Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-11 / 83. szám, szombat

o N Alexander McQueen-retrospektív 2015. április 11., szombat, 9. évfolyam, 15. szám (Fotók: TASR/AP) A megbízhatatlanokat ketrecbe zárják A thaiföldi halászhajók Indonézia felségvizein és szigetein tevékenykednek Több ezer, rabszolgának eladott halász rekedt Indonézia mindentől távol eső szigetein A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) indonéziai képviseleté­nek vezetője négyezerre becsüli azok számát, akik nem tudják el­hagyni a szigeteket, s szerinte valószínű, hogy a halászok többsége az emberkereskedelem vagy egyenesen a rabszolgatartás áldozata. AP hírügynök­ség újságírói tényfeltáró ok­nyomozás so­rán az indoné­ziai Benjina szigeten jártak, ahol a több száz halász mellett nyolc férfit találtak ketrecbe zárva. Elmondá­suk szerint ők nyolcán a megbízha­tatlan kategóriába tartoztak, s ezért amint kikötöttek, a hajóskapitány bezárta őket. A „szabadon” dolgozó munkások közül 40 férfit interjúvoltak meg az AP munkatársai, akik elmondták, hogy Mianmarból származnak, de Thaiföldről kerültek Indonéziába, hogy thaiföldi halászvállalatok ha­jóin dolgozzanak. Voltak közöttük olyanok is, akik korábban meg­szöktek „gazdáiktól”, s némi étel fejében a kikötőkben dolgoznak, most már „szabadon”. Van, aki már húsz éve éli így életét. A megkérde­zettek nagy része azt mondta, napi 20-22 órát dolgoznak, és gyakran megverik őket, ha panaszkodni vagy pihenni próbálnak. Egy neve elhallgatását kérő volt rabszolga-kereskedő elmondta, hogy mianmari, kambodzsai és szegény thaiföldi férfiakat céloznak meg a „kereskedők”, de egyre ne­hezebben tudják meggyőzni őket, hogy vállalják a halászmunkát az illegálisan tevékenykedő hajók fe­délzetén. Ezért fokozatosan szélső­ségesebb módszereket alkalmaznak: gyakran bedrogozzák és elrabolják a kiszemelt „munkavállalókat”. Ezután a thaiföldi kapitányoknak vagy a hajójukat tulajdonló vál­lalatoknak eladják az embereket nagyjából 1000 amerikai dollárnak megfelelő összegért. Az így rab­szolgasorsba taszítottaknak le kell dolgozniuk vételárukat, ami szinte leheteden, ugyanis gyakran semmi fizetséget nem kapnak. Sokan kö­zülük megszöknek, de a kikötőnek használt szigetet nem tudják el­hagyni. A visszatérést hazájukba az is akadályozza, hogy amikor hajóra kerülnek, hamis dokumentumokat kapnak, a sajátjaikat elkobozzák. Az AP szerint az egészben az a megdöbbentő, hogy ezek a thaiföl­di halászhajók Indonézia felségvi­zein és szigetein tevékenykednek. A thai parlament egy volt tagja be­ismerte az oknyomozó újságírók­nak: korábban megvesztegetett indonéz tisztviselőket, hogy been­gedjék felségvizeikre a halászokat. Akkoriban havi 6100 dollárba ke­rült a tisztviselők engedélye. Az AP oknyomozó riporterei a rabszolgák által kifogott halakat egészen az Egyesült Államok leg­w Napi20-22 órát dolgoznak, és gyakran megyerik őket, ha pihenni próbálnak. nagyobb szupermarketjeiig követ­ték. A tényfeltáró cikk hatására az amerikai kormány és a nagyobb kiskereskedelmi cégek felszólítot­ták a thaiföldi juntát, hogy vessen véget a rabszolga-kereskedelemnek és a kizsákmányolásnak. Prajuth Csan-Ocsa tábornok, a demokra­tikus thaiföldi kormányt hónapok­kal ezelőtt eltávolító katonai puccs vezetője közölte, hogy a riport fényében a kormány fokozza erő­feszítéseit a kizsákmányolás elleni küzdelemben, és bíróság elé állítja a felelősöket. A thai törvényhozásban nemrég megszavazták, hogy az ember­kereskedelem-ellenes törvények megsértéséért súlyosabb bünte­téseket rónak ki. Ezentúl az egy vagy több ember halálát okozó emberkereskedőt halálbüntetésre, azt pedig, aki súlyosan megsebesít valakit, életfogytiglani szabadság- vesztésre és 12 300 dollár bírságra ítélhetik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents