (Kinder, Küche, Kirche) három- szögbenjelölte ki a nők helyét. 15 éve a CDU számos tekintélyes politikusa a „bevándorlók helyett gyerekeket” (Kinder statt Inder) elv mellett kardoskodott, jelenleg viszont a párt főtitkára, Peter Tauber új, átfogó bevándorlási törvény kidolgozását szorgalmazza, azt a meggyőződését hangsúlyozva, hogy Németországnak nem munka- vállalókra van szüksége, akik egy ideig dolgoznak, majd a következő gazdasági válság idején továbbállnak. CDU-s volt az első bevándorló családból származó tartományi miniszter, és CDU-s politikus - Christian Wulff volt államfő - fogalmazta meg először a német politikai elit tagjai közül azt a gondolatot, hogy „az iszlám Németország része”. Mindez Angela Merkel elnöksége idején történt. A felmérések a 2005 óta megszakítás nélkül hatalmon lévő párt vezetőjét igazolják. A CDU/CSU pártszövetség választói támogatottsága 40 százalék körül van, nagyjából 15 százalékpontos különbséggel vezet a második helyen álló szociáldemokraták (SPD) előtt. A német lakosság többsége elégedett a Merkel-kormánnyal, a kancellár tartósan a legnépszerűbb politikusok között van. Számottevő párton belüli ellenzéke, esetleges kihívója nincsen, és a jelenlegi helyzet alapján úgy tűnik, csak rajta múlik, hogy vállalja-e a megmérettetést a kancellári pozícióért a következő, 2017-es parlamenti választáson. (Képarchívum)
