Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-13 / 84. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Durva válasz Hrnčiarnak Pozsony. „Fojtsam meg a bíróság elnöknőjét, vagy halál- büntetés terhe alatt kényszerítsem a Legfelsőbb Bíróság sze­nátusát, hogy módosítsa a döntését? Mi köze a kormányfő­nek ahhoz, hogy Turócszentmárton elvesztett egy pert?” - reagált Robert Fico kormányfő Andrej Hrnčiar nyílt levélére, amelyben Turócszentmárton polgármestere vissza nem térí­tendő támogatást kért a kormányfőtől. Az ügy előzménye, hogy a Legfelsőbb Bíróság több mint 8 millió euró kifizetésé­re kötelezte a várost egy több mint 15 éve húzódó pert köve­tően. A taláros testület egy ciprusi offshore cég javára dön­tött, amivel veszélybe került a város működése. (SITA) Kövér: erkölcsi elégtétel kell Komárom. A felvidéki magyarság várja, hogy a szlovák ál­lam adjon számára erkölcsi elégtételt a kollektív büntetéssel sújtás és szülőföldről való száműzetés miatt - mondta Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke vasárnap a magyaror­szági Komáromban, a felvidéki kitelepítettek emléknapján. Szerinte magyar szempontból a bizalmat erősítené, ha a jelen­legi szlovák állam megkövetné a szülőföldjükről elűzött felvi­déki magyarokat, jogrendjéből törölné a kollektív bűnösség elvét érvényben tartó rendelkezéseket, valamint viszonossági alapon járna el a mostani állampolgársági ügyekben. (MTI) 22-en kérik vissza állampolgárságukat Pozsony. Az elmúlt több mint két hónapban 22-en igényel­ték vissza a korábban elvett szlovák állampolgárságukat - ad­ta hírül a belügyminisztérium. A kérvényeket még vizsgálják, vagyis eddig még senki sem kapta vissza az állampolgárságát. Ezt február elsejétől azok kaphatják vissza, akik úgy vették fel egy másik ország állampolgárságát, hogy állandó lakhelyük volt az adott országban. A 22 kérvény közül négyet a prágai, egyet a budapesti szlovák nagykövetségen, a többit pedig a szlovákiai hivatalokban nyújtottak be. (TASR) Romák tüntettek Rimaszombatban Rimaszombat. A füzeséri (Vrbnica) rendőri beavatkozás ellen és rossz életfeltételeik miatt tiltakoztak szombaton a romák Rimaszombatban. A Dúsa utcai (Dúžava) lakótelepen, ahol körülbelül 1200 roma él, nagyjából kétszázan gyűltek össze a Roma Unió Pártja (SRÚS) szervezésében. A demonst­ráció részvevői támogatásukról biztosították a nagymihályi járásbeli Füzeséren élő romákat, akiket František Tanko, a SRÚS elnöke szerint április 2-án brutális rendőri támadás ért. A tiltakozó akcióval a romák rossz életfeltételeire is fel akar­ták hívni a közvélemény figyelmét. (TASR) Az egészségügyben se legyenek offshore cégek Fico megtagadta Širokýt Összefoglaló Pozsony. A kormányfő sze­rint a Smer és a Váhostav, vala­mint annak tulajdonosa, Juraj Široký között semmilyen kap­csolat nincs, és nem is volt. „A cég tulajdonosa, Juraj Široký soha nem támogatta a Smert. Nincs semmi köze a pártunk­hoz” - állítja a kormányfő, aki szerint a Smernek nincsenek oligarchái, és a jövő évi válasz­tások előtt abból a pénzből kampányolnak majd, amit az előző választásokért kaptak az államkasszából. Fico szerint Szlovákiában körülbelül negy­ven nagyvállalkozó van. „Mindegyiket ismerem, és mindegyikükkel találkozom kü­lönféle alkalmakból” - nyilat­kozta Fico, hozzáfűzve, hogy Širokýval ugyanolyan „normá­lis” a kapcsolata, mint a többi vállalkozóval. Bugár Béla, a Híd elnöke sze­rint viszont a Smer egyértelműen a Váhostavnak kedvez, a Smer ugyanis már ré­gen megoldhatta volna a Váhos­tav okozta problémát, ha a par­lamentben támogatja a Híd tör­vényjavaslatait. A párt már ta­valy módosított volna a csődel­járás szabályain úgy, hogy azok a kisebb hitelezőknek kedvez­zenek. A kormányfő a Szlovák Rádió szombati vitaműsorában arra is kitért, hogy kész tárgyalni arról, kizárják-e az offshore cégeket az egészségbiztosítás területé­ről. Példa erre a Dôvera Egész­ségbiztosító, amelynek tényle­ges tulajdonosa nem ismert. A műsorvezető megjegyzésére, miszerint politikusok is állhat­nak ilyen cégek mögött, Fico hozzátette, hogy akkor meg kell találni ezeket a politikusokat, és börtönbe kell zárni őket. Az ilyen cégeknek Bugár szerint sincs semmi keresnivalójuk a közpénzek kezelésében, Fico ezért azt javasolta a Híd elnö­kének, hogy pártja támogassa a Smer alkotmánytörvény-javas- latétt, amely az egészségbizto­sítók számára megtiltaná a nye­reségképzést. A Smemek ugyanis nincs alkotmányos többsége, az alkotmánytörvény jóváhagyásához az ellenzéki pártok támogatására is szüksé­ge van. A biztosítók nyeresége régi, kedves témája a Smemek, az Alkotmánybíróság azonban alapszabály-ellenesnek nyilvá­nította a nyereség eltörlésére vonatkozó, 2008-ban hozott jogszabályt. (TASR, SITA, mi) Elégedettek vagyunk a banki szolgáltatásokkal, de fogalmunk sincs az aktuális feltételekről Szeretjük a bankunkat Pozsony. A többi uniós tagországhoz képest jó­val drágább hitelek és el­enyészően alacsony be­téti kamatok - ez jellem­zi ma a szlovákiai bank- rendszert. A kialakult helyzetért azonban nem kis mértékben a pénzin­tézetek ügyfelei is felelő­sek, a legújabb felméré­sek szerint ugyanis nagy többségük teljesen tájé­kozatlan a pénzügyekkel kapcsolatban, ami a bankoknak kedvez. ÖSSZEFOGLALÓ Száz szlovákiai banki ügyfél­ből 76 kedvezőnek tartja a pénzintézete által kínált termé­keket és szolgáltatásokat - de­rül ki a 2muse piackutató ügy­nökség most közzétett felméré­séből, amely azonban azt is ki­derítette, hogy az ügyfelek ez­zel csak a saját korábbi dönté­süket próbálják meg kedvező színben feltüntetni. Nagyjából minden második embernek ugyanis halvány fogalma sincs arról, mi is számít ma kedvező hitelnek és betéti kamatnak. A tudatlanságnak az ügyfelek pénztárcája látja kárát, hiszen kellő tájékozottság nélkül nem lehet jó döntést hozni” - nyilat­kozta Henrieta Gahérová, a Prima banka termékértékesítési osztályának a vezetője. Mekkora a betétkamat? A kérdésre, hogy a határidős betétszámlák esetében milyen betéti kamat számít ma elfo­gadhatónak a szlovák bankpia­cé csak egy banknál érdeklődjünk a hitelkamatokról (Tomáš Benedikovič felvétele con, a 2muse által megkérde­zettek 40 százaléka semmilyen választ nem tudott adni. Az emberek több mint fele 2 szá­zaléknál nagyobb kamatot tart optimálisnak, ekkora kamatot azonban manapság alig talá­lunk. A legnagyobb pénzinté­zetek ugyanis az elmúlt idő­szakban jelentős mértékben csökkentették a kamataikat, amelyek jelenleg 0,30 és 0,80 százalék között mozognak. És ez a következő meglepő dolog. Míg az 1 százaléknál alacso­nyabb kamatot az emberek alig 1 százaléka tartja elfogadható­nak, az ügyfelek többsége ma­napság kénytelen beérni ekko­ra hozammal, ha bankra bízza a pénzét. Ingyenes számlavezetés, pénzért Hasonló a helyzet a banki díjakkal is. A megkérdezett ügyfelek 80 százaléka például úgy gondolja, hogy a folyó­számla-vezetési díj optimális esetben 0 és 4,99 euró között mozog. Gahérová szerint azonban ezt a díjat az elmúlt időszakban több pénzintézet is megemelte, jelenleg így ennél többet számláznak, még ha ezt az ügyfelek jelentős része nem is regisztrálta. A bankok egy része ugyan a folyószámla-vezetési díj teljes elengedésével népszerűsíti a termékeit, ehhez azonban több, nem egy esetben rendkí­vül bonyolult feltételt kell tel­jesíteni. Az elmúlt időszakban a jegybank elemzése szerint je­lentős mértékben megugrott a jelzáloghitelek iránti kereslet is, ez azonban nem jelenti azt, hogy a tájékozottság is nőtt volna. A most közzétett felmé­rés szerint az ügyfelek fele nem tud válaszolni arra a kér­désre, hogy milyen hitelkamat számít manapság elfogadha­tónak. Ne féljünk bankot váltani A bankok malmára hajtja a vizet az is, hogy a döntéshez szükséges információk be­szerzésénél az emberek jelen­tős része csak a saját bankjá­hoz fordul, anélkül, hogy fel­mérné a többi pénzintézet kí­nálatát. ,jAkkor sincs veszve azonban minden, ha az ember rossz döntést hoz. Manapság ugyanis már sokkal könnyeb­ben lehet bankot váltani, így a korábban felvett hitelt is egyszerűbb lecserélni egy má­sikra. Kedvező esetben a vál­tással akár több száz eurót is meg lehet takarítani havonta” - tette hozzá Gahérová. (mi) Június 30-ig még pénzdíjas az előjegyzés, a kezelésekért csak akkor kell fizetni, ha azt a beteg kéri Az orvos nem kérhet pénzt, de a beteg fizethet LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Előjegyzési díj vagy betegmenedzsment? Kell-e fizetni a CRP vizsgála­tért, ami mentesíthet a felesle­ges antibiotikumos kezeléstől? Milyen címen kérhet díjakat az orvos, és miért mennyit kell fi­zetni? Az egészségügyi minisz­térium szerint ilyen kérdések­kel fordultak hozzájuk a páci­ensek az ingyenes telefonvo­nalon, amelyet az egészség- ügyi szolgáltatásokról szóló törvény módosításának április 1-i hatályba lépésétől mű­ködtetnek. Előjegyzési díjat az orvos még június 30-ig kérhet, de „betegmenedzsment” cí­men sem ma, sem június 30-a után nem kérhet pénzt. „Az orvosoknak április 30-ig kell kérniük a megyei önkormány­zatoktól az új rendelési idő jó­váhagyását, amely már nem fogja tartalmazni az előjegy­zésre fenntartott órákat. Ha most még szerepel a rendelési időben az előjegyzésre fenn­tartott időpont, akkor még kérhetik az előjegyzési díjat, legkésőbb június 30-ig” - tájé­koztat az egészségügyi minisz­térium. A CRP kivizsgálás kérdése már bonyolultabb: ha a kivizs­gálást orvos javasolja, akkor ingyenes, de ha a beteg kéri, akkor fizetni kell érte. ,A CRP kivizsgálást például a házior­vosoknak csak az Union téríti, a 24 órás vérnyomásmérést vagy a 24 órás EKG-t a biztosí­tók nem térítik az orvosnak, ráadásul ezért pénzt sem kér­het, így nem is fogja egyetlen orvos sem elvégezni” - magya­rázta lapunknak Pásztor Lász­ló, a Magánorvosok Szövetsé­gének (ASL) elnöke. - Ezt úgy oldottuk meg, hogy ha a be­teg kéri a vizsgálatot, akkor már fizethet érte.” Szerinte tudnia kell a páciensnek azt is, hogy például a betegbizto­sítás a terhes nőknek csak 3 ultrahangvizsgálatot térít, ha tehát a kismama havonta el­lenőriztetni akarja a magza­tot, akkor a pluszvizsgálato­kért fizetnie kell. Pásztor szerint az ASL azon gondolkodik, hogy a nagy ren­delőintézet-hálózatokhoz mint például a ProCare - ha­sonlóan felajánlják a pácien­seknek, hogy bizonyos éves dí­jért pluszszolgáltatást kapnak az ASL tagjainál. „Keressük a megoldást a felmerült problé­mákra, hiszen a jogszabály ha­talmas bevételldesést jelent, egyes számítások évi 20 millió euróról beszélnek - mondta Pásztor. - Mi szinte már sem­miért nem kérhetünk pénzt a páciensektől, de ha a páciens kér bizonyos ellátást, akkor fi­zethet érte.” Abban nem bízik, hogy a választások előtt még megváltozhat a törvény. A kezelés csak akkor ingyenes, ha azt a betegség indokolja, ,és a biztosító téríti (Gabriel Kuchta felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents