Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-10 / 82. szám, péntek

DlGUÁLlA 17 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 10. A dizájn csak esztétikai célokat szolgál, a használathoz, kényelemhez semmi pluszt nem ad hozzá LG G Flex 2 - mindent a szemnek A gond sokkal inkább a specifikációkhoz képest meglepően komótos működéssel, a döcögős felhasz­nálói felülettel van (Képarchívum) Soha nem adott engedélyt Arcfelismerés miatt perelik a Facebookot A legújabb LG-csúcstele- fon hajlított házába a gyártó a legerősebb el­érhető hardvert pakolta, ez azonban úgy látszik még mindig kevés hozzá, hogy döcögés nélkül meghajtsa a készüléket. A G Flex 2 kifejezetten csinos és nagy mérete el­lenére kényelmes is - a felhasználói élmény azonban hagy kívánniva­lót maga után. TESZT Az LG már a 2013-as, első G Flex megjelenése óta élen járt az ívelt okostelefonok terén, a vállalat gyakorlatilag külön termékkategóriát hozott létre, a hajlított paneleknek. Úgy tűnik az okostelefonok egyre homogénebbé (és unalmasab­bá) váló piacán jelenleg a Sam­sung mellett a koreai cégnek sincs jobb ötlete, hogyan tűnhetne ki az egyforma készü­lékek tömegei közül. A kérdés az, a megközelítés ad-e bármi­lyen értelmezhető pluszt a fel­használói élményben, vagy csupán a lehető legtöbb tekin­tet megragadását célozza munkába menet - ami egyéb­ként szintén elfogadható érv lehet a formaterv mellett. Komfortos készüléidiáz, közepes kijelző A telefon valamivel szöglete­sebbre sikerült, mint az előző generáció vagy a cég tavalyi csúcsmodellje, az LG G3 - a gyártó ugyanakkor ismét ügye­sen gazdálkodott a peremek­kel, a vékony keretnek és rész­ben a telefon ívének köszönhe­tően a képernyő nem érződik veszélyesen nagynak, sőt, az eszköz kifejezetten kellemesen illeszkedik az ember kezébe. Ez legnagyobbrészt nem a telefon ívének, sokkal inkább a hátlap gömbölyített széleinek kö­szönhető. Ahogy az LG okoste­lefonjainál az utóbbi időben lenni szokott, a bekapcsoló­gomb és a hangerőszabályzók itt is a hátoldalra kerültek, a kamera alá. Ez utóbbi még mindig kényelmes megoldást jelent, a gombok mutatóujjal egyszerűen, fogásváltás nélkül elérhetők. A hátlap továbbra is maradt műanyag - annak azonban a jobbik végét fogta meg a gyártó, a G Flex 2 tapin­tása kellemes, kissé tapadós, nem fenyeget a veszély, hogy egy rossz mozdulatnál kicsú­szik az ember kezéből. Bár el­távolítható hátoldalról van szó, az hibátlanul illeszkedik a ké­szülékházhoz, jól összerakott, masszív telefonról beszélhe­tünk. Az ívelt kijelzőt, az LG-től ismert módon két koppintással ébreszthetjük fel (így nem kell felemelni a telefont, hogy hoz­záférjünk a hátlapi gombok­hoz), illetve ugyanígy le is zár­hatjuk. A képernyőfelbontás 1920x1080 pixel, 5,5 hüvely­ken ez 403 PPI-s pixelsűrűséget jelent. Ennél a riválisok, sőt az LG G3 eseté­ben is láthattunk már jóval na­gyobbat, ez azonban senkit ne tévesszen meg, ez az érték még mindig pengeéles képet jelent. Az íves P-OLED panel szín­megjelenítés terén is helyén van, fényereje azonban hagy kívánnivalót maga után, erő­sebb napsütésben még maxi­mumra tekerve is nehezen ol­vasható. A kijelző másik prob­lémája szerencsére csak egé­szen közelről nézve jön elő: görgetés közben a tartalom fö­lött egy enyhén szemcsés, sta­tikus réteg figyelhető meg, mintha egy fóliát húztak volna a kijelző üvege alá. Ez a jelen­ség főleg a régebbi ÖLED pane­lek rákfenéje, ezért fura egy friss készülékben találkozni ve­le - szerencsére nem egy könnyen észrevehető hibáról van szó. Az viszont már az első né­hány perc használat után feltűnik, hogy a telefon, bár a gyártó legerősebb hardverrel felszerelt modellje, egyáltalán nem mondható versenylónak. Az LG egyébként letisztult, ki­fejezetten ízléses felhasználói felülete gyakran meg-meg- akad, egy-egy app megnyitásá­ra sokszor értékes másodper­ceket kell várni. Ezt a vas papí­ron nem indokolná, hiszen a G Flex 2-ben egy Qualcomm Snapdragon 810 processzort találunk ARMv8 utasításkész­lettel, továbbá négy darab 1,5 gigahertzen dolgozó Cortex- A53 és ugyancsak négy, kere­ken 2 gigahertzre állított Cor- tex-A57 maggal. Ehhez egyAd- reno 430 GPU és 3 gigabájt RAM tartozik, továbbá 16 vagy 32 gigabájt belső tárhely - utóbbit igény szerint akár 128 gigabájtos microSD-kártyával is kiegészíthetjük. A Snapdragon 810, miköz­ben a vártnál észrevehetően gyengébben teljesít, erősen melegszik is. Ez a hajlított LG- modellt bekapcsolva gyorsan bebizonyosodott, az automati­kusan települő frissítések ugyanis gyorsan terhelés alá vették a processzort - ami né­hány másodperc alatt egészen 86 fokig forrósodott az A1DA64 jelzése szerint. A forró pro­cesszor órajelét pedig a telefon kegyetlenül szabályozza, teljes terhelésen sem megy ilyenkor 960 MHz fölé, ami újabb elké­pesztő lassulást okoz. Érdekes módon a hőszabályozás a pro­cesszor mellett a kijelzőre is ki­terjed, a rendszer nem engedi ilyenkor felhúzni a fényerőt. A kamera próbál vigasztalni A kamerák viszont jól teljesí­tenek: a lézeres autofókusszal felszerelt, 13 megapixeles hát­lapi szenzor villámgyorsan lövi el a képeket, határozottan szép eredménnyel - éjszaka persze más a helyzet, sötétben itt ne számítsunk a másodperc törtré­sze alatt elkészített fotókra, ugyanakkor a napnyugta után lőtt képekre sem lehet panasz. Az előlapon egy szerény, 2,1 megapixeles kamera figyel, erre átváltva (ami ismét kínosan las­sú, akár 3-4 másodpercig hú­zódó folyamat) egy csúszkával a készülő szelfi „szépítésére” is van lehetőség, ez gyakorlatilag kimerül az arc részleges elmo­sásában. Ahogy a gyártók döntő több­sége, az LG sem mulasztott el a telefonon felejteni néhányat sa­ját alkalmazásai közül. Szeren­csére többnyire hasznos, ap­róbb appokról van szó, ilyen a QuickMemo+ jegyzetapp vagy a QuickRemote, amellyel a tele­fon tetején elhelyezett infravö­rös LED-et igába hajtva a tévét, dekódereket, a hifit, projektort, sőt akár a légkondit vezérelhet­jük. Az ívelt eszköz természete­sen LTE-képes, akkumulátora pedig 3000 mAh kapacitású. Ezzel a telefon egészen ügyesen gazdálkodik, mérsékelt haszná­lat mellett vígan kibír másfél napot, de még egy-egy játék­szünetet beiktatva sem biztos, hogy nap végén töltőre kell ten­ni. A készülék 9,4 milliméter vékony, ezzel valamivel teste­sebb mint riválisai, amire az ívelt kialakítás még egy-két mil­limétert rátesz, hiszen az asztal­ra vagy zsebbe téve számolni kell a plusz domborodással. Tömege 154 gramm, ezzel nem lóg ki a sorból, sőt a fentebb már említett Samsung Galaxy Note 4-nél több mint 20 grammal könnyebb is, ami nem elhanya­golható differencia. Ilyen áron többet várnánk Aki alapvetően szereti az LG-től ismert formatervezési irányvonalat, annak valószí­nűleg a G Flex 2 is elnyeri majd a tetszését. A készülék kezelése határozottan ké­nyelmes, a nagy kijelzőhöz itt is kimondottan előnyös a fizi­kai gombok hátlapi elhelyezé­se, az eszközzel jóval keveseb­bet kell zsonglőrködni a met­rón kapaszkodva, mint ha a gombok oldalt - vagy ne adj' isten a telefon felső élén len­nének. Az ívelt kialakítással kapcsolatban viszont azt a konklúziót kell levonnunk, hogy a dizájn kizárólag eszté­tikai célokat szolgál, a haszná­lathoz, kényelemhez semmi­lyen pluszt nem ad hozzá. Praktikus szempontból itt még kicsit hátrányos is, hiszen a te­lefon csak több helyet foglal a zsebben. A fő problémát mindeneset­re nem a hajlított ház jelenti, sőt, miután kifejezetten látvá­nyos megoldásról van szó, so­kaknak megérheti érte felál­dozni érte némi plusz zsebtér­fogatot. A gond sokkal inkább a specifikációkhoz képest meg­lepően komótos működéssel, a döcögős felhasználói felülettel van. Az első-hátsó kamerák kö­zötti váltásnál különösen kiüt­köző probléma a teljes felhasz­nálói élményre rányomja a bé­lyegét, ez pedig egy csúcsmo­dell esetében már erősen fe­szegeti a tolerálható hibák ha­tárát. Különösen igaz ez az ár­cédulát megnézve: az LG G Flex 2 ára 600-650 euró között mozog, ekkora összeget pedig a csinos külső önmagában ba­josan indokol, (hwsw) ÖSSZEFOGLALÓ Egy amerikai, illinoisi férfi beperelte a Facebookot, mivel szerinte a vállalat állami törvé­nyeket sért amikor biometrikus adatokat tárol és használ fel az arcfelismerés-funkcióhoz. A felperes azért fordult a bíró­sághoz, mert azt állítja, soha nem adott engedélyt a Facebo- oknak, de még csak nem is fi­gyelmeztette senki, hogy a vál­lalat felhasználhatja a róla ké­szült képeket arra, hogy isme­rősei fotóin segítsék a bejelö­lést. Szerinte ugyanis a 2010-ben bevezetett megjelö­léssegéd által használt infor­mációk biometrikus adatoknak számítanak. A Facebook szóvivője nevet­ségesnek tartja a pert és azt ígéri, minden eszközt bevet­nek, hogy megvédjék magukat. A közösségi oldalon egyébként van lehetőség arra, hogy a fel­A ma már világszerte bárki számára elérhető, eredetileg katonai felhasználásra szánt GPS (Global Positioning Sys­tem, globális helymeghatározó rendszer) navigációs rendszer utódját fejleszti a DARPA, az amerikai védelmi minisztérium kutatóügynöksége. A jelenlegi helymeghatározó rendszer ugyanis nem hasz­nálható minden esetben kellő megbízhatósággal, és nem ér­hető el a Föld minden pontján. Gyengeségei miatt a GPS-rend- szert meg lehet zavarni, így az azt használók sokszor képtele­nek navigálni vagy saját tar­tózkodási helyüket beazonosí­tani. Az amerikai kutatók olyan alternatív megoldás fejleszté­sén dolgoznak, amely nagy pontosságú órák, önmagukat tökéletesen precízre kalibráló használók kikapcsolják ezt a funkciót, viszont a felperes sze­rint ez kevés. Ő kifejezetten törlés gombot szeretne, amivel a szolgáltató adatbázisaiból el­tüntetheti a róla felhalmozott adatokat. A Facebook eközben egy új arcfelismerő szoftveren dolgo­zik (DeepFace), amiről azt ál­lítják, szinte olyan pontosan működik majd, mint az élő em­berek képessége ugyanerre. A megoldás elég sok kulcspontot figyel, azonban az igazi bio­metrikus azonosító rendszerek területén manapság nem elég egy fénykép. A professzionális rendszerek ugyanis meggyő­ződnek róla, hogy élő embert látnak-e: a fényvisszaverődést, a mozgást (pl. pislogás) is el­lenőrzik, az arcfelismerés pe­dig jellemzően csak egy lépése a teljes folyamatnak, önmagá­ban nem elegendő egy bizton­ságos megoldáshoz. (ITcafé) giroszkópok és gyorsulásmé­rők segítségével képesek meg­határozni külső segítség nélkül a felhasználó tartózkodási he­lyét. Az új rendszer sem lesz al­kalmas arra, hogy folyamato­san műholdak nélkül használ­ják, ám a PC World beszámoló­ja szerint a felhasználó eszkö­zébe épített precíziós szerkeze­tek segítségével hosszú időn át képes lesz pontos helymegha­tározásra anélkül, hogy a sza­tellitekkel kommunikálna. További technológiai újítá­sok révén a jövő helymeghatá­rozó rendszere tévé- és rádió­adások, mobilhálózatok jeleit, vagy akár világítás fényét is felhasználja majd a tartózko­dási hely megállapításához. Noha a DARPA szerint az új technológia jelentős előnyt biz­tosíthat a hadszíntereken, de­bütálása csak évek múlva vár­ható. facebook A Facebook szóvivője nevetségesnek tartja a pert és azt ígéri, min­den eszközt bevetnek, hogy megvédjék magukat (Képarchívum) Mindenhol működni fog a GPS utódja Mindenhol lesz navigáció ÖSSZEFOGLALÓ Az új technológia akár az égboltra való rálátás nélkül is működni fog, és megzavarni sem lehet a jeleit (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents